A kormány gyorsan törvényt csinálna egy sor veszélyhelyzeti rendeletből
„Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről” címmel nyújtott be kedden késő este egy 137 oldalas törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ezzel gyakorlatilag törvényt csinálnak azoknak a rendeleteknek egy részéből, amiket az elmúlt három évben a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hoztak.
Magyarországon 2022 májusa óta Európában egyedülálló módon háborús veszélyhelyzet van érvényben, ezt a kormány lassan harmadik éve hosszabbítgatja újra és újra. Legutóbb április elején nyújtottak be egy javaslatot, ami november végéig biztosítaná be a rendszert. A veszélyhelyzet az Alaptörvényben szabályozott különleges jogrendek egyik fajtája, amivel a kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP könnyíti meg a saját dolgát, ugyanis erre hivatkozva a parlament kikerülésével hozhatnak rendeleteket gyakorlatilag egyik napról a másikra.
„Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg” – olvasható a törvénytervezet indoklásában. A kormány vélhetően úgy érzi, egy tűzszünet után végképp nem maradna ok a veszélyhelyzet további hosszabbítására, azt vissza kellene majd vonni, ezzel pedig a három év alatt meghozott rendeletek is hatályukat vesztenék. Ezért
„egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapítására”
tesznek javaslatot. Erre szerintük azért van szükség, mert „a veszélyhelyzet során számos olyan belügyi ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges”.
Az egyik fontos elem, hogy a menekültügyi eljárással kapcsolatban kiadott rendeletek jelentős részét megtartanák a jövőben, illetve 2026 végéig biztosan. Ennek része például az, hogy akik Magyarországon menedékjogért folyamodnának, azok ezt a két velünk határos, nem EU-s ország nagykövetségén tehetik meg. Továbbra is a külpolitikáért felelős miniszter állapíthatná meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem nyújtható be.
Szintén törvényi szinten rendezik az Ukrajnából menekülők ügyét is, például a veszélyhelyzet lejárta után átmenetileg egyszerűsített rendszerben kaphatnának meg egyes társadalombiztosítási ellátásokat, de a többi, korábban bevezetett intézkedést is megtartják.
Harminc évre titkosítják az elmúlt évek válság- és veszélyhelyzetei alatt hozott döntések indoklását és jegyzőkönyveit, így például a Covid-járvány alatt ülésező operatív törzsről készült jegyzőkönyvek se lesznek nyilvánosságra hozhatóak ezután sem.
Döntöttek a taxis hatósági árak sorsáról is: két éve a főváros próbálkozott azzal, hogy más külföldi nagyvárosokhoz hasonlóan megszüntetik a fix hatósági árat a taxik esetében és versenyt csinálnak a piacon. A kormány erre válaszul rendeletben rögzítette a hatósági áras rendszert, amit 2026 végéig biztosan meg kell majd tartani.
A veszélyhelyzet után is figyelmeztetniük kell a nagyobb élelmiszerboltoknak a vásárlókat, ha egy termék kiszerelése kisebb lett. Ezt a kormány tavaly vezette be az „infláció ellen küzdelem” részeként. Egy másik paragrafus szerint a jövőben már nem csak rendeletként létezne majd a kormány által tavaly bevezetett árfigyelő rendszer, hanem hosszabb távon is megtartanák azt. Az indoklás szerint az eltelt idő tapasztalatai, a fogyasztói visszajelzések és a rendszer működését vizsgáló elemzések az árfigyelő további létjogosultságát igazolják.
Szintén törvényben rögzítik, hogy azoknál a külföldi állampolgárságú elítélteknél, akiket embercsempészet bűntette vagy annak előkészülete miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, és ki is utasították őket az országból, egyes feltételek teljesülése esetén a szabadságvesztés még végrehajtásra váró része reintegrációs őrizetté változik. Az ilyen elítéltnek a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítása utáni 72 órán belül el kell hagynia Magyarország területét. Erre a rendeletre hivatkozva idén február végéig már közel 2500 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből.
A javaslat szerint fenntartják a társasházi napelemes rendszerek beépítéséről szóló rendelkezéseket is.
Törvényben rögzítik a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírásokat is, a cél, hogy „az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős, honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává kijelölt, vasúti pálya, vasúti létesítmény és vasúti pályahálózat és az ezek megvalósítására irányuló építési beruházások megfelelő időben valósulhassanak meg”. A kormány korábban ezzel a rendelettel kerülte meg Újbudát és tette lehetővé a Déli Körvasút építését.
A most benyújtott törvényjavaslat lehetővé tenné az Európai Unió Bírósága által a Bizottság kontra Magyarország ügyben tavaly június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében hatáskörrel rendelkező döntéshozónak, hogy döntsön az ítélet végrehajtásának részleteiről. Az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) büntette Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul ez naponta egymillió euróval tovább emelkedik, döntött tavaly a testület.
Az országban egy rövid szünetet leszámítva öt éve folyton érvényes valamilyen veszélyhelyzet. 2020 márciusától a Covid-járvány miatt rendeltek el ilyet és egészen 2022 elejéig hosszabbítgatták, majd 2022 májusában, kormánya megalakulása után néhány órával Orbán Viktor bejelentette: jön a háborús veszélyhelyzet, ami idén május 25-én lesz három éves. Az Európában egyedülálló módon alkalmazott rendeleti rendszerrel Orbánék rendszeresen vissza is éltek: erre hivatkozva könnyítették meg például a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok kirúgását.
