Portik előállt azzal, hogy Princz Gábor fizetett neki Gyárfás besározásáért – Gyárfás ebben a nyilatkozatban bízik
Portik Tamás ügyvédje április 17-én jelezte Gyárfás Tamásnak, hogy a börtönben ülő védence tett egy nyilatkozatot, miszerint a Postabank egykori vezére, a már elhunyt Princz Gábor annak idején 30 millió forintot fizetett neki azért, hogy terelje Fenyő János meggyilkolásának gyanúját Gyárfásra. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtásért 7 év börtönre ítélt Gyárfás részben erre a Portik-nyilatkozatra, részben egy közjegyző előtt tett nyilatkozatra hivatkozva bízik egy esetleges perújításban, amit a védőjével egyébként kezdeményeznek is. Erről Gyárfás a Hír Tv Riasztás című műsorának adott interjújában beszélt.
Az ominózus közjegyzői nyilatkozatot még a másodfokú bíróságnak nyújtották be Gyárfásék, de azt a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Erről annyit lehet tudni, hogy egy közjegyző előtt tett vallomás. A nyilvánosan meg nem nevezett nyilatkozó pedig azt állítja benne, hogy tanúja volt egy beszélgetésnek, amelyen elhangzott: Princz megbízta Portikot, hogy terelje Gyárfásra a gyanút, ezért a bankár fizetett a bűnözőnek 30 millió forintot. Ez a nyilatkozat Gyárfás szerint egybevág azzal, amiről Portik most nyilatkozott.
Az, hogy Portik éppen most, a jogerős ítélet után egy ilyen nyilatkozatot tett, annyiban nem meglepő, hogy a Fenyő-ügy felülvizsgálata nem csak az ártatlanságát hangoztató Gyárfás Tamásnak, de neki is érdekében áll. Portik egyébként szintén ártatlannak vallja magát az ügyben.
A Portikkal kapcsolatos büntetőügyekben nem példa nélküli egy ilyen húzás. 2018-ban a Portik-féle kör szlovák bérgyilkosa, Jozef Roháč vallomást tett, amelyben beismerte: ő ölte meg 1996 novemberében Prisztás Józsefet, és nem az a H. István, akit a gyilkosság miatt akkor már jogerősen elítélt a bíróság. Már akkor felmerült, hogy Roháč azért tett beismerő vallomást, hogy egy esetleges felülvizsgálattal Portikot jobb helyzetbe hozza. Ugyanis vallomásában Roháč nem Portikot nevezte meg felbujtóként.
Roháč akkori vallomása és Portik mostani nyilatkozata között ráadásul van egy lényeges hasonlóság: a szlovák bérgyilkos akkor azt vallotta, hogy a Prisztást likvidálni akaró ukrán-orosz alvilági körök (pontosan nem nevezte meg, hogy kik) és közte egy társa, a szintén szlovák Jozef Hamala közvetített. Igen ám, de amikor Roháč erről vallott, akkor Hamala már régen halott volt, így őt ki se lehetett volna hallgatni. Most is hasonló a helyzet, hiszen a Fenyő-ügyben megnevezett Princz Gábor 2018 novemberében elhunyt, így védekezni sem tud.
Kérdés, hogy a perújítás, aminek a Prisztás-ügyben ideig-óráig örülhetett is Portik, ráhúzható lesz-e a Fenyő-ügyre pusztán azért, mert Portik most egy újabb verzióval állt elő. Arról nem is beszélve, hogy a Prisztás-ügy sem úgy alakult, ahogy Roháčék szerették volna. A Roháč-vallomás miatt abban az ügyben ugyan sikerült elérni a perújítást, de némi kacskaringó után a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy nem az emberölést bevalló szlovák bérgyilkos, hanem az ártatlanságát mindvégig hangoztató H. István volt a gyilkos.
Portik a vallomásaiban eddig egyszer sem beszélt arról, hogy Princz bízta volna meg Gyárfás gyanúba keverésével. Ahogy arról sem beszélt sosem, hogy ezért 30 milliót kapott volna.
Beszélt viszont korábbi vallomásaiban arról, hogy Gyárfás gyanúba keverésével megbízást teljesített. Portik a védekezése során ezzel magyarázta, miért beszélgetett erről a témáról Gyárfással. Csakhogy Portik korábbi vallomásai szerint a megbízói hol titokzatos hatósági emberek voltak, hol egykori mentora, a már szintén elhunyt Drobilich Gábor. Kérdés, hogy ha eddig nem állt elő a Princz-féle verzióval, akkor miért világosodott meg éppen most.
De nem csak Portik idézte meg már korábban Princz szellemét, hanem Gyárfás Tamás is, de csak Princz halála után. Princz 2018 novemberében halt meg, Gyárfást viszont még korábban, az év tavaszán gyanúsították meg a Fenyő-ügyben. Princz halála után Gyárfás és az őt ellátó védelem arra kezdett hivatkozni, hogy a bankárnak érdekében állt Fenyő halála.
Gyárfás a per során azt mondta: Fenyő megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot. Emellett hivatkoztak a Portik-ügyek egyik koronatanújára, Radnai Lászlóra is, aki egyik vallomásában utalt arra, hogy Portik egyik embere annak idején az egyik Postabank-fiókból 120 millió forintot vett fel. Ebből sokan arra következtettek, hogy Fenyőt valójában Princz Gábor, a Postabank egykori vezére ölette meg. De Gyárfásék emlegették azt az elhíresült videót is, amelynek szereplője Fenyő egykori bizalmasa, az azóta szintén elhunyt Perczel Tamás. Ő nem sokkal a halála előtt beszélt arról, kikkel állt haragban Fenyő. És bár ő is beszélt Gyárfásról, de megemlített másokat, köztük Princz Gábort is.
Princz és Gyárfás között van egy különbség: Portik rögzítette a Gyárfással folytatott beszélgetéseit, de nincs olyan hangfelvétel, ami igazolná, hogy a bűnöző valaha is beszélgetett volna a bankárral. A rendőrség által lefoglalt hangfelvételek között sem volt olyan, amelyiken Princz szerepelne. Márpedig Portik megszállottan rögzítette a másokkal folytatott beszélgetéseit. Tasnádi Péter Gyárfásra vonatkozó vallomása mellett éppen Portik hangfelvételei jelentették a legfontosabb bizonyítékot az ügyben.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.
A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfok mindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést „az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját” is.
