A Budapesti Klímaügynökség vezetője Vitézy vádjaira: Ez teljes képtelenség, az a pénz még megvan

A Budapesti Klímaügynökség körüli politikai viták már tavaly év vége óta hullámokat vetnek a Fővárosi Önkormányzatban. Vitézy Dávid akkor kezdte el támadni az ügynökséget, és akkor vetette fel először, hogy olvasszák be azt a Budapest Közművekbe (BKM). Ezt többek között azzal indokolta, hogy a klímaügynökség működésének költségei közvetlen európai uniós forrásból csak idén május 31-ig biztosíthatók, ezért az ügynökségnek azután az energetikai kérdésekben egyébként feladatkörrel bíró BKM-be kellene integrálódnia. Februárban Karácsony Gergely visszavonta ezt a napirendi pontot a közgyűlésben, a Fővárosi Közgyűlés nem szavazott a témáról.

Márciusban Vitézy már azzal indokolta a klímaügynökség BKM-be olvasztásának ötletét, hogy szerinte semmilyen érdemi munkát nem végeztek, az csak egy kifizetőhely. Tudomása szerint 50-60 milliót költöttek csak közösségi médiára az azóta már megszüntetett Budapest Branden keresztül, és Karácsony Gergely kampányát támogatták ebből. A közgyűlésen Vitézy a klímaügynökség ügyvezető igazgatóját, Ámon Adát is felemlegette, aki szerinte a szakbizottságban leszerepelt, és nem tudta megvédeni, amit eddig csináltak, sőt, állítólag ott Ámon Ada is azt mondta, hogy neki édesmindegy, hogy beolvasztják-e őket.

Karácsony viszont megvédte a klímaügynökséget, aminek szerinte nincs szerződése a Budapest Branddel, csak a Fővárosi Önkormányzattal van, a Vitézy által említett 50-60 millió forintot pedig az EU-s szerződés alapján csak kommunikációra lehet költeni. A főpolgármester szerint a fővárosnak fenntartási kötelezettsége van a céget illetően, ráadásul szerinte minden nagyvárosnak van önálló klímaügynöksége. Maga a beolvasztás pedig nem végrehajtható, mert egy 4500 fős cégben egy ilyen kis létszámú divízió nem életszerű, a BKM-ben összetett szervezeti átalakításokra lenne szükség ahhoz, hogy betolhassák alá az ügynökséget.

Végül a főpolgármester azt mondta, hogy ha megszavazzák a beolvasztást, akkor ő életében először vétózni fog egy döntést, nem hajtja azt végre. Vitézy előterjesztését végül megszavazták 23 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett (a Tisza, a Vitézy-frakció és a Fidesz nyomott igent, utóbbi frakció egyébként az egész ügynökséget meg akarta szüntetni).

Később a Facebookon Vitézy és Karácsony ismét egymásnak esett, előbbi azt kérte számon a főpolgármesteren, hogy három napon belül nem vétózta meg a döntést, mire a főpolgármester megmagyarázta, hogy ő mit ért vétón. „Mivel önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság átszervezéséről az önkormányzati törvény szerint a közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára hozhat döntést, ezért írásban tájékoztatom a közgyűlést arról, hogy törvény adta jogommal élve ilyen javaslatot nem terjesztek a Közgyűlés elé. És pont” – írta Karácsony. Egyelőre itt tart a történet, de az eddigiek alapján elég valószínű, hogy ezzel a főpolgármesteri állásfoglalással még nem ért véget.

Mivel Ámon Ada, a klímaügynökség ügyvezető igazgatója a Fővárosi Önkormányzat Föld Napja konferenciáján – ahol először mutatta be a nyilvánosságnak a Budapesti Klímaügynökség tevékenységét – nem említette ezeket a politikai csatározásokat, és korábban sem válaszolt nyilvánosan a vádakra, a konferencia után megkerestük, mondja el, ő hogyan látja a történteket, és mit gondol a klímaügynökség jövőjéről.

Vitézy Dávid állítása szerint a Budapesti Klímaügynökség semmilyen érdemi munkát nem végzett. Ön szerint miért mondhatja ezt?

A Fővárosi Önkormányzat 2021-ben lett tagja a „100 klímasemleges és
intelligens város” missziónak, 2022 őszén kezdtük el írni a klímaügynökség létrehozásához szükséges uniós pályázatot, ami 2023-ban hozott pozitív eredményt, és 2024 áprilisában jött létre az ügynökség. Amikor a pályázatot írtuk, még fogalmunk sem volt arról, hogy tavaly októberről június 9-re előrehozzák a helyhatósági választásokat, ami után a közgyűlés októberi megalakulásáig öt hónapos interregnum jön létre, amikor semmit sem lehet csinálni sem a Fővárosi Önkormányzatnál, sem a kerületeknél. Tehát azzal támad minket, ami igazából nem a mi sarunk, és nem volt rá hatásunk, hogy gyakorlatilag az egész nyár ment a kukába. Abban az öt hónapban a fű sem nőtt az önkormányzatok területén, hiszen azoknak, akik még polgármesterek voltak, már nem volt döntési képességük, az újaknak pedig még nem.

Az, hogy gyakorlatilag egy évvel a klímaügynökség megalakulása után idén május 31-ével befejeződik az ügynökség uniós finanszírozása, az a mi pechünk. Én azt remélem, hogy tudunk majd további forrásokat szerezni a finanszírozásához. De mivel a Budapesti Zöld Panelprogramot fogjuk működtetni, fontos, hogy a főváros finanszírozza az ügynökséget, hiszen a lebonyolítás magától nem fog működni. Azt gondolom, hogy egy olyan városban, amit 3 millió ember használ, és ami 1,7 millió embernek az otthona, kell hogy jusson kb. 80-100 millió forint arra, hogy ez az ügynökség működőképes legyen, és elkezdjük a lakásállományt értelmesen megújítani.

Csak egy adat, hogy ez miért érné meg a fővárosnak: általában ilyen nagyberuházási, támogatási programokat 7-15 százalékos lebonyolítási díjjal szoktak működtetni. Mi nagyjából 4–5 százalék közötti működtetési költséggel fogunk tudni dolgozni, ha minden jól megy.

Ez a 80-100 millió forintos működési költség miből áll össze?

Van nyolc alkalmazottunk, az ő fizetésük, az iroda fenntartása, a kommunikációs platformok fenntartása, külsősök megbízása, hogy amikor értékelési szakaszba ér a Budapesti Zöld Panelprogram, és a beruházásokat műszaki szempontból értékeljük, akkor szakértőket, építészeket, gépészeket tudjunk felkérni, akik ezeket az értékeléseket megcsinálják. És vannak még azok a változó költségek, amik a program intenzitásától függően fognak felmerülni, például hogyha 20 futó pályázatunk lesz, akkor mindenképpen legyenek, akik ezeket megvizsgálják, elbírálják.

Azokban az európai városokban, ahol szintén lejárt a klímaügynökségek uniós finanszírozása, kik a fenntartói ezeknek az ügynökségeknek?

Általában maguk a városok. Ezek az ügynökségek alapvetően a városok klímavédelmi célokra dedikált forrásait kezelik, Bécsben például a klímaügynökség száznál is több főt számlál, és a város klímastratégiájának az energetikai részét valósítják meg. Általában a nyugat-európai városoknak vannak saját bevételeik és maguk dönthetik el, hogy azt mire költsék. Ez ugye Budapest esetében sajnos nem így van, a fővárosi projektek gyakorlatilag kormányzati megvalósításban történnek meg. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az európai uniós források eljussanak Budapestre. Mi az ügynökségnél egyébként már készülünk arra, amit Ursula von der Leyen mondott nemrégiben, miszerint gondolkodnak azon, hogy hogyan tudják sokkal direktebben támogatni a régiókat és a városokat.

Ez nagyon jó lenne, ha beindulna, ugyanis a kormánynak nincsen társasház-felújítási programja. Családi házakra vonatkozó programja van, de azt nem nagyon veszik igénybe az emberek. Valószínűleg annyira bonyolult, hogy még hárommillió forint sem mozgatja meg a fantáziájukat, hogy áttörjék ezt a bürokratikus falat. 2010 óta annyi uniós pénz jött ebbe az országba, ami ilyen célt szolgálhatott volna, de nem erre használták föl, hanem közintézményeket újítottak fel belőle, nagyon rossz megtérüléssel, nagyon drágán. Kevés európai uniós forrás hasznosult direktben, pedig a lakóépületekben ott lett volna helye.

Ehelyett volt a rezsicsökkentés, ami az energetikai korszerűsítések megtérülését jelentősen rontó tényező. Arról nem beszélve, hogy a háztartások nagy része a trükközésbe fekteti az intellektuális és anyagi kapacitásai nagy részét. Hány gázóra kell ahhoz, hogy az átlagos fogyasztás alá csökkenjen mindegyiken a fogyasztás? Mikor kapcsoljunk át az elektromos fűtésről a vegyes tüzelésre, hogy optimalizálni tudjuk a költségeinket? Ehelyett valódi energetikai beruházásokba rakhatnák az emberek a pénzt, és úgy optimalizálnák a fűtési vagy az energetikai költségeiket.

Vitézy Dávid állításai szerint a klímaügynökség egy kifizetőhely, 50-60 millió forintot költöttek közösségi médiára az azóta már megszüntetett Budapest Branden keresztül, és Karácsony Gergely választási kampányát támogatták ebből.

Ez teljes képtelenség. Már csak azért is, mert ez a pénz nagyrészt még mindig megvan. Gyakorlatilag 20 millió forintról született eddig szerződés, és annak a fele költődött el, tehát a 60-ból 50 millió forint megvan. Nem segítette ennek az összegnek a tervszerű költését az az öt hónapos interregnum, amiről már beszéltem, amikor gyakorlatilag nem tudtuk vinni a programot, ezért úgy döntöttünk, hogy nem kommunikálunk róla addig, amíg nincs eredménye. Tehát 10 millió forintról beszélünk, de azt sem politikai célra fordítottuk, hanem ebből történt meg a honlap és a közösségi médiás platformjaink kialakítása, a nyitókonferencia, a kreatív tartalmak, a logónk megrajzolása. Tízmillió forint egy új cég esetében a marketingköltségek elenyésző része szokott lenni. Szóval ez egy kispályás vád.

Vitézy Dávidnak volt egy olyan állítása is, hogy ön a bizottsági meghallgatásán lebőgött, nem tudta megvédeni azt a gondolatot, hogy miért kellene a klímaügynökségnek önálló entitásnak lennie. Sőt, állítólag azt is mondta, hogy önnek aztán édesmindegy, hogy beolvasztják-e az ügynökséget a BKM-be.

Egészen pontosan azt mondtam, hogy édesmindegy, hogy honnan, de finanszírozni kell az ügynökséget, mert erre a főváros az EU-nál kötelezettséget vállalt. Édesmindegy, hogy a főváros melyik zsebéből finanszírozza ezt, a balból, a sajátjából, vagy a jobból, a BKM-en keresztül. Nem állítom, hogy életem szereplése volt ez a bizottsági meghallgatás, amit egyébként eredetileg 15 percesre terveztem, de miután a hatodik órában kerültem sorra, 5 percre kellett összeszorítanom. De aki meghallgatta vagy végignézte online, az érdekes módon össze tudta foglalni, hogy mi a lényege a Budapesti Klímaügynökségnek. Ki lehet ragadni a kontextusból szavakat, lehet mindenfélét mondani, ezt már ismerjük. De ugyanakkor azt is gondolom, hogy azért a Budapesti Klímaügynökség sorsa nem egy ötperces bemutatón kellene hogy múljon.

Ha több időt kapott volna a bizottságban, hogyan indokolta volna meg, miért van szükség egy BKM-től függetlenül működő klímaügynökségre?

Ahogy mondtam az előadásomban, Európában 350 ilyen klíma- vagy energiaügynökség létezik, mint a miénk. Ezeket azért szokták létrehozni a városok, mert általában – és ebből a szempontból Budapest sem kivétel – a városi önkormányzatok nem igazán proaktív szervezetek. Ezt úgy kell felfogni, mint, mondjuk, a kormány és a kormányzati szervek szerepét. A polgármesteri hivatalban szakpolitika-gyártás, stratégiai irányok felvázolása zajlik, és itt nyilvánvalóan a döntéshozatal is sokkal lassabb, mint amit egy ilyen ügynökségi feladat, és a hozzá kapcsolódó összes beszerzés megkövetel.

A BKM-be integrálva például ahhoz, hogy egy beszerzést meg tudjunk valósítani, az egybeszámítás szabályai szerint egy teljesen új közbeszerzési eljárást le kéne folytatnunk, ami kb. fél év és nagyon drága. Nem gondolom, hogy egy 5-8 milliós, új szakmai, szakértői szolgáltatáshoz nekünk egy uniós közbeszerzési eljárást kéne indítanunk. Ezt a mi esetünkben nem indokolja semmi, sokkal drágább, sokkal hosszabb, sokkal nyögvenyelősebb lenne az egész. Az, hogy ezt egy kicsi cég sokkal gyorsabban tudja lefolytatni, nyilvánvalóan hozzájárulna a program sikeréhez.

Azt gondolom egyébként, hogy önálló cégként a Budapesti Klímaügynökség egy sokkal átláthatóbban működő gazdálkodó szervezet, és a város lakói számára is sokkal láthatóbb lesz, mint hogyha a BKM egyik bugyrában eltűnnénk. Ha bekerülnénk valami nagy szervezetbe, annak a nehezített eljárásrendi és döntéshozatali mechanizmusába, az nagyon komoly probléma lenne az eredményességünk szempontjából.

A közgyűlési szavazás előtt próbáltak valahogy a frakciókkal kapcsolatot teremteni, hogy jobban megismertessék velük a munkájukat, elnyerjék a támogatásukat?

Igen, írtam a legtöbb frakciónak. Bizonyos frakciókkal nem kellett túl sokat beszélgetni, mert értették a munkánkat. Írtam a Tiszának, ott két képviselővel beszéltem is, az egyikkel szoros munkakapcsolatban is vagyunk, Bovier Györggyel, ő az akadálymentesítési tanácsnok a fővárosban, és vele koprodukcióban fogjuk az akadálymentesítési részt belerakni a pályázati felhívásba. Nyilván írtam Vitézy Dávidnak is, ő az én értelmezésemben nem volt nyitott erre a beszélgetésre, hanem csak a bizottsági ülésre hívott el, ami nyilvánvalóan egy teljesen másfajta beszélgetés, mintha leülnénk beszélgetni egy órára, hogy tisztázzuk a felmerülő kérdéseket. Szóval én nyitottam ilyen kapukat, de alapvetően nem kaptam pozitív visszajelzéseket.

Kimaradt a felsorolásból a Fidesz frakciója, náluk próbált nyitni ilyen kapukat?

Egy picit nehéz ez a kérdés, mert nem tisztem feltétlenül ilyen típusú
egyezkedésekbe bocsátkozni semmilyen frakcióval, de bevallom, hogy velük nem volt ilyen jellegű beszélgetés. Elég sok támadást kaptam tőlük, nem gondolom, hogy pozitívan viszonyulnának egy ilyen kezdeményezéshez.

Most, hogy a közgyűlés március végén megszavazta, hogy a klímaügynökséget a BKM-be kell olvasztani, viszont Karácsony Gergely vétózott, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem hagyja ezt véghez vinni, mit gondol, újra elő fog kerülni ez a téma a közgyűlésben? Mi lesz a sorsa végül a klímaügynökségnek?

A főpolgármester úrnak van egy erős mondása, hogy nem hagyja, hogy a klímaügynökséget bedarálják. Alapvetően arra készülök a kollégáimmal együtt, hogy hagynak minket nyugodtan dolgozni. Szerintem fontos dolgot csinálunk, és a programhoz csatlakozott kerületeket sem hagyhatjuk cserben. Én 30 éve foglalkozom energetikával, épületenergetikával, klímapolitikával, és most is töretlenül azt gondolom, hogy ennek van létjogosultsága, és ezeknek a feladatoknak meg kell valósulniuk Európa 9. legnagyobb városában.