Mindenkinek lehet saját méhlegelője: nyár végére elkészül az évek óta ígérgetett Budapest-magkeverék

A Fővárosi Önkormányzat Föld Napja konferenciáján Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek (BKM) Főkert divíziójának vezetője előadásában többek között arról számolt be adatokkal alátámasztva, hogy a klímaváltozás hatásai már durván meglátszanak a budapesti parkokban és fasorokban lévő fák állapotán.

Közösségi locsolási programot indítanak

Mint mondta, a teljes budapesti zöld infrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatási arányának 60-80 százalékát teszik ki a városi fák. 2022-24 között a forró és aszályos nyaraknak köszönhetően a fák egészségi állapotának korábbi 3-as átlaga 2,6-ra romlott. A Főkert által kezelt fák átlagéletkora pedig 25,5 évre csökkent, miközben a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket és pompájukat.

Ez már csak azért is hatalmas probléma, mert a Főkert kezelésében lévő 110 ezer fa 25,8 millió köbméter lombkoronatömeggel rendelkezik, aminek 97 százalékát a 2000 előtt ültetett fák lombja teszi ki. Tehát hiába ültetnek évről évre több fiatal fát, azok széndioxid-megkötési és vízpárologtatási potenciálja jóval kisebb, mint az idősebb fáké.

Márpedig, ha a fáink pusztulásnak indulnak, akkor a teljes városi ökoszisztéma is gyengülni fog, ez pedig a közegészségügyre is hatással lesz, hiszen romlani fog a levegő minősége is.

Ennek a problémának a megoldásába a lakosságot is bevonják, júniustól Önkéntes Vízadó programot fognak indítani, amiben arra kérik majd az embereket, hogy hetente egyszer locsoljanak meg egy új ültetésű fát. Erre egy applikációt is lefejleszt egy partnerük, amiben fákat lehet majd örökbe fogadni, illetve nyáron hétről hétre új helyszínen rendeznek majd közösségi locsolásokat.

Megkétszerezik a méhlegelőket a fővárosban

Dezsényi Péter előadásában bejelentette azt is, hogy idén megkétszerezik a méhlegelők területét a fővárosban, valamint hogy hosszú évek ígérgetése után, várhatóan a nyár végén piacra dobják a Budapest-magkeverékeket, amik között őshonos évelő és egynyári fajok, valamint élőhelyspecifikus fajok is lesznek.

Az előadás végén megkértük a Főkert vezetőjét, hogy mesélje el bővebben, hogyan sikerült ezt véghez vinni, hiszen még a tavaly októberben készült páros interjúnkban is azt mondta Bardóczi Sándor főtájépítész, hogy a magkeverékekhez szükséges vadvirágmagok nem szerezhetőek be nagy mennyiségben, és nem létezik olyan gyártókapacitás Magyarországon, amelyik képes lenne ilyen apró magokat nagy mennyiségben előállítani. A főtájépítész akkor még azt mondta, hogy „rengeteg időnk elment vele, de az derült ki, hogy ennek jelenleg Magyarországon sem a termesztési háttérbázisa, sem pedig a kutatási háttérbázisa nincs meg, és nincs hozzá pénz sem.”

Most Dezsényi Péter arról számolt be, hogy az előző munkahelyén magyar ökológusokkal együtt dolgozva már előállítottak kétféle magkeveréket, amiket zöldtetők bevetésére forgalmaztak. A Főkert élére kerülve megkereste ezeket az ökológusokat és a korábbi magkeverékek gyártóját, hogy élesszék fel ezt a projektet.

Biró Borbála, a projekt felelőse, a Főkert zöldfelületfejlesztési főosztály vezetője ehhez hozzátette, hogy azokon a méhlegelőkön, vagyis természetközeli gyepeken, amiket a Főkert üzemeltet, korábban már volt egy kutatás. A főváros együttműködött az Ökológiai Kutatóintézettel, felmérették az összetételét ezeknek a gyepeknek, és már akkor kialakult négyféle fajtalista: egy budai, hegyvidéki jellegű, egy pesti, homoki élőhelyre való, egy Duna menti, kicsit láposabb területre való, és egy univerzálisabb jellegű, Budapest bármely területén elvethető magkeverék. Ezt a listát kezdték el ők a télen tovább fejleszteni, és megnézték, hogy mik azok az őshonos növények, amik Magyarországon elérhető termesztésben vannak, „mert álomlistát lehet összerakni, de ha nem tudjuk beszerezni a magokat, akkor csak álom marad.”

Mint mondták, így alakult ki a közös metszet, hogy melyek azok a fajták, amik működnek az univerzális és a helyspecifikus területeken is, ezekből melyek azok, amik minden évben biztonsággal beszerezhetőek, továbbá mik azok, amiknek jók a csírázási képességeik. A végeredményt ismét véleményeztették a fővárosi szakemberekkel, köztük Bardóczi Sándor főtájépítésszel is, végül így alakult ki egy konszenzusos lista.

Mindig lesz olyan növény, ami virágzik, színes, látványos és rovarcsalogató lesz

Egyelőre ebből az általános, Budapest bármely területén elvethető magkeverék összetételének egy része nyilvános. Ez egy olyan magkeverék lesz, amit várhatóan augusztus második felétől forgalmaznak majd a kerttel rendelkező lakosok számára, akik azt elvetve saját „méhlegelőket”, vagyis természetközeli, vadvirágos területeket alakíthatnak ki a kertjükben. A magkeverékben évelő és egynyári növények magjai lesznek benne, amiket úgy állítottak össze, hogy a vegetációs időszak folyamán mindig lesz olyan növény, ami virágzik, színes és látványos lesz, és nem utolsó sorban rovarcsalogató is.

Összesen 53 faj található majd benne, többek között olyan növények, mint:

• a vadmurok (Daucus carota), amely ősi, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban gazdag növény, a fecskefarkú lepke hernyójának elsődleges táplálkozási forrása,
• az erdei mályva (Malva sylvestris), melyet a népnyelvben papsajtnak is neveznek, levelei, fiatal hajtásai és magvai is fogyaszthatóak,
• a lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum), melynek virágai alulról felfelé kezdenek el nyílni, egyszerre kizárólag néhány virága van teljesen kinyílva,
• a ligeti zsálya (Salvia nemorosa), amely a hazai, változékony klímát is jól viseli, augusztus-szeptemberben másodvirágzásával is díszít,
• a pusztai cickafark (Achillea setacea), amely nem csak dísznövény, hanem gyógynövény is, virágai sokféle rovarnak szolgálnak nektárforrásként,
• a barázdált csenkesz (Festuca rupicola), mely az egész ország területén elterjedt, száraz helyen is nagyszerűen megélő fűféle,
• a tejoltó galaj (Galium verum), mely számos gyógyászati tulajdonsága miatt régóta használatos a népi gyógyászatban, valamint a tejiparban, ahol a sajtkészítésnél oltóenzimként és festékanyag előállítására is alkalmazták,
• és a vasvirág (Xeranthemum annuum), amely a szárazvirág-kötészet alapanyaga, a fémesen csillogó színéről és a vashoz hasonló tartósságáról kaphatta a nevét.

Ezt a magkeverékeket már tesztelik, mint Biró Borbála elmondta, „három mintaterületet már bevetettünk, a Tabánban, a Népligetben és a Boráros téren. Megnézzük, hogy jól működnek-e a magok, kikelnek-e, szépen virágoznak-e, miközben a lakosság is gyönyörködhet benne remélhetően, és kedvet kaphat a későbbi vásárlásra.

Tervezünk nyár végén egy workshopot a lakosságnak, ahol személyesen mutatjuk be a vetési technikáját a magkeveréknek, illetve helyben megvásárolható is lesz. De csinálunk majd hozzá videós útmutatót is, mert ezeknek a titka abban van, hogy nagyon jól kell időzíteni a magvetési időpontját, és jól kell magát a magvetés technológiáját is csinálni. Mert, ha nem sikerül betartani, akkor rossz lehet a mageredési arány, és csalódás lehet a vége – ennek elkerüléséhez szeretnénk majd segédanyagot készíteni.”

Egyelőre még gondolkodnak azon, hogy webshopban, illetve kertészeti áruházakban árusítják-e majd, de valószínűleg ez akkor fog eldőlni, amikor ősszel kiderül, hogy mekkora kereslet van rá. Dezsényi Péter szerint a magkeverék előállítása elég drága lesz, mert ezek kis mennyiségben, kézzel legyűjtött, előállított, kisüzemi termesztésben lévő növények. De megígérte, hogy nagyon baráti áron fogják a kiskerttulajdonosoknak árulni, „már csak azért is, mert 1-3 gramm is elég lesz belőlük négyzetméterenként. De egyébként sem az a célunk, hogy ebből komoly bevétele legyen a Főkertnek, hanem elsősorban a szemléletformálás.”

Az élőhelyspecifikus, tehát a budai, hegyvidéki, a pesti, homoki és a Duna menti területekre való magkeverékeket nem a lakosságnak szánják, hanem a jóval nagyobb területekkel rendelkező önkormányzatok és közületi vevők számára, ezek ezért csak jóval nagyobb kiszerelésben lesznek kaphatóak.