Döntött a parlament: novemberig marad a veszélyhelyzet
Soha véget nem érő veszélyhelyzet van Magyarországon, a parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a különleges jogrendet. A kormány felhatalmazást kapott az Országgyűléstől, hogy november 14-ig rendeletekkel
- felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását,
- eltérhet törvényi rendelkezésektől, és
- egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
Az Orbán-kormányhoz már szó szerint hozzánőtt a veszélyhelyzet: öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett először ilyet a kabinet az országban megjelenő koronavírus-járvány miatt, de politikailag ennél fontosabb volt, hogy ez különleges jogrend bevezetését is jelentette.
A jogszabályok alapján kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, félévente rendszeresen meg is teszi. Legutóbb novemberben hosszabbították meg 2025. május 18-ig a háborús veszélyhelyzetet. Most 131 igen szavazattal újabb fél évvel megtoldották azt.
A 2022-es választás után az Alaptörvény 10. módosításával új veszélyhelyzetet vezetett be Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva, és ezt azóta is félévente meghosszabbítja a parlament fideszes többsége. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több olyan rendeletet is elfogadott a kormány, amely nehezen vagy szinte sehogy sem magyarázható a szomszédban zajló háborúval. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva teremtették meg a lehetőséget a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentésére, de szintén a háborúra hivatkozva mondta ki rendeletben a kormány 2022-ben, hogy az egy héttel elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték megtartásához ingyen használhatók a közterületek.
A két hete elfogadott Alaptörvény-módosítással korlátozzák a kormány mozgásterét a veszélyhelyzetben:
2026. január 1-jétől az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.
Egy másik törvénymódosítás alapján viszont a kormány január 1-je után is hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy vagy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását. Ha az előbbi történik, és például csak a gazdasággal és ellátásbiztonsággal kapcsolatban kap felhatalmazást a kormány, akkor nem korlátozhatja az állampolgárok mozgását, de azt akár elrendelheti, hogy a boltok kötelező módon szolgáltassanak be bizonyos termékeket. Ha viszont általános jelleggel történik a felhatalmazás, akkor a kormány bármilyen törvényt felfüggeszthet, vagy bármilyen törvényi rendelkezéstől eltérhet.
A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék Magyar Péter kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben. Ez alapján jövőre már nem tudja veszélyhelyzeti kormányzással felülírni az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.
