Az MTA biológusai szerint évszázados problémákat okozhat az erdőpusztítást könnyítő törvény
Állásfoglalásban szólalt fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományok Osztálya az ellen a ma elfogadott törvény ellen, amellyel a kormány lehetővé teszi a védett erdők tarvágását. A tudósok által is kifogásolt rendelkezéseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása tartalmazza.
A Biológiai Tudományok Osztálya keddi ülésén, a törvény megszavazása előtti napon döntött az állásfoglalásról, amelyet 96,7 százalékos támogatottság mellett el is fogadott. Szerintük csak és kizárólag ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében lenne szabad fakitermelést engedélyezni a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben.
A törvényben foglalt sarjaztatás szerintük nem rossz ötlet, de nem a tarvágással együtt kell megvalósítani. A biológusok figyelmeztetnek, hogy a tarvágás tudományosan bizonyított negatív hatásokkal járhat: megbontják az erdei mikroklímát, csökkentik az erdős táj klímakiegyenlítő hatását, kedvezőtlenül hatnak a talajviszonyokra, megváltoztatják az erdei életközösségeket.
Mindez tartósan fennálló problémákat okoz, egy részük évszázadokig megmarad.
Kifejezetten nagy problémát jelentene a síkvidékeken fekvő utolsó erdősztyepp foltok vágása, ezeknél nem a tarvágás ösztönzésére, hanem a gazdasági célú fakitermelés teljes megszüntetésére lenne szükség.
Sulyok Tamás köztársasági elnök először nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket. De ez a salátatörvény tartalmazta az erdők tarvágását szélesebb körben lehetővé tevő javaslatot is, aminél Sulyok azt is jelezte, hogy sértheti az Alaptörvényt. Az elnök vétója nem volt hatással a javaslat beterjesztőire, kis módosításokkal, de elfogadták a törvényt.
Sulyok azt kifogásolta az úgynevezett Erdőtörvény módosításában, hogy a „legmagasabb természetességi állapotú erdőkben a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé a tarvágást”, és azt írta: „álláspontom szerint a védelmi szintben történő olyan visszalépést valósíthat meg, amely az Alaptörvény egyik vonatkozó bekezdésének hatálya alá tartozik.”
A kormány 2022-ben hozta meg a tűzifarendelet néven elhíresült vészhelyzeti intézkedést, mely szerint védett állami erdőkben is lehet tarvágást végezni. A Tuzson Bence igazságügyi miniszter által most elfogadott „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló T/11681. törvényjavaslat” címet viselő javaslat hosszú távon is rányomhatja a bélyegét az erdőgazdálkodásra.
A köztársasági elnök mellett az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy Alaptörvény-ellenesek az erdők védelmét csorbítani szándékozó intézkedések, amire áprilisban – a javaslat első benyújtásakor – számos környezetvédelmi szervezet felhívta a figyelmet, és a javaslat visszavonását kérték a kormánytól. A kormány ezt is figyelmen kívül hagyta.
