Kandida? Orália? Legolász? – a jövőben a kultuszminiszter dönti el, melyik nevet lehet anyakönyveztetni
Szerdán az Országgyűlés megszavazta azt a törvénymódosítást, ami alapján a jövőben a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter fog dönteni az anyakönyveztethető utónevekről. A javaslatot 161 képviselő támogatta, 22-en nemmel szavaztak, 1 képviselő (Keresztes László Lóránt) tartózkodott.
A parlament honlapján május 13-án megjelent törvényjavaslat szerint „az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi, kifejezi az adott nemzet vagy nemzetiség összetartozását”. Ezért van szükség arra, hogy miniszteri rendeleti szintre emeljék mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét.
A javaslatot Kósa Lajos fideszes képviselő nyújtotta be, aki korábban a Parlamentben arról beszélt, hogy mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor a keresztnév egy nemzet identitásához is hozzátartozik. „Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz.”
A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar utónévlistát ezután nem a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján, hanem a Magyar Közlönyben teszik közzé. A korábban a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, majd 2019-től a HUN-REN kutatási hálózathoz került Nyelvtudományi Kutatóközpont továbbra is véleményezi az új utónevek iránti kérelmeket, ezt elküldi a kultúráért felelős miniszternek, aki dönt az anyakönyvezhetőségről.
Eddig erre nem volt szükség: ha valaki egyedi, Magyarországon korábban nem bejegyzett néven szerette volna elnevezni a gyerekét, akkor a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz kellett benyújtania kérelmet, és az Utónévbizottsága döntötte el, hogy anyakönyveztethető-e az adott név.
A nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nevekről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása lesz az irányadó.
A Nyelvtudományi Kutatóközpontnak 2024-ben 469 kérelemről kellett döntenie, amelyek nyomán az anyakönyveztethető női nevek közé került az Emilin, az Ájlá, a Kikerics, az Ili és a Teca, a férfinevek közé pedig a Pipó, a Nazir, a Korbin és a Tiágó. Ekkor engedélyezték egyébként a Kósa Lajos által említett Legolászt is a Gyűrűk Ura egyik szereplője alapján. A Utónévbizottság ugyanakkor elutasította a Dzsánszuval, a Rüntyi, a Bimbi, de a Szentistván, a Jézus és Lucifer keresztnevet is.
