Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokraták a nem EU-tag Grúziát is bele akarják zsarolni a háborúba

Magyar-grúz (georgiai) kormányzati csúcstalálkozót tartanak szerdán Budapesten. Idén ez már a negyedik hasonló találkozó Orbán Viktor és a grúz miniszterelnök, Irakli Kobakhidze között, aminek apropóján Orbán most hosszabban is írt a Facebook-oldalán a két ország viszonyáról.

„Arról van szó, hogy van két ország – az egyik a Kaukázus, a másik Európa szívében – amelyeket több dolog köt össze, mint azt elsőre gondolnánk” – kezdi okfejtését a miniszterelnök, majd úgy folytatja, hogy a magyarokhoz hasonlóan a grúzok is azért küzdenek, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról, „és ne váljanak feláldozható bábukká mások háborúiban”.

Orbán a 2008-as orosz-grúz háborúra utalva azt írta: „A georgiaiak jó másfél évtizede egyszer már megtapasztalták, hogy milyen az, amikor globalista szirénhangok csábításának engedve háborúba bocsátkoznak az oroszokkal, hogy aztán a csábítóik cserbenhagyják őket. Kemény árat fizettek érte és nem sokon múlott, hogy nem lett oda a nemzeti függetlenségük.” A miniszterelnök szerint a Dél-Oszétia és Abházia feletti ellenőrzést végleg elveszítő grúzok megtanulták a leckét és eltökéltek:

„Még egyszer nem engedik, hogy átverjék őket. Nem engedik, hogy külföldről újra háborúba rángassák őket. Hozzánk, magyarokhoz hasonlóan ezért a georgiaiak sem hajlandóak behódolni a brüsszeli bürokrácia zsarolásának.”

Vagyis Orbán szerint a „brüsszeli bürokrácia” a nem is EU-tag Grúziát bele akarja zsarolni egy újabb háborúba, de barátja és szövetségese, Irakli Kobakhidze ellenáll ennek. „Brüsszeli zsarolás ide, ukrán fenyegetés oda, mi fejlődni, növekedni és erősödni fogunk, mert a magyar és a georgiai emberek ezért szavaztak nekünk bizalmat” – zárta posztját a miniszterelnök, amiben azt is megemlítette, hogy Grúzia Magyarország fontos energetikai partnere, és szemben az EU gazdaságával, a grúz gazdaság évi 8-9 százalékkal bővül.

Orbán 17 évvel ezelőtt még egészen másként látta a grúziai háborút, mint napjainkban. 2008 nyarán a szárszói konferencián az ellenzékben lévő Orbán arról beszélt, hogy: „Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés, és a szocializmusból itt maradt erkölcsi relativizmusnak a maradványa.”

A Fidesz elnöke akkoriban a globalista szirénhangok helyett Oroszország felelősségét hangoztatta, és azt mondta, „az orosz támadás egyértelmű fenyegetést jelent minden olyan ország számára, amely korábban a Szovjetunió birodalmához tartozott, és ma Nyugat-baráttá akar válni. Így például a NATO-tagságot Grúzia mellett szintén elnyerni szándékozó Ukrajna számára is”. Orbán még azt – a ma már elképzelhetetlen – ötletet is felvetette, hogy a transzatlanti szövetség válaszlépésként felgyorsíthatná Grúzia és Ukrajna felvételét a NATO-ba.