Ha a Fideszen múlik, 199 helyett csak 197 mandátumért küzdhetnek a pártok 2026-ban

A 199 fős parlamentben a 106 egyéni kerületi képviselő mellett 93-an szereznek mandátumot valamely listáról. Általában ez pártlistákat jelent, de 2014 óta két magyarországi nemzetiség is szerezhet kedvezményes mandátumot: a roma és a német. A többi 11 bejegyzett kisebbség lélekszáma annyira alacsony, hogy elvi esélyük sincs erre. 2018-ban és 2022-ben a német nemzetiségi lista sikeresen be is gyűjtötte a kedvezményes mandátumot, pártlistáról tehát ebben a két évben csak 92 mandátum talált gazdára. Ez csökkenhet 91-re 2026-ban, ha a német mellett a roma nemzetiség is mandátumot szerez.

Bár a pártok számára ez fájdalmas lehet, nem ez a legfőbb probléma a rettentően nyakatekert rendszerrel. Hanem az, hogy a Fidesz által 2011-ben kialakított szisztéma valójában a szabad választás megcsúfolása, és kódolva van benne a visszaélés lehetősége.

Nézzük az előbbit. Még a Kádár-rendszerben is odafigyeltek arra, hogy amikor „választásokat” tartottak, legalább két név szerepeljen a szavazólapon. Ezzel szemben a mai Magyarországon úgy bonyolítják le a nemzetiségi képviselők választását, hogy a választási versengés látszata sincs meg. Ha ugyanis a választópolgár úgy dönt, hogy a pártlistás szavazólap helyett nemzetiségi listára kíván szavazni, megteheti, de akkor egy olyan szavazólapot kap, amelyen az országos nemzetiségi önkormányzat által állított egyetlen lista szerepel, és legfeljebb azt döntheti el, hogy a mellette található egyetlen karikába belerajzol-e egy X-et vagy sem. Nincs olyan szervezet, mozgalom, párt, amely alternatív listát állíthatna, így tehát a választópolgárnak nincs tényleges választási lehetősége. Az országgyűlési választásnak ez az ága ezért nem felel meg a demokratikus versengés alapkövetelményeinek. Más szavakkal: a nemzetiségi listára szavazó honfitársaink ikszelhetnek, de nem szavazhatnak.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már 2022-ben kimondta, hogy aggályos a magyar rendszer, de hiába a jogerős ítéletben megfogalmazott törvénymódosítási kényszer, a magyar jogalkotó egy betűt sem változtatott, így 2026-nak is ezzel a választást megcsúfoló rendszerrel megyünk neki. Nem véletlenül, hanem egyszerűen azért, mert a Fidesz így tud olcsóbban szerezni magának egy, de akár két mandátumot is – és itt el is érkeztünk a második problémához.

Ahhoz, hogy megértsük, miért kódolt a visszaélés a rendszerben, ismernünk kell a nem bonyolult, de finoman szólva is sajátos jelölési rendszert: a 13 nemzeti kisebbség országos önkormányzatának kizárólagos joga van ahhoz, hogy listát állíthasson az országgyűlési választáson. Így lesz egyetlen nemzetiségi listája például a kis lélekszámú ruszinoknak vagy a görögöknek, de a jóval több embert képviselő németeknek és a romáknak is. Bár a nemzetiségi önkormányzatok listát állítanak, valójában csak az számít, hogy ki a listavezető, hiszen belőle lehet parlamenti képviselő. Itt jön képbe annak a veszélye, hogy ha a nemzetiségi önkormányzat fölött valamely politikai erő befolyást szerez: elérheti, hogy egy számára megbízható ember kerüljön a lista élére, majd az Országgyűlésbe. Márpedig, ha a rendszer lehetővé teszi a nemzetiségi mandátum foglyul ejtését, az előbb vagy utóbb meg is történik.

Nem megkérdőjelezve a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának integritását, tény, hogy mind 2018-ban, mind 2022-ben az a Ritter Imre szerzett német nemzetiségi mandátumot, aki 2010-ben még a Fidesz-KDNP színeiben volt polgármesterjelölt Budaörsön, és ami ennél fontosabb, az elmúlt hét évben fegyelmezetten együtt szavazott a kormánypárti képviselőkkel a parlamentben. Kétségtelen, ennek nem volt komoly jelentősége, hiszen a kétharmad mindig biztosított volt Ritter szavazata nélkül is, de 2026-ban vagy a jövőben bármikor előfordulhat, hogy egy nemzetiségi képviselő szavazatain múlik akár az egyszerű, akár a minősített többség.

Mivel az elmúlt két választás során csak a német nemzetiségnek sikerült mandátumot szereznie, hajlamosak vagyunk erre valamiféle törvényszerűségként tekinteni. Pedig lélekszámából adódóan sokkal kézenfekvőbb volna azt alapvetésként kezelni, hogy a mindenkori roma nemzetiség (is) rendelkezzen parlamenti mandátummal. Az elmúlt három választás során ez nem valósult meg, sőt, 2022-ben az Országos Roma Önkormányzaton belüli konfliktusok még a listaállítást is lehetetlenné tették, minek következtében ebben a ciklusban parlamenti szószólja sincs a cigány kisebbségnek, nemhogy teljes értékű mandátummal rendelkező képviselője.

Tavaly júniusban azonban nemcsak európai parlamenti képviselőket, polgármestereket, önkormányzati képviselőket, hanem nemzetiségi vezetőket is választottunk. Felállt többek között az új országos roma önkormányzat is, 47 képviselőjéből 35-öt pedig a Fidesz-közeli Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) ad. Ezzel néhány viszontagságos év után stabilizálódni látszott a Fidesz befolyása a roma nemzetiségi önkormányzatban, és ezzel lehetővé is vált, hogy a roma nemzetiség soraiból is egy Fideszhez lojális jelölt kerülhessen a parlamentbe.

Azóta újabb viharfelhők gyülekeznek a roma önkormányzat feje fölött, és egyáltalán nem biztos, hogy ezeket sikerül 2026-ig eloszlatni. Az újabb botrányok akár szakadáshoz is vezetnek, és a ma még háromnegyedes CiKöSz-többség elolvadhat, mire eljön a nemzetiségilista-állítás ideje. Valószínűbb azonban, hogy a Fidesz úrrá lesz a konfliktusokon. Ma tehát úgy áll, hogy a kormánypártnak minden korábbinál nagyobb esélye van arra, hogy 2026-ban két nemzetiségi mandátumot is ténylegesen megszerezzen, a pártok közötti választási küzdelem így már csak 197 mandátum sorsáról szólna.

Az eltérített listaállítás persze még nem feltétlenül jelenti, hogy sikerül is megszerezni a mandátumot, ahhoz azért még ebben az antidemokratikus rendszerben is kellenek a választópolgárok. A kedvezményes kvóta 22-24 ezer között alakult az elmúlt három választáson; a részvételi aránytól, az elvesző szavazatok számától függően ez jövőre lehet több vagy kevesebb is, de körülbelül ez a nagyságrend lehet elegendő a nemzetiségi mandátum megszerzéséhez. Június 12-ei adatok szerint 40665 magyar választópolgár regisztrált az országgyűlési választás roma nemzetiségi névjegyzékére, 30433 pedig a németre. Ha ennyien el is mennek szavazni, bizonyosan meg is születnek majd a nemzetiségi mandátumok.

Az még nem látszik, hogy az ellenzék hogyan viszonyul mindehhez, képes-e ellenajánlatot megfogalmazni, van-e egyáltalán ötlete arra, hogyan volna képes bármit is tenni az ellen, hogy a 2026-os választáson ne eleve két mandátum előnnyel induljon a kormányoldal.

Választásirendszer-kisokos: Így születnek a nemzetiségi mandátumok

A 13 bejegyzett magyarországi nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok dönthetnek úgy, hogy a pártlisták helyett nemzetiségi listára szavaznak. Ugyanúgy két szavazatuk van tehát, mint bármely más magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárnak (egy egyéni kerületi + egy listás).

A nemzetiségi listákat a különböző országos nemzetiségi önkormányzatok állítják össze; a nemzetiségi listára szavazó választópolgár tehát olyan szavazólapot kap, amelyen csak egyetlen, a saját nemzetiségi önkormányzata által összeállított lista támogatására kap lehetőséget.

Mindegyik nemzetiségi lista számára biztosított az elvi lehetőség arra, hogy kedvezményes mandátumot szerezzen, de lélekszámuk miatt csak a roma és a német nemzetiségnek van erre reális esélye. A mandátum azért kedvezményes, mert megszerzéséhez jóval kevesebb, egészen pontosan negyedannyi szavazat is elegendő, mint egy pártlistás mandátumhoz.

Kiszámítása a következőképp történik. Összesítjük a bejutási küszöböt elérő pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat (a töredékszavazatokat is beleértve), majd az így kapott összeget először elosztjuk az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), ezzel megkapjuk azt az átlagos szavazatszámot, ami egy pártlistás mandátumhoz szükséges. Ezt az értéket 4-gyel elosztva pedig megkapjuk azt a szavazatszámot, amely egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez elegendő (ez a kedvezményes kvóta). Egy nemzetiségi lista akkor szerez teljes értékű mandátumot, ha több szavazatot szerzett a kedvezményes kvótánál. Ahány nemzetiségnek sikerül mandátumot szerezni, annyival csökken a pártlisták között kiosztható listás mandátumok száma (így biztosítva, hogy az Országgyűlés létszáma mindenképp 199 fős legyen). Azoknak a listáknak a vezetői pedig, amelyek kevesebb szavazatot gyűjtöttek, nemzetiségi szószólóként kerülnek be a parlamentbe (tehát nem nyernek teljes értékű mandátumot, a 199 képviselőbe nem számítanak bele).

A kedvezményes kvóta kiszámítása az elmúlt három országgyűlési választáson

2014-ben a német nemzetiségi lista 11415 szavazatot szerzett, 2018-ban 26477-et, 2022-ben pedig 24630-at. Utóbbi két esetben ezek az értékek meghaladták a kedvezményes kvóta értékét, ezért szerzett a német nemzetiség jogosultságot kedvezményes mandátumra. (A 12 további nemzetiségi lista nem közelítette meg a kedvezményes kvóta értékét, sőt, az Országos Roma Önkormányzat 2022-ben még listát sem állított.)