Lakner Zoltán: A luxizás a rendszer lényege

Tiborcz István Ferrarijából vagy Mészáros Lőrinc müncheni útjából nem lesz politikai haszon, nem fogja a rendszert erősíteni, hanem azt jelzi, hogy rengeteg pénz ömlik ki – mondta a Telex Élőben Laknerrel című havonta jelentkező műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Lakner szerint alapvető fideszes toposzok dőlnek meg, egy ilyen toposz az is, hogy a Fidesz okosan lop, az MSZP meg bután lopott.

A beszélgetés elején szóba került, hogy éppen ezen a napon, június 16-án volt Nagy Imre újratemetése. Lakner Zoltán szerint a kormányzati emlékezetpolitika azt állítja középpontba, hogy ez az a nap, amikor Orbán Viktor mondott egy hatásos beszédet. Bár szerinte a Fidesz és Orbán Viktor az 1989-es rendszerváltásnak fontos mellékszereplői voltak, de nem lehet úgy beszélni erről a napról, hogy nem esik szó a mártírokról és hozzátartozóikról. Lakner szerint a miniszterelnök akkor megkerülte a játékszabályokat azzal, hogy nem gyászbeszédet, hanem politikai beszédet mondott. De ezt soha nem róná fel egy politikusnak.

A történelmi visszatekintés után aktuális témákra tért át: Szentkirályi Alexandra a hétvégén egy összekötözött emberrel a csomagtartóban illusztrálta, hogy mi fog történni, ha Ukrajnát felveszik az EU-ba. Lakner szerint „Szentkirályira az a szerep lett ráosztva, hogy egy trash influencere legyen a Fidesznek, és nincs az a dolog, amit ne csinálna meg”. Szerinte nagyon veszélyes játék, hogy a kormány konkrétan ellenséget csinál a legnagyobb szomszédos országból, és „ezen a járművön nincsen fék”. Szerinte ez olyan károkat okoz a két ország kapcsolataiban, amiket nehéz lesz helyrehozni. Ráadásul Ukrajna EU-s csatlakozásának lehetnek pozitív hozadékai is, amikből így viszont Magyarország kimaradhat: a magyar gazdasági vállalkozások kevésbé fognak részesülni a csatlakozás gazdasági hasznából.

A helyzeten tovább ront a Voks2025 nevű véleménynyilvánító szavazás, amit Orbán Viktor indított el, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának blokkolásához szerezzen támogatást. A kérdőíven szereplő „kérdések” Ukrajna uniós csatlakozásának a magyar mezőgazdaságra, közbiztonságra, nyugdíjakra, és a munkaerőpiacra gyakorolt káros hatásaira vonatkoznak. Lakner Zoltán szerint ez a konzultáció valójában csak rituálé, sokszor már most is úgy beszélnek róla, mintha lefutott volna. Az adatokat nem mutatják meg, a számokat bemondásra kell elhinnünk.

Szentkirályi Alexandra, Pride

Szentkirályi Alexandra egy másik videóban is szerepelt a hétvégén, amiben a bécsi Pride-ról jelentkezett be. Facebook-posztjában azt írta: amit ott látott „az annyira brutális volt, hogy a képeket csak a Fidesz Budapest oldalán tudja megosztani, ahol csak 18 éven felüliek láthatják”. A bejegyzése alá Orbán Viktor miniszterelnök azt írta kommentben: „Na, ez az, amit nem akarunk itthon!”

Lakner Zoltán szerint a kormány szeretné a gyermekvédelmi politikai narratívát visszafoglalni, ennek az a módja, hogy egy morális pánik gombot nyomnak be, amivel ijesztegetni akarják az embereket. Illetve tematizációs verseny van, aminek az az értelme, hogy amíg a Pride-ról beszélnek, addig más kényes ügyekről kevésbé van szó. Lakner a személyesebb véleményét is elmondta a Pride betiltásáról. Szerinte az LMBTQ-emberek jogosan várják el, hogy őket ne tekintsék veszélyforrásnak. „Az adóm az jó, a voksom az jó, de egyébként hallgassak és tűnjek el a négy fal között, úgy, hogy nem ártok senkinek. Lényegében az aljasság, az elhallgattatás és a politikai kisajátítás közül lehet választani.”

Június 28-ra tűzték ki a Budapest Pride-ot. Lakner szerint meg fogják tartani a rendezvényt, és éppen azért van erre komoly esély, mert sokan érzik azt, hogy most biztosan demonstrálni kell. Van egy csomó ember, aki kötődik ehhez a közösséghez, vagy csak egyszerűen azt látja helyesnek, hogy kimutassa a szolidaritását. Felvetődött az arcfelismerő rendszer fenyegető bevetése, de a politológus szerint ha több tízezer ember vonul ki az utcára, akkor nem reális, hogy mindenkit megbüntessenek. „A demonstráció tömegessége adja a védelmet.”

Lakner érzi a politikai relevanciát abban, hogy Magyar Péter inkább a vidéki szavazókörök átfordításán dolgozik, és ez nehezen összeegyeztethető azzal, hogy megjelenjen a Budapest Pride-on.

Harcosok Klubja, belső konfliktusok

Az elmúlt időszak fontos fejleménye volt, hogy kiderült: elég sok belső konfliktus van a kormányban. Például Lázár-Navracsics nyilvános beszólogatása vagy Vitályos Eszter és a fideszes polgármesterek konfliktusa. Nem az önkormányzatok gazdálkodása, hanem „Magyarország kormánya a probléma”, reagált Fülöp Zsolt szentendrei polgármester a Telexnek arra, hogy Vitályos Eszter kormányszóvivő szerint az önkormányzatoknak a „saját házuk táján kéne söprögetni”, mielőtt az államhoz mennek „sírni-picsogni” a szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormányszóvivő mondatai nagy port kavartak, Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András ezután arról beszélt, bocsánatkérést vár Vitályostól.

Lakner szerint ez azt jelentheti, hogy a politikai szereplők kénytelenek kijönni a nyilvánosság elé, mert nem találnak csatornákat a véleményük eljuttatására. Másrészt, ezek a polgármesterek érzékelnek egy közhangulatot, és igyekeznek a saját választóik felé megmutatni, hogy küzdenek értük. „A terepen lévő politikusok valamit éreznek, amit igyekeznek közvetíteni.”

Van egy fel nem oldott politikai probléma, nincs jó állapotban a gazdaság, a közszolgáltatások sem javultak. Erre úgy tud válaszolni a kormány, hogy elviszi a témákat máshova, és a saját híveit megpróbálja felfűteni. Azt közvetíti, hogy minden még rosszabb lesz, ha nem a Fidesz lesz hatalmon – mondta a helyzetről Lakner.

A Harcosok Klubja is egy olyan akciónak tűnik, amivel a közhangulaton akarnak egyet csavarni. Lakner Zoltán szerint ez arra alkalmas, hogy fel lehessen fűteni a követő tábort, és az emberek bízzanak Orbán Viktorban és az újabb győzelem lehetőségében, és szét lehessen osztani a feladatokat. „Van egy politikai probléma, amit ők egy logisztikai, pénzügyi kérdésnek tekintenek, de nem az országot foglalkoztató ügyekre akarnak válaszokat adni, hanem arra, hogyan lehet eltüntetni bizonyos ügyeket” – mondta Lakner Zoltán.

Hozzátette: „Nem nagyon hiszem, hogy a Harcosok klubja WhatsApp csoportokból akar a Fidesz választásokat nyerni.” Mivel a Facebook-költések nyomon követhetők, ezért nem lesz kampányköltési határ, ezt a kampányelemet akarják kiiktatni. Ennek előzménye, hogy három KDNP-s képviselő benyújtott egy törvényjavaslatot a kampányfinanszírozásról, ami alapján megszűnne a kampányra fordítható összeg felső határa, illetve azt sem néznék, kitől, honnan származik a pénz. Amennyiben a parlament elfogadja, akkor a 2026-os országgyűlési kampányban már végtelen pénzt költhetnek a jelöltek és pártok, és azt sem nézi majd senki, az honnan származik.

Lázár János, infláció

„Egy drámai optikai csalódás áldozatai vagyunk” – így reagált Lakner Zoltán Lázár János országjárására. Szerinte Lázár egy kétségbeesett defenzívában van, a szemünk láttára esik szét a politikai karaktere. Szerinte aki Lázárt nem is kedveli, az is egy beleálló, a konfliktusokat felvállaló szereplőnek tartja őt. Lázárról van egy olyan kép, hogy ő egy elintéző ember, ha valamit rábíznak, azt megcsinálja. De most kimondható, hogy Lázár János közlekedési miniszterként megbukott – mondta a politológus. Teljesen alkalmatlannak bizonyul arra a szerepre, ami rá lett bízva. A minisztersége alatt először került politikai napirendre a vasút, mint közszolgáltatás. Szerinte szemmel látható módon az országjárás az elégedetlenséget hozza felszínre.

Miért nem csinálja ezt más kormánytag utána? – kérdezte Fábián Tamás. Én azt gondolom, hogy a Fidesznek muszáj kampányt csinálnia, az egy kísérlet, hogy mennyire működik. Itt az a probléma az ország szempontjából, hogy a politikai hatalom és a gazdasági hatalom kiépítése, és a személyes gazdagodás összefüggnek. A luxizás a rendszer lényege, a kifizetés eszköze – mondta Lakner. Ezt nem lehet kiiktatni a szisztémából, mert ez a szisztéma lényege. Korábban ugyanezt a luxizást urizálásnak nevezték, akkor Pokorni Zoltán hozta ezt fel, „nem az volt a gond, hogy látszódik, hogy lopnak, hanem, hogy lopva van” – mondta a politológus.

Eközben nem lassult az infláció, sőt, 4,4 százalék volt múlt hónapban is. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 0,8 százalékos növekedés és 4,9 százalékos éves infláció várható idén. A 2026-os választások közeledtével az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a költségvetési politika is a fogyasztás élénkítése irányába tesz majd további lépéseket. A jelentős értékű külföldi befektetések ugyan a beruházás mérsékelt növekedését támogathatják, de az import bővítő hatásain keresztül külkereskedelmi egyenleg romlását fogják okozni.

Lakner szerint esetleg a következő év kedvezőbben alakulhat. Szerinte a kormány egy dolgot csinál, aminek lehet politikai hatása, az adósság felvételi keret megnövelését: majdnem megduplázta a kormány azt az összeget, amit hitelfelvételként behozhat a gazdaságba. „Innentől Nagy Márton és Orbán Viktor kezében vagyunk, hogy ezt az összeget mire fogják felhasználni.” Szerinte itt tényleg a „jövőnket darálják bele ebbe a választási győzelembe”, és a „mi személyes terheink fognak növekedni a következő időszakban”.