„Nem akarjuk tétován nézni, ahogy kiszárad az országunk” – a klímaválság miatt demonstrált a Kutyapárt

„Június 15-én véget ért az Országgyűlés tavaszi időszaka, hivatalosan megkezdődött a politikai nyár – hagyományosan a kis színesek és a yacht fotózás időszaka… meg a klímaválság körüli vitáké” – írta kedd délutánra meghirdetett eseményének leírásában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP).

„Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet az aszály súlyosságára és Magyarország elsivatagosodására – mondta az eseményt megnyitó beszédében Szin Richárd, a párt aktivistája. – Egyéni, családi, önkormányzati és országos szinten is van tér cselekvésre. Nem akarjuk tétován nézni, ahogy az országunk kiszárad, vagy ami még rosszabb, ahogy a lángok martalékává válik.”

A párt több programmal is készült az eseményre, többek között Homokmagyarország-építéssel, homokfúvásversennyel, aszfaltrajzkészítéssel a Kossuth tér felújításakor kivágott 300 fa emlékére, valamint esőhozó sámántánccal. A közösségi programok mellett a téren felállított sátrakban az aszályt és az elsivatagosodást bemutató fotókat, valamint a hazai klímaválságot illusztráló infografikákat helyeztek el az aktivisták, egy másik sátorban pedig szakmai beszélgetéseket hallgathattak a résztvevők.

A politika nélkül nem fog menni

„Én mezőgazdasági vízgazdálkodást tanulok, és elképesztő az a tendencia, amit most látunk a klímaváltozásban” – mondta az egyetemista Isti. Ő azért jött ki barátnőjével, Bogival, mert alapból is foglalkoztatja őket a téma, így nem is volt kérdés, hogy ott lesznek-e a megmozduláson. A tanulmányai miatt Isti egészen közelről követi a hazai vízgazdálkodás helyzetét. Szerinte a folyókon lehet a leginkább látni, hogy mekkora a baj. „Teljesen felborult a folyók működése, elmaradnak az őszi és a tavaszi árvizek, nyáron kritikusan alacsony a vízállás.” Tavaly nyáron egy tógazdaságban dolgozott, ahol a tó melletti domboldal teljesen kiszáradt, annak ellenére, hogy alig néhány méterre volt csak az a víztől.

Szerintük lehet egyéni szinten is tenni a klímaválság ellen, de érdemi változást a politika nélkül nem lehet elérni. „Fent kéne például eldönteni, hogy megépítjük-e azt a kurva akkumulátorgyárat, vagy sem” – mondta Isti. A két egyetemista szerint egyénileg például lehetne változtatni azon a hozzáálláson, hogy „nem hőbörgünk azon, ha nem tökéletesen zöld füvet látunk mindenhol, ha nem makulátlan természetet látunk magunk körül. Tanuljunk meg együtt élni a természettel” – mondták.

Andris Budapesten él, de Szolnokon is van egy háza. „A Zagyva mellett én még nem nagyon érzem a bajokat, de tudom, hogy egyre közelebb van hozzám a félsivatag.” Szerinte a klímaválság az egyre durvább hőhullámok miatt mindenkinek mindennap szembejön. Tudja, hogy nem ezzel az eseménnyel fogják megoldani a problémákat, de fontos a figyelemfelhívás, hogy tudatosítsák az emberekben, hogy baj van. „Legutóbb két hete jött mindenkinek szembe a valóság, egyik pillanatról a másikra jött meg a kánikula, nincs átmenet, a nyár és az ősz gyakorlatilag megszűnt.”

Andris is azt gondolja, hogy a politikában dőlnek el az igazán fontos kérdések, viszont egyéni szinten dől el, hogy mire van igény egy országban, ez pedig végső soron hat a politikára és a cégekre is, amiknek a legnagyobb a felelősségük. „Nyilván gyorsabb lenne, ha a politika és a cégek maguktól döntenének úgy, hogy érdemben foglalkoznak a klímaváltozással, érdemben tesznek ellene, de a valóságban sajnos erre kevés esély van.”

Szemléletváltásra lenne szükség, méghozzá nagyon gyorsan

„Június 16-a van, alighogy elkezdődött a nyár, Magyarország 3155 településéből azonban már csak 21 helyen nincs aszály, ezek is jellemzően a hegyekben vannak” – mondta a Telexnek Vasárus Gábor geográfus, az esemény egyik szervezője.

Vasárus szerint hatalmas bajban van a magyar környezet, rendszeres a vízhiány, a mezőgazdaság egy „apokalipszissel néz szembe”.

Az egész klímaváltozás körül rengeteg a téves információ, a legfontosabb információk így el sem jutnak az emberekhez. „Mindenki azt hiszi, hogy az aszályt a nyári meleg okozza, de ez nem igaz, a nyári aszályért az enyhe, sokszor már akár melegnek is nevezhető tél felelős” – mondta Vasárus. A föld télen sem tudja elraktározni a vizet, hanem a téli hónapokban is folyamatosan párolog, így nem csoda, hogy nyárra már semmi víz nincs a földben.

A geográfus szerint a magyar jogszabályok az aszályt még mindig egy váratlan, „vis maior” helyzetként kezelik, pedig a jelenleg elérhető technológiával már percre pontosan meg lehet mondani, hogy mikor, hol, és mekkora aszály lesz, sőt azt is pontosan lehet tudni, hogy meddig fog tartani. Az adatok alapján tehát lehetne készülni az aszályos időszakokra, például vízvisszatartási célú víztározókkal. „Ebből jelenleg egy darab sincs itthon, az árvizeknél a szakemberek fő célja még mindig a nagy vízmennyiség minél gyorsabb leengedése” – mondta Vasárus.

E szerint még nem készültünk fel arra, hogy megtartsuk az értékes vizet, ennek pedig Vasárus szerint a szemléletváltozás hiánya lehet az oka: még mindig a korábbi évtizedek nagy, pusztító árvizei befolyásolják a szakemberek nézeteit.

A szárazság egyébként nem csak a vidéki tájakat és a mezőgazdaságot érinti, a városaink is elkezdtek iszonyatosan felmelegedni, és itt nem csak Budapestre kell gondolni. A vidéki városok is egyre forróbbak, sőt már a kisebb településeken is érezhetően romlik a helyzet, Monoron például már 2,5 fokkal melegebb van, mint a környező falvakban.

Vasárus arról beszélt, hogy a klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemben halad, mint ahogy azzal a politika vagy a közbeszéd foglalkozik. „1750 és 1950 között pontosan ugyanannyi metánt bocsátott ki a lakosság, mint 1990 és 2024 között. Ez egy exponenciálisan gyorsuló folyamat, Magyarországon az elmúlt három évben volt egy szintlépés a klímaváltozásban, erre pedig muszáj lenne nagyon gyorsan reagálni” – mondta Vasárus.

A klímaválság hazai helyzetével ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk.