A Telex Magyarország legtöbbek által használt online hírforrása a Reuters Intézet kedden publikált éves jelentése szerint. A tanulmányból az is kiderült, hogy továbbra is kirívóan alacsony a magyarok bizalma a médiában, és ez is egyre csökken. Az elmúlt évekhez hasonlóan az RTL, a HVG és a Telex híreit tartják legmegbízhatóbbnak a magyarok, a közmédiát, az Indexet és a Magyar Nemzetet hitelesnek tartók száma viszont nagyot zuhant.
Az Oxfordi Egyetemen működő, médiatudománnyal foglalkozó kutatóintézet 48 országban vizsgálta a sajtó helyzetét közel 100 ezer ember bevonásával.
A tanulmányhoz készített felmérés szerint a Telexet olvassa a legtöbb magyar hírfogyasztó heti rendszerességgel (28 százalék), és lapunkat nevezték meg a legtöbben arra a kérdésre is, hogy mely hírportálokat látogatnak heti legalább három nap (15 százalék).
A Telexet az Index, a 24.hu és a 444 követi az online sajtótermékek olvasottsági toplistáján. A tévénézők közül a legtöbben az RTL-en néznek híradót (36 százalék), amit a TV2 (21), az ATV (19), a HírTV (12) és az M1 (11) követ.
A Reuters Intézet toplistájával ellentétben a hivatalos hazai online olvasottságmérés, a DKT-Gemius adatai szerint (még) nem a Telex vezeti az olvasottsági listát. Ennek oka, hogy míg a Gemius egy mérőkód segítségével számolja az oldalak látogatottságát (beleszámítva a Google-ből, Facebookról, vagy hirdetésekről érkező egyszeri kattintásokat is), addig a Reuters Intézet közvélemény-kutatásra alapuló listája kifejezetten a tudatos hírfogyasztást vizsgálja.
A legmegbízhatóbbnak tartott hírforrások listáját a Reuters felmérésében idén is az RTL, a HVG és a Telex vezeti, míg a lista végén többnyire kormányközeli sajtóorgánumokat találunk.
A magyarok szerint a nagyobb sajtótermékek közül a Blikk híreiben lehet megbízni a legkevésbé, de a közmédia és a TV2 híreit is kevesebb mint a válaszadók negyede tartja megbízhatónak.
A felmérésben felsorolt 15 magyar sajtótermék közül az összesnél csökkent azok aránya, akik megbízhatónak tartják a híreiket. A legtöbbet a közmédia, a Magyar Nemzet és az Index megítélése romlott. Mindhárom hírforrásnál 7 százalékpontot esett tavaly óta azok aránya, akik megbízhatónak tartják a cikkeiket.
A fentiek miatt nem meglepetés, hogy Magyarország továbbra is sereghajtó a sajtóba vetett bizalom szempontjából. Azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy általánosságban véve megbízhatónak tartják a magyar sajtó híreit, 23 százalékról 22-re csökkent, ami Görögországgal holtversenyben a legalacsonyabb érték a 48 vizsgált ország közül, és messze elmarad a 40 százalékos átlagtól.
Ami még ennél is kirívóbb, az a közmédia megítélése Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva. A Reuters Intézet által vizsgált 25 európai országban átlagosan az állampolgárok 60 százaléka tartja hitelesnek saját országa közmédiáját, míg a magyaroknak csupán a 23 százaléka. A mezőnyből a skandináv és egyes nyugat-európai országok emelkednek ki. A dánok 85, a finnek 83 és a norvégok 81 százaléka tartja megbízhatónak az országuk közmédiájának híreit.
A 170 oldalas tanulmányból ezeken kívül kiderül az is, hogy világszinten tovább nőtt a közösségi média és a videós platformok szerepe a hírfogyasztásban. A legdinamikusabban növekvő közösségi platform továbbra is a TikTok, melyet már a magyarok harmada használ heti rendszerességgel.
Szintén számottevő változás, hogy az elmúlt évben megjelentek a hírforrások között a mesterséges intelligenciát használó platformok, mint például a ChatGPT. A tanulmány szerint a 25 éven aluliak 15 százaléka keres már így híreket.
Ezzel együtt a válaszadók többnyire szkeptikusak a mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatban, ami a hírfogyasztás jövőjét illeti. Bár a többség azt várja, hogy az MI segítségével olcsóbban és gyorsabban lehet majd hozzájutni a hírekhez, attól félnek, hogy egyúttal csökkenni fog a hírek megbízhatósága és ellenőrizhetősége is.
A Reuters Intézet 2024-es hírfogyasztási tanulmányáról írt beszámolónkat itt, a 2023-as jelentésről írt cikkünket pedig itt olvashatják.
A tanulmányhoz felhasznált közvélemény-kutatást a YouGov készítette 48 országban, minden országban nagyjából 2000 megkérdezett bevonásával. A felmérést online, 2025. január–februárjában végezték. A kutatás eredményei életkorra, nemre, régióra és öt országot kivéve iskolai végzettségre vonatkozóan is reprezentatívak. A nézettségi és olvasottsági eredmények nem feltétlenül megegyezőek a piaci közönségmérések adataival, mivel a nézők és olvasók bemondása alapján vizsgálták a sajtótermékek elérését – így azt reprezentálja, hogy a megkérdezettek saját bevallásuk szerint milyen sajtótermékeket fogyasztanak.
