Gyanús összejátszások, ellenőrizhetetlen munkák – így működött a zuglói céghálózat az MSZP-s vezetés idején

Éveken át egy szűk vállalkozói kör kapott csak megbízásokat Budapest XIV. kerületében. Új szereplőknek esélyük sem volt, és a sokszor színlelt versenyben előfordult olyan is, hogy egy pályázatra olyan céget javasoltak nyertesnek, ami valójában el sem indult. Az egyik kertészeti feladatokat vállaló cégnek a hivatalos iratok szerint se munkaeszközei, se munkavállalói nem voltak, a legtöbb szerződésnél pedig ellenőrizhetetlen, hogy valójában elvégezték-e a kifizetett munkát. Változatos trükkökkel játszották ki a közbeszerzési szabályokat, és hozták helyzetbe a favorizált cégeket. Többek között ez derült ki a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt. átvilágításából, amelynek záródokumentumát elküldte lapunknak Rózsa András, Zugló polgármestere.

A jelentéskészítők szerint súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságok történtek az önkormányzat legnagyobb cégénél, ezért azt javasolták a kerület vezetésének, hogy tegyen bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál. A polgármester már decemberben feljelentést tett hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatt a ZVK Zrt. korábbi átvilágítására támaszkodva.

Mostanra elkészült az új vezetés által megrendelt átvilágítás is, amely főleg a 2023. január 1. és 2024. szeptember 30. közti időszakot tárta fel. A jelentés bemutatása után további jogi lépések várhatók.

Tóth Csaba bukása után sem javult a helyzet

A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. a XIV. kerületi önkormányzat legnagyobb, évi több milliárd forint költségvetéssel működő cége. Hozzájuk tartozik többek között a zuglói közparkok és zöldterületek fenntartása, a közutak és járdák karbantartása, és ők kezelik az önkormányzati ingatlanokat, társasházakat is.

Sokak szerint a városgazdálkodási cégen keresztül irányította éveken át informális módon a kerületet Tóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s országgyűlési képviselője. A cég ügyvezetője hét évig a volt szocialista képviselő bizalmi embere, Baracskai Gábor volt, aki nem mellesleg a volt gazdasági ügyekért felelős MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora.

Tóth Csaba betonbiztosnak tűnő pozíciója a 2021-es ellenzéki előválasztáson ingott meg, amikor egy emlékezetes kampány végén visszalépett, és így Hadházy Ákos lett az ellenzéki összefogás jelöltje. A következő évben aztán a parlamenti mandátuma lejártával véget ért a politikai pályafutása is, és ma már a vádlottak padján ül egy másik ügyben. A 2022-es választás után két MSZP-s képviselő átült a DK frakciójába, és így kisebbségbe kerültek Tóth emberei a zuglói testületben. Nem telt el egy hónap, és máris leváltották a ZVK igazgatóját, ezzel tovább csökkent Tóth befolyása a kerületben. A céget Horváth Csaba MSZP-s polgármester megrendelésére átvilágították 2023-ban, és a Szabad Európa cikke szerint többek között pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak.

Baracskai visszahívása után a zuglói képviselő-testület a DK által javasolt, az állami Volán-társaságtól érkező Bernula Istvánt választotta meg a cég élére. Az MSZP-s Horváth Csaba először megpróbálta megakadályozni Bernula kinevezését azzal, hogy levette a napirendről a szavazást. A DK és a Momentum ekkor kivonult a teremből, majd a következő ülésen már simán átment az előterjesztés, amit a kerület jelenlegi polgármestere, a momentumos Rózsa András is megszavazott.

A képviselők várakozásaival ellentétben azonban Bernulával sem változott meg érdemben a ZVK Zrt. működése, legalábbis erről tanúskodik a cikkünkben bemutatott jelentés. A városgazdálkodási cég problémáinak először Hadházy Ákos, a kerület országgyűlési képviselője adott hangot a szélesebb nyilvánosságban 2023 júliusában, amikor arról posztolt a Facebookon, hogy a ZVK Zrt. vezérigazgatója lemondta a megbeszélt találkozójukat, és nem akarja őt fogadni. Hadházy kifogásolta, hogy az önkormányzati cég vezetője nem adta ki kérésére a kátyúzást végző cégek szerződéseit, de elégedetlen volt a kerület parkfenntartási munkáinak minőségével is. Rózsa már 2023-ban kezdeményezte Bernula visszahívását, ám ezt a DK és az MSZP helyi képviselői nem támogatták.

Bő egy évvel később már mennie kellett Bernulának. A tavaly júniusi önkormányzati választáson végleg leomlott Tóth Csaba és Horváth Csaba zuglói bástyája, a momentumos Rózsa András nyerte a polgármester-választást, és a testületben is többségbe kerültek az őt támogató képviselők. Az új polgármester már a választás után pár héttel azt ígérte, hogy revizorokkal átvilágítják a hivatalt és az önkormányzati cégeket, és ahol problémát találnak, jogi lépést tesznek.

Az új testület egyik első intézkedése volt tavaly októberben, hogy azonnali hatállyal leváltották Bernulát a városgazdálkodási cég éléről. Ezzel párhuzamosan megkezdték a cég átvilágítását. A munkát Horváth András, a NAV korábbi adóellenőre irányította. Horváth nevét 2013-ban ismerhette meg az ország, amikor előállt az úgynevezett zöld dossziéjával, és részletesen bemutatta, hogyan lopják meg félig legális céghálózatok a magyar államot.

Nagyon jól járt egy szűk kör

A mostanra elkészült vizsgálati dokumentumban részletesen bemutatják a ZVK Zrt. működését, szerződéseit és partnereit. E szerint az elmúlt tíz évben közel 60 céggel dolgozott hosszabb-rövidebb ideig az önkormányzati cég. A „legsikeresebb” vállalatok több éven keresztül jutottak több százmillió forint értékben megbízásokhoz közbeszerzési eljárás nélkül.

A vizsgálat szerint a szerződések visszatérően ugyanahhoz a szűk vállalkozói körhöz kerültek, gyakran látszólagos versenyeztetéssel.

A megbízások körforgásszerűen váltakozó szereplők között oszlottak meg, és a céghálózat évről évre ismétlődően, előre kalkulálható módon részesült közpénzes megrendelésekben, gyakran érdemi szakmai múlt vagy zuglói kapcsolódás nélkül.

A jelentés szerint a ZVK Zrt. beszerzési gyakorlata „súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokra utal”. Jellemzően úgy kötöttek keretszerződéseket, hogy elkerüljék a közbeszerzések kiírását és így a versenyeztetést is. A munkák értékét tudatosan alulbecsülték, vagy részekre bontották – felmérés, tervezés, szakértés külön szerződésekben –, hogy azok a közbeszerzési értékhatár alatt maradjanak. Amikor pedig a becsült összeg alapján kénytelenek voltak közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor is jellemzően ugyanazok voltak a nyertesek, mint a keretszerződéseknél.

A keretszerződéses rendszert, valamint a tudatos alultervezés gyakorlatát jól példázza az Eggi Építő Kft.-vel nyílászárók karbantartására és cseréjére kötött 2020-as szerződés. A ZVK Zrt. az egy évre szóló keretszerződés értékét 49,9 millió forintban határozta meg, ami éppen az 50 millió forintos közbeszerzési határ alatt van. A keretösszeg azonban 7 hónap alatt kimerült, így az Eggi Kft.-vel egy újabb, 38 millió forintos megbízást írtak alá. A két összeg együtt már bőven meghaladta az 50 millió forintos értékhatárt, de így elkerülték a közbeszerzést és a versenyt.

Hasonló konstrukcióban vett részt a Bridge Kft. is, amely a legtöbb önkormányzati megrendeléssel büszkélkedhetett 2015 és 2024 között. Összesen 37 szerződéses munkát végeztek, és a megrendelést egyik esetben sem előzte meg közbeszerzési eljárás. A munkák összértéke több mint 486 millió forint volt, ebből 374,4 millió forinthoz keretszerződéseken keresztül jutott a Bridge Kft. Az összeg jelentős részét, 359,7 millió forintot ráadásul öt év alatt, 2019 és 2024 között nyerte festési, mázolási és szárazépítési munkákra.

Rendszeres gyakorlat volt a ZVK Zrt.-nél, hogy az építőipari beruházások területeit részekre bontották, mindegyiket külön pályázaton hirdették meg, és külön szerződést is kötöttek rá, mert így el tudták kerülni a közbeszerzések kiírását. Ezt a gyakorlatot követte a városgazdálkodási cég a tetőfelújítási munkáknál, ahol például a szigetelést és szerkezetjavítást külön-külön pályáztatta meg, ám rendre ugyanazok a cégek kapták a megrendelést.

A favorizált vállalkozói kör egyébként jól körülhatárolható, a legtöbb szerződésben ugyanaz a néhány cég szerepel.

A dokumentum szerint a 2023–2024 közötti időszakban a ZVK Zrt. kedvenc cégei közé tartozott a Bridge Építőipari és Közúti Szolgáltató Kft., a Continext Kft., a Gazsi és Gazsi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Elektro-Contract 2001 Kft., valamint a Czékus & B. Villszer Kft. A cikkben szereplő cégek mindegyikének küldtünk megkeresést a cégbíróságon megadott hivatalos emailcímre, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A favorizált cégek listája néhányszor változott, az átvilágításból azonban kiderült, hogy ezek a változások is szinte minden esetben irányítottan, „koordinált szerződésbontással” történtek. Amikor egy céget helyzetbe akartak hozni, akkor rendszerint a korábban favorizált cégek közül néhány egy időben, azonos indokkal – általában kapacitáshiányra hivatkozva – elállt a korábban megkötött szerződések teljesítésétől, a helyükre pedig az új, kedvezményezett cég lépett be.

Ez történt a Global Építő Kft., az Eggi Építő Kft. és a Gazsi és Gazsi Kft. esetében is. Az előbbi két cég hosszú időn keresztül „vetésforgóban” kapta a megbízásokat nyílászárók karbantartására és cseréjére, majd egyszer csak megjelent a Gazsi és Gazsi Kft., ami előbb az Eggi Kft., majd a Global Építő Kft. helyét vette át. De a Gazsi és Gazsi Kft. hasonlóan jutott megrendelésekhez az asztalosipari munkák területén is. Itt a Bridge Kft.-t és az FM-Bytesys Kft.-t váltotta a cég.

Amikor a ZVK Zrt. már nem tudta elkerülni, hogy közbeszerzést írjon ki bizonyos munkákra, akkor is nagyban hagyatkoztak a már bejáratott céghálóra. A nyílt közbeszerzéseken a már feltehetőleg előre kiválasztott nyertes mellett csak néhány baráti cég adott be ajánlatot. A meghívásos közbeszerzéseknél pedig jellemzően csak a céghálózat jól ismert szereplőit hívták meg.

Egy 2024-es eljárás keretében például a három pályázó – a Bridge Kft., a Continext Kft. és a PMG Építőipari Kft. – minden paraméterében azonos tartalmú ajánlatot nyújtott be. Az ajánlati ár, a határidők, a szerződéses feltételek (késedelmi és meghiúsulási kötbér, fizetési határidő, garancia), valamint a dokumentumok szerkezete teljesen megegyeztek. A különbség kizárólag az ajánlattevők nevében és elérhetőségi adataiban volt.

„Ez az egyezés arra enged következtetni, hogy a három ajánlat összehangoltan, előzetes egyeztetés nyomán került benyújtásra. Ez felveti a versenyjogi szempontból tilalmazott erőforrás-megosztás vagy piacfelosztás gyanúját, különösen, ha a cél egy előre meghatározott győztes pozícióba hozása volt” – írták a dokumentumban. A szerződéskötés során ráadásul a ZVK Zrt. nem is indokolta, hogy miért a Bridge Kft. ajánlatát választotta, miközben a versenyző ajánlatok minden érdemi ponton azonosak voltak.

„Ennek hiányában a döntés nem tekinthető átláthatónak vagy gazdaságilag indokoltnak, az ilyen gyakorlat veszélyezteti a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét, valamint a verseny integritását”

– áll a vizsgálati jelentésben.

Olyan céget ajánlottak nyertesnek, ami nem is pályázott a munkára

A ZVK Zrt. átvilágítása során több olyan esetet is feltártak, amelyeknél különösebb kutatás nélkül is szembetűnő, hogy a szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyták a közbeszerzésnél, de olyan is előfordult, hogy a kifizetéseknél józan ésszel felfoghatatlan számlákat is gondolkodás nélkül teljesített az önkormányzati cég.

Tavaly februárban bruttó 24,9 millió forint értékben kötött szerződést a ZVK Zrt. az Elektro-Contract 2001 Kft.-vel lapos tetők javítására és karbantartására. A pályázatra három, a lényeges pontokban teljesen azonos tartalmú ajánlat érkezett be. Az átvilágítás szerint „a formai és tartalmi azonosság kartellgyanús helyzetet vet fel, a három ajánlattevő között előzetes egyeztetés vagy a megrendelő részéről történő iránymutatás lehetősége is felmerül”. Emellett azonban még egy feltűnő hibát is elkövettek a ZVK Zrt.-nél. A pályázatok értékelése alapján megírt szöveges javaslatban még csak nem is a – tartalmi és formai azonosság ellenére – legmagasabb pontszámot kapó Elektro-Contract 2001 Kft.-t javasolták szerződéskötésre, hanem a pályázaton el sem induló Gazsi és Gazsi Kft.-t.

„Ez súlyos formai és eljárási ellentmondást jelez, amely sablonhasználati hibára utalhat, ugyanakkor nem zárható ki tudatos manipuláció sem”

– írták a dokumentumban.

Az átvilágítás több szabálytalanságra utaló tényezőt is felfedezett a zöldfelületi és kertészeti szolgáltatásoknál. A kertészeti munkákat a kerületben több, egymással konzorciumban működő vállalkozás végezte, amely hálózat egyes tagjairól korábban a Szabad Európa írt cikksorozatot. A cégek – Deergarden Kertészeti és Szolgáltató Kft., Parkfenntartó-Kertészeti Kft., Szurdokvölgy Kft., Delta-Novabau Kft., Lombok Store Kft. – havonta kiállított számlák alapján végeztek munkát, ezek összege hónapról hónapra változott. Ezzel alapvetően nem lenne még probléma, a vizsgálatból azonban az derült ki, hogy több számla és teljesítésigazolás tartalma nem részletezi a ténylegesen elvégzett munkát, hanem csupán egy park vagy közterület – például utcanév – szerepel rajta helyszínmegjelölésként. A számlákon megjelenő információk alapján lehetetlenség ellenőrizni az elvégzett munkát, így azt sem tudni, hogy a teljesítés egyáltalán megtörtént-e, arról nem is beszélve, hogy milyen minőségben végezték el a feladatot.

A Deergarden Kft. jogi képviselője cikkünk megjelenése után úgy reagált, hogy a közbeszerzési törvény alapján a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat a megrendelő ZVK lett volna köteles dokumentálni. Ők maguk 2021-2024 között „mintegy 7000 dokumentumban” rögzítették a teljesítést, ezek közt fellelhetők a ZVK megrendelései, a felmérési naplók, a teljesítésigazolások és a teljesítés teljes fotófokumentációja. Ezek alapján a ZVK ki is állította a teljesítést igazoló jegyzőkönyveket, melyek melléklete tételesen is tartalmazza az elvégzett feladatokat. A közbeszerzési eljárás nyomán született szerződésben pedig több mint 500 munkamenetet áraztak be, és az tartalmazta az egységáras feladatlistát is. A munkák elvégzését műszaki ellenőr igazolta.

„A fentiekből következik, hogy a DeerGarden Kft. által a szerződéses időszakban a Zuglói Zrt. felé kiállított számlákra csak a Zuglói Zrt. által írásban megrendelt feladatok ellenértéke kerülhetett fel, miután a Zuglói Zrt. ellenőrizte azok mennyiségi és minőségi teljesítését, azaz azok maradéktalan elvégzését” – írta a GreenGarden jogi képviselője aki szerint ezek alapján „írásban megrendelt feladatok ellenértéke kerülhetett fel, miután a Zuglói Zrt. ellenőrizte azok mennyiségi és minőségi teljesítését, azaz azok maradéktalan elvégzését”. Tévesnek tartja azt az állítást is, hogy decemberben és januárban ne volna kertészeti munkavégzés, mert ilyenkor gyűjtik be például a hullott lombot, faápolás, játszóterek javítási munkái is zajlanak, ezekről is megvannak az igazolások. Szerintük az, hogy ezek az iratok hiányoznak a ZVK-nál, az a ZVK „belső organizációs és adatrögzítési hiányosságait igazolja, de semmiképpen sem jelenti azt, hogy a DeerGarden Kft. ne teljesítette volna a Szerződést annak tartalma szerint”.

Cikkünk megjelenése után reagált a Parkfenntartó Kft. jogi képviselője is. „A Parkfenntartó Kft. visszautasítja a cikk állításait, miszerint a munkavégzés nem lett volna ellenőrizhető, illetve a teljesítésigazolások nem tükrözték volna az elvégzett munka tartalmát. A feladatok a Zuglói Zrt. hivatalos, iktatott megrendelései alapján, helyszín és mennyiségi adatok megjelölésével, szerződésszerűen teljesítettük. A teljesítés minden esetben a megrendelő jóváhagyásával történt. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a kertészeti feladatok közterületen télen is folytathatók (pl. hótakarítás, síkosságmentesítés, metszés, őszi lombgyűjtés, faápolás, játszótéri ellenőrzések) az időjárásnak megfelelően és a megrendelő igénye szerint” – írták.

„Cégünk minden esetben a megrendelt munkákat elvégezte, arra a megrendelő által kifogás vagy panasz nem érkezett. Az elvégzett munkák dokumentálása megtörtént, a teljesítés igazolást a megrendelő aláírta, ezt követően a kiállított számlák részben határidőben, részben határidőn túl de kifizetésre került” – válaszolta cikkünk megjelenése után a Szurdokvölgy Kft. jogi képviselője.

A cég és a ZVK szerződése 2024. augusztus 9-én szűnt meg. „Sajnálatos módon a szerződés megszűnését követően a szerződésben meghatározott 15 (tizenöt) napon belül a cégünk által a ZVK Zrt. részére megfizetett biztosíték visszafizetése nem történt meg, amely miatt jogvitában állunk” – tették hozzá. A Szurdokvölgy Kft. válasza szerint a ZVK arról tájékoztatta őket, hogy a ZVK nem rendelkezik a korábban csatolt teljesítés igazolásokkal, számlákkal és egyéb dokumentációkkal, amely indokaként a 2024. január 1-jei vezetőváltást és a belső átalakításokat jelölték meg. „Válaszában a ZVK Zrt. elismerte, hogy a korábban részünkről beküldött dokumentációval rendelkezniük kéne, azonban sajnálatos módon ezen dokumntáció nem áll rendelkezésükre. A visszatartott 21 800 000 Ft-os ajánlati biztosítékot részünkre többszöri felszólítás ellenére sem fizették vissza, ezért azt jogi úton érvényesítjük a ZVK Zrt-vel szemben.”

„Hiányzik a részletes munkaleírás, a felhasznált eszközök, anyagok és a munkavégzés idejének dokumentálása, ami a közpénzek felhasználásának átláthatóságát korlátozza” – fogalmaztak a jelentésben. A megfelelően ellenőrizhető, részletes teljesítésigazolások hiánya egyébként nem egyedi eset. Az átvilágítás szerint a szerződéses kapcsolatok formálisan megfeleltek a polgári jogi és adójogi előírásoknak, ám a teljesítésigazolások érdemi elemeket nem tartalmaztak, csupán általános nyilatkozatokat ismételtek meg, „ami jelentősen gyengíti a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságát”. Ugyancsak nehezen megmagyarázható, hogy a kertészeti cégek a téli hónapokban is – különösen decemberben és januárban – rendszeresen számláztak a ZVK Zrt.-nek, amikor érdemi kertészeti munkát aligha tudtak végezni.

Az egyik cég, a Lombok Store Kft. működésére külön kitérnek a dokumentumban. A cég 2023 és 2024 folyamán összesen nettó 89,9 millió forint értékben kapott önkormányzati megbízásokat. A 2023-as pénzügyi adatai alapján viszont az feltételezhető, hogy a cég sem szükséges eszközökkel, sem a szükséges alkalmazotti létszámmal – 1 munkavállalója volt a vállalkozásnak – nem rendelkezett ahhoz, hogy valóban el tudja végezni a feladatokat, így az is kétséges, hogy valóban végzett-e munkát a kifizetett összegért.

Cikkünk megjelenése után a Lombok Store Kft. azt írta lapunknak, hogy nem kertészeti munkát végeztek a ZVK megrendelésére, hanem lomtalanítási és zöldhulladék-elszállítási feladatokat láttak el önkormányzati ingatlanokon és közterületeken. „A feladatokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően, saját gépjárművekkel, 4 állandó munkavállalóval és eseti jelleggel 2–3 alkalmi munkavállalóval teljesítettük. A hulladék elszállítása minden esetben engedéllyel rendelkező, MOHU-partnerhez történt, dokumentált formában” – tették hozzá. A hivatalos pénzügyi beszámolójuk szerint ugyanakkor 2023 novemberéig csak 1 munkavállalója volt a cégnek, és csak 2024 elejétől lett 3 munkavállaló. Valótlannak tartják a jelentésnek azt az állítását, amely szerint a számláik mögött nem volt ellenőrizhető teljesítés. „Minden munkánkról részletes fotódokumentációval, teljesítési igazolásokkal és átvételi bizonylatokkal rendelkezünk, amelyeket a ZVK illetékes osztályai elfogadtak.” Azt is írták, hogy semmilyen kapcsolatban nem állnak Tóth Csabával, és levelükben megkérdőjelezték a jelentést végző szakértő hitelességét és szakmai megalapozottságát.

Az átvilágítási jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a ZVK Zrt. tevékenysége és beszerzési gyakorlata több ponton is megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt.

„A működési modell hosszú távon a verseny teljes kiiktatásához, piactorzuláshoz és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet”

– állapították meg. Mindezek alapján pedig indokoltnak tartanák az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatát is.

Cikkünk frissült a Lombok Store Kft., a DeerGarden Kft., a Parkfenntartó Kft. és a Szurdokvölgy Kft. válaszával.