Az Orbán-rendszer politikai üldözötteiért állna ki Fekete-Győr András új szervezete, amit csütörtök délelőtt a Terror Háza épülete előtt tartott sajtótájékoztatón jelentett be. A Politikai Üldözöttekért Alapítvány tanácsadó testületébe Iványi Gábort, Haraszti Miklóst, Ungváry Krisztián, Törley Katalint, Szél Bernadettet és Juhász Pétert kérte fel a Momentum volt elnöke. Azt ígérte: a kezdeményezés teljes mértékben pártpolitikán felül álló lesz.
Fekete-Győr a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új alapítványnak három célja van:
- Anyagilag, jogilag, mentálisan és a nyilvánosság erejével szeretnék segíteni és támogatni a politikai üldözötteket.
- Dokumentálják és bizonyítékként megőrzik az Orbán-rendszer összes ügyét a szervezet honlapján. A kormányváltás után átadják az aktákat a következő parlamentnek és kormánynak.
- Azért küzdenek, hogy a kormányváltás után a meghurcolt állampolgárok igazságos jóvátételben részesüljenek.
„Egy hangot azt el lehet hallgattatni, de egy közösséget nem” – mondta Fekete-Győr, és arra biztatott minden érintettet, hogy keressék meg nyugodtan a szervezetet, és segítsenek nekik.
Nem vagyok múzeumi tárgy, és nem szeretnék hősként, vagy áldozatként megszólalni, folytatta a felszólalások sorát a sajtótájékozatón Törley Katalin, akit 2022-ben a polgári engedetlenségben való részvétele miatt rúgtak ki a Kölcsey Gimnáziumból. A Tanítanék Mozgalom vezetője olyan állampolgárokat szeretne képviselni, akik valamilyen morális indíttatásból nemet mondanak az önkénynek, az erkölcstelen törvényeknek, szabályozásnak, és nem hajlandóak megroppantani a gerincüket.
Szerinte a pedagógus szakma egészen hosszú ideig kitartott, és a polgári engedetlenséggel „kívül helyezte magát azokon a bántalmazó kereteken, amiket az Orbán-rendszer fogalmazott meg.” Azt is mondta: tanári feladatuk volt, hogy felállítsák ezt a példát a magyar társadalom elé.
„Nincs más választásunk, ezt a rezsimet le kell váltani, el kell kergetni, nem fognak maguktól elmenni. Ehhez szükség van arra az egyéni állampolgári bátorságra, amit a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok felmutattak és megtanítottak”
– fogalmazott Törley Katalin.
Szél Bernadett arról beszélt: a hatalommal szembeni küzdelemre szervezetten, civil formában mindennél nagyobb szükség van ma. A korábbi képviselő szerint kevés szó esik arról a nyilvánosságban, hogy nem demokráciában élünk, és nincs jogbiztonság az országban. „Ha egy országban nincsen jogbiztonság, akkor (…) az emberek nem tudják, hogy ha cselekszenek valamit, mire számítsanak.” Azt is mondta: a törvények sokszor nem az igazságot és a tisztességet védik, hanem a bántalmazókat és az elkövetőket.
A volt LMP-s képviselő szerint az autokratikus rendszer egyik jellemzője, hogy papíron léteznek ugyan az intézmények (bíróság, parlament, média), de ezek jelentős része nem demokratikus berendezkedés szerint működik, és nem a nép akaratát jeleníti meg. „Azt várják tőlünk, hogy a rendszert szolgáljuk, és nem a rendszer szolgál minket” – mondta Szél, aki szerint ebben a világban mindenkinek kötelessége a morális elvárások alapján cselekedni. „Amit tennünk kell, azt meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy Magyarország újra demokrácia legyen. Ezen az elkötelezettségen semmi és senki nem változtathat.”
Kik a politikai üldözöttek alapítói?
Fekete-Győr András a Momentum elnöke volt 2016 és 2021 között. Tavaly a parlament megfosztotta a képviselői mandátumától, miután a bíróság csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért elítélte. A politikus bűne az volt, hogy 2018-ban, a túlóratörvény elleni tüntetésen füstgyertyát dobott a rendőrsorfal elé a Parlamentnél.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) alapító lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője. Az elmúlt bő tíz évben egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe került az iskolákat, hajléktalanszállókat és szociális intézményeket működtető egyháza. Iványi szerint Orbán Viktor személyes bosszúból indított hadjáratot az egyháza ellen, miután pár éve lefasisztázta a miniszterelnök politikáját. Szerinte azért akarja ellehetetleníteni a jelenlegi hatalom, mert a kormány eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket képviselve közösen rendszert váltottak 1989-ben.
Haraszti Miklós a rendszerváltás előtti szamizdat-mozgalom fontos szereplője, szerkesztője volt, majd részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. Később az SZDSZ egyik alapítója, országgyűlési képviselője volt, 2009-ben lépett ki a pártból.
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője 23 évig volt a Kölcsey Ferenc Gimnázium franciatanára. 2022 őszén a polgári engedetlenségre hivatkozva bocsátották el több más tanárral együtt. Tavaly a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőjelöltje volt az EP-választáson, de nem jutott mandátumhoz.
Szél Bernadett 2013–2018 között az LMP társelnöke, a 2018-as országgyűlési választáson a párt miniszterelnök-jelöltje volt. Később kilépett az LMP-ből, és független képviselőként folytatta. A legutóbbi parlamenti választáson közös ellenzéki jelöltként indult a Budakeszi központú választókerületben. Miután kikapott a fideszes Menczer Tamástól, visszavonult a közélettől. Jelenleg kutatóként az autokráciát és a demokratikus ellenállást kutatja. Ő is gyanúsítottja annak a büntetőügynek, amit az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában történt NAV-os razzia után indítottak. A vád szerint Donáth Annával és Gurmai Zitával együtt erőszakkal lépett fel a NAV pénzügyőreivel szemben.
Juhász Péter V. kerületi önkormányzati képviselőként lett ismert, és az Együtt alapítója, társelnöke volt. A 2018-as választás előtt egyike volt azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik ellen példátlan lejáratókampányt indított a Fidesz. Az elmúlt években közéleti videókat készít, tavaly az V. kerületben indult polgármesterjelöltnek, de nem jött össze a győzelem.
Ungváry Krisztián történész, az MTA doktora, 2000 és 2019 között az 1956-os Intézet tudományos munkatársa volt. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. A témában rendszeresen jelennek meg írásai a Telexen.
Cikkünk frissült Ungváry Krisztián nevével.
