Így futott zátonyra a II. kerület nagy csikkeldobás elleni hadművelete

„A közterületi szemetelés érdemi szankcionálási lehetősége 2022 óta gyakorlatilag megszűnt”

– hangzott el az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tavaly decemberi ülésén, amelyen Őrsi Gergely II. kerületi polgármester és Szalai Tibor, az önkormányzat jegyzője panaszkodott a jogszabály-módosítás miatt előállt lehetetlen helyzetre. Ott ígéretet kaptak a dolog orvoslására, de azóta nem érkezett hozzájuk új információ, ezért megpróbáltuk felmérni a helyzetet.

A kijelentés előzménye, hogy 2022-ben a II. kerület nagy, szigorú helyszíni bírságolásokkal megtámasztott kampányt indított a közterületi szemetelés, elsősorban a csikkek eldobálása ellen. Mint Őrsi Gergely közölte, havonta több tonna hulladék, cigarettacsikk kerül az önkormányzat közterületeire. Egyetlenegy cigarettacsikk több mint tízezer liter ivóvizet képes beszennyezni, fűzte hozzá. Ezért a II. kerület elhatározta, hogy keményen fellép a csikkeldobók ellen.

„Hiszen azért, valljuk be, annál nagyobb tahóságot nehéz elképzelni, mintha valaki nyugodtan elpöcköli a közterületen a cigarettacsikket,

ezzel nemcsak az esztétikai látványt rontva, hanem valóban egy környezetvédelmi kárt is okozva mindannyiunknak, és ráadásul különböző költségekkel terheli meg mind a helyi önkormányzatok, mind pedig az állam költségvetését” – jelentette ki Őrsi, még a bizottság ülésén. A polgármester szerint a kampány első időszakában a városrendészek szigorú fellépése megtette a hatását: több bírságot szabtak ki, és ez után gyakorlatilag mindenki elnézést kért a városrendészektől, majd a bírságot viszonylag hamar befizette.

Ám a nagy lendülettel elindult projektet az időközben hatályba lépő MOHU-törvény miatt le kellett állítani. A törvény elfogadásával a jogszabályi háttér megkavarodott, a csikkeldobás, akárcsak a köztéri szemetelés, kikerült a szabálysértési törvény hatálya alól, és átkerült a hulladékgazdálkodás rendje elleni bűncselekmény vagy szabálysértés kategóriájába, annak minden vonzatával együtt. A legfontosabb változás az volt, hogy az addigi akár 50 000 forint kiszabható bírság összege maximum 9000 forintra mérséklődött.

Egy másik újdonság, hogy ezt a bírságot is egy bonyolult képlet alapján, súlybecsléssel, veszélyességi szorzóval kell megállapítani. Emellett le kell kérni a tetten ért járókelő adatait, szerepel-e az úgynevezett szankció-nyilvántartásban, és ha a tettenérés ellenére sem ismeri el a szemetelést, akkor az egész ügy nem az önkormányzatnál folytatódik gyorsan és egyszerűen, hanem az illetékes kormányhivatalhoz mint hulladékgazdálkodási hatósághoz kerül. Az önkormányzat jegyzője így írta le a folyamatot a bizottság előtt:

„A kollégáim kint valahol tetten érik az illetőt. Innentől bonyolódik az élet. Meg kell vizsgálni, hogy az illető szerepel-e a szankció-nyilvántartásban. Azaz, hogy az illetőnek volt-e közigazgatási bírsággal sújtott bármilyen előélete. Most ezt körülbelül úgy képzeljék el, hogy állunk így reggel, mondjuk, 7 óra tájban a Fény utcai piac előtt, és erről a közterület-felügyelőnek meg kellene tudnia győződni, tehát valamilyen hihető eszközzel az állampolgár tudomására kellene hozni, hogy hát bizony itt problémák vannak, bátyám.”

Ha ez így megtörtént, akkor is még mondhatja azt az állampolgár, hogy kérem szépen, én nem ismerem el, tessenek feljelenteni. És ekkor mindenféleképpen a kormányhivatalhoz, a II. kerület esetében a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz kell jegyzőkönyvvel és mindennel együtt ezt az ügyet föltenni, közölte Szalai Tibor. „Tehát a Nagy Diófa utcában ülő kormányhivatali kollégák nem gondolom, hogy örömmel folytatják le ezt az eljárást, de le fogják folytatni. Nem árulok el nagy titkot: 9 ezer forint lesz a bírság. Tehát a magyar állam büntetőigénye egy ilyen eljárást követően 9 ezer magyar forinttal fogja sújtani másodfokon ezt a polgárt.

Ez fog történni, és én azt gondolom, hogy ezért eljárást indítani semmi értelme”

– összegezte a helyzetet a kerület jegyzője a bizottság ülésén.

Ezért a II. kerületi önkormányzat azt kérte az országgyűlési bizottságtól, hogy a közterületi szemetelés kerüljön vissza a szabálysértési törvénybe. Ha ezt nem lehet megoldani, akkor maradjon meg közigazgatási bírsággal sújtott cselekménynek, de egyszerűsítsék a bírságkiszabási és a végrehajtási gyakorlatot. De mint Őrsi Gergelytől megtudtuk, az önkormányzat azóta se kapott választ a kérésre.

Pedig az ülésen részt vett Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára is, aki elmondta, hogy tudnak a jogalkalmazói problémáról, ezért egy új bírságos kormányrendeleten kezdtek dolgozni, ami „kellően előrehaladott állapotban van”.

Megkérdeztük a minisztérium sajtóosztályát, hogy meddig haladt előre a rendelet, amire azt a választ kaptuk, hogy a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet társadalmi egyeztetése lezajlott.

A tervezet szerint a jelenleginél jóval magasabb, akár 20 ezer forintos bírságösszegek lesznek, és a helyszíni bírságolás lehetősége is szélesebbé válik, ami hozzájárulhat a szemetelés megelőzéséhez. A rendelet hatályba-lépéséhez azonban előbb módosítani kell a hulladékról szóló törvényt is, amit már tárgysorozatba vettek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/11922. számú törvényjavaslat részeként. Az új kormányrendelet kihirdetésére a törvényjavaslat elfogadása után, a társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek figyelembevételével kerülhet sor, írták.

Felmérés: a szemetelés a legbosszantóbb

A megkérdezettek fele a közterületi szemetelést, csikkeldobást nevezte meg a számára legidegesítőbb környezetkárosító magatartásnak egy, a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait feltérképező friss felmérésben. A köztéri szemetelés így messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék) a bosszantó dolgok listáján. A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben. (A kutatás adatfelvételi időszaka 2025 márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.)