A Kúria szerint jogszerű volt a szivárványos menet betiltása
Péntek délelőtt elutasította a jogvédő szervezetek szivárványos felvonulással kapcsolatos keresetét a Kúria, azaz szerintük jogszerű volt a Pride napjára tervezett menet betiltása, olvasható a testület honlapján.
A jogvita hetek óta zajlik a szervezetek és a hatóság között. A rendőrség június 13-án harmadszor is megtiltotta a négy jogvédő szervezetnek (az Amnesty International Magyarországnak, a Háttér Társaságnak, a Magyar Helsinki Bizottságnak és a TASZ-nak), hogy megtartsák a menetet. A jogvédők eddig két alkalommal sikeresen támadták meg a tiltó határozatot a Kúrián, ezeknél a testület arra hivatkozott, hogy a rendőrség nem bizonyította megfelelően, hogy a bejelentett felvonulás ellentétes a gyülekezési és gyerekvédelmi törvénnyel.
A Kúria mostani érvelése szerint „a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul”, így alappal merült fel a kétely a rendőrségben, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti „a gyülekezési törvénybe és a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalomba ütközést”. Ezt a kételyt pedig a szervezők a hatóság számára nem tudták megfelelően eloszlatni.
A Kúria ezzel szemben megjegyezte, hogy a rendőrségi határozat egy részében „okszerűtlen következtetésre” jutott, mert az abban foglaltak összességükben sem bizonyítják, hogy a korábbi Pride-okat „előzményi” gyűléseknek lehet tekinteni, illetve hogy a tervezett gyűlés a 30. Budapest Pride eseményeként szolgálhatna.
„A Kúria döntése következtében csak a szélsőséges nézeteknek van helye az utcákon”
– így reagáltak a döntésre a jogvédő szervezetek közös közleményükben, amelyben érthetetlennek és jogsértőnek nevezték a döntést. Azt írták, 2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában az a helyzet állt elő, hogy „a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni”. Hozzátették, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel tovább küzdenek a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.
A bírói testület a felperes szervezeteket 56 ezer forintos perköltség és 30 ezer forintos eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nincs helye jogorvoslatnak.
