Szuverenitásvédelmi Hivatal a bíróságon: „Ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetés”, amit az Átlátszóról írtak

Megtartották annak a személyiségi jogi pernek az első tárgyalását, amelyet az Átlátszó oknyomozó portál indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen a róluk szóló jelentés miatt. A keddi ülésen Lánczi Tamás, a hivatal elnöke nem jelent meg. A szervezet törvényes képviselőjeként Pálvölgyi Ákos volt jelen, aki erre Lánczi Tamástól személyesen kapott megbízást, ő nem szólalt fel az ülésen, és ahhoz sem járult hozzá, hogy a sajtó fényképeket készítsen róla. Az Átlátszót Bodoky Tamás újságíró képviselte.

A tárgyaláson a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviseletében elhangzott, hogy jelentésükben a „hírszerzési tevékenységet” nem büntetőjogi értelemben használták az Átlátszó munkásságára, hanem hétköznapi értelemben, tehát csupán azt értették alatta, hogy, amit a portál csinál, az „információk szisztematikus gyűjtése, elemzése és feldolgozása”.

Szerintük a jelentésben minden, amit írtak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetés”, ahogy az a kijelentés, hogy az Átlátszó döntően külföldi forrásból működik abból következik, hogy 55 százalékos külföldi támogatást állapítottak meg a lapnál.

A hivatal képviselője továbbá azt is felhozta, hogy azért nem küldték el a jelentést az Átlátszónak, mert a lap a jelentés írásakor nem volt hajlandó velük együttműködni. Ennek kapcsán elmondták, hogy a lap megosztott egy képet, amelyen a „Fck Szuverenitás” szöveg is szerepelt, ami szerintük kifejezi az együttműködésre való hajlandóság hiányát. Az Átlátszó jogi képviselője szerint ettől még ugyanúgy el kellett volna küldeniük nekik a szöveget.

Bodoky Tamás a felperes képviseletében azt mondta, hogy az Átlátszó megítélését hátrányosan befolyásolta a jelentés, mert a jelentés teljes negatív kampányt indított el ellenük. Azt mondta, hogy

a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése 220 róluk szóló negatív sajtómegjelenést generált, különösen a közmédiában és a kormánybarát médiában.

Bodoky a bíróság előtt is tételesen visszautasította a jelentés főbb pontjait, nevezetesen, hogy „hírszerző tevékenységet” folytatnának, visszaélnének a közérdekű adatokkal, vagy hogy külföldi szereplők megbízásait teljesítenék. Elmondta azt is, hogy a hivatal fizetett hirdetésben juttatta el több százezer emberhez a kijelentéseit, és szerinte az sem véletlen, hogy Bede Zsolt szidalmazta őt a folyosón a tárgyalás előtt.

A lejárató kampány említésére a hivatal jogi képviselője így reagált: „Üdv a klubban!” – mivel szerinte ugyanaz történt az Átlátszóval, mint amit ők is csinálnak: következtetéseket vontak le tényekből, és ennek hatására negatív kép alakulhat ki az olvasókban a kormányról és az országról is.

A bíró megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselőjén van a bizonyítási teher, hogy bebizonyítsa a jelentésben szereplő állítások ténybeli alapját.

A mai tárgyalással lezárult a perfelvétel, a bizonyítási eljárás október 21-én kezdődik.

Az első ülés május 20-án lett volna, de mivel nem jelent meg senki, aki képviselhette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, el kellett napolni az első tárgyalást. Az Átlátszó még 2024 novemberében indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal lapról szóló jelentésében megfogalmazott és terjesztett állításokat. Ezzel a lap szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.

Pár nappal a május 20-ra kitűzött tárgyalás előtt a Lánczi Tamás politológus által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó perére ellenkérelemmel reagált. Ebben a per megszüntetését vagy az Átlátszó keresetének elutasítását kérte, mert szerinte a kereset megalapozatlan. A hivatal álláspontja az, hogy nem sértette meg az Átlátszó személyiségi jogait, csak a munkáját végezte, vagyis jelentést írt egy közérdekű témában.

„A közléseknek pedig olyan ténybeli alapja van, amire tekintettel a közlések nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a felperesi tevékenység jogszerű értékelését adják” – írta a hivatal. Vagyis a hivatal a jelentésében tényállításként megfogalmazott közlésekre a perben már inkább következtetésként, véleményként hivatkozott.

Utóbbi ellenkérelemről a bírónő májusban azt mondta, jogkérdés az, hogy egy állítás tény-e vagy vélemény. Ilyen értelemben nem a hivatal, hanem a bíróság feladata, hogy megállapítsa, tényeket vagy csak véleményeket fogalmazott meg a hivatal az Átlátszóról szóló jelentésében. Ezért is mondta azt a bírónő, hogy ebben a kérdésben szükségtelen meghallgatni a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, Lánczi Tamást.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 25-én indított egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt. A vizsgálattal a hivatal szerint bizonyítást nyert, hogy „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”.

A hivatalt egyébként a közelmúltban egy másik lap is beperelte. A Válasz Online szerint az ő jó hírnévhez fűződő jogukat is megsértette a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Utóbbi egy elemzésben azt állította, a Válasz Online csak azért tudott interjút készíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mert a lap az ukrán propagandagépezet része.

Ha a nyár elején megszavazták volna az ellehetetlenítési törvényt, az nagy hatalmat adott volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezébe. A fideszes Halász János által május 13-án benyújtott törvényjavaslat hivatalosan a „közélet átláthatóságáról” szólt. A valóság viszont az, hogy a javaslat alkalmas a kormánnyal szemben kritikus újságok és civil szervezetek ellehetetlenítésére.

A javaslat szerint a Lánczi Tamás vezette hivatal dönthetne arról, melyik újságok vagy például civil szervezetek számítanak külföldről támogatottnak, amelyek befolyásolják a hazai közéletet. Amelyek igen, azok jegyzékre kerülhetnek, és a működésüket komolyan megnehezítheti a kormány, például a nekik felajánlott adó 1 százalékok összegét is elvonhatnák tőlük egy új javaslat szerint. Június elején jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy belső viták és kívülről kapott észrevételek miatt a tavaszi ülésszakban már nem szavaz a parlament a törvényjavaslatról. Elvileg őszre halasztották a törvény tárgyalását, de azóta kiderült, hogy már ez sem biztos.