Két másodperc alatt két rossz döntést hozott a Haraszti úton a motoros, de az őt halálra gázoló autós is áldozat

Riasztó statisztikát tett közzé néhány napja Facebook-oldalán az Országos Mentőszolgálat, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a szezon kezdete után jelentősen nőtt a motoros balesetek száma Magyarországon. Míg februárban mindössze 53 esethez riasztották a mentőket, addig ez a szám márciusban már 139 volt, áprilisban és májusban egyaránt több mint 200 motorbalesetről érkezett bejelentés, majd június első felében további 181-ről.

Kedden két motorkerékpár és egy autó ütközött össze a 11-es főút szentendrei szakaszán, majd a motorosokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Meghalt annak a motorkerékpárnak a vezetője, amely május 10-én a 21-es úton, Pásztó közelében nagy sebességgel szalagkorlátnak ütközött. Ugyanaznap nem adták meg az elsőbbséget egy másik motorosnak, aki a 47-es úton ment Hódmezővásárhely irányába, amikor egy autó kanyarodott elé. A két jármű összeütközött és a motoros súlyosan megsérült. Ez csupán három kiragadott eset a hasonló beszámolók tengeréből, de pontosan megmutatják, hogy nincs két azonos baleseti helyzet, legfeljebb néhány hasonlóság.

A magyarországi motoros balesetek száma a forgalomban lévő motorkerékpárok számánál kisebb mértékben emelkedett az utóbbi években az Allianz biztosító néhány héttel ezelőtti közlése szerint. A motorok egyre biztonságosabbak, egyebek mellett régóta minden új típusra blokkolásgátlós fékrendszert (ABS-t) szerelnek az Európában jelenlévő gyártók, a motorok használói közül pedig egyre többen viselnek védőfelszerelést. Az Európai Unió statisztikái ugyanakkor arról szólnak, hogy a motoros balesetek halálozási kockázata 18-20-szor nagyobb mint az autóbaleseteké, és a 2011 és 2021 között balesetben elhunyt tíz motoros közül kilenc férfi volt. A kockázatok tehát továbbra is nagyok.

A magyarországi kép ennél árnyaltabb, hiszen nálunk az összes közúti közlekedési balesetnek csak mintegy 4,1 százaléka köthető a motorkerékpárokhoz. Ezt a járművek száma mellett a motorozás szezonális jellege is erősen befolyásolja, hiszen az évi 1200-1300 motoros baleset mintegy 40 százaléka június eleje és augusztus vége közt következik be jellemzően hétvégén, a délutáni órákban.

Motorozni nemcsak élvezetes, semmilyen más közlekedési módhoz nem hasonlítható szabadidős tevékenység, de nagyon praktikus és hatékony közlekedési mód is. A motorozás és robogózás jelentőségét elvileg éppen az autók számának növekedése fokozza, hiszen mára tömegek tapasztalatává vált, hogy városban és sokszor azon kívül is időrabló dolog autóba ülni, mert az állandó csúcsforgalomban az a leglassabb, feltéve, hogy a közösségi közlekedés éppen zavartalan.

A motorozás veszélyességéről szóló viták visszatérő eleme, hogy a balesetek zömét olyan autósok okozzák, akik nem veszik észre időben a mozgékonyabb, és az autó visszapillantó tükörében is sokkal nehezebben észlelhető motorkerékpárt vagy robogót. Az elsőbbségadás elmulasztása egy részben, de nem kizárólag erre épülő probléma, hiszen számos esetben elsőbbségi helyzetben lévő motorosok elé kanyarodnak ki az autósok, és ekkor ütköznek össze. Tipikus eset, hogy a főútvonalon egyenesen haladó motor elé egy alsóbbrendű útról, vagy magántelekről hajt ki egy autó, ahogy az is, hogy az álló kocsisort előző motor útját vágja el egy balra bekanyarodni szándékozó autó, amelynek vezetője csak a szembeforgalomra figyel, a visszapillantó tükrébe nem néz bele, így nem veszi észre, hogy egy motor éppen elmenne mellette.

A motorok és segédmotorok vezetői az autósokhoz képest mindig kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, ami a sérülések szempontjából fontosabb, mint hogy kinek a szabálytalansága vezet balesethez. Ebből viszont az következik, hogy bár a motorral a dinamikus közlekedés tűnik logikusnak, a motorosok a testi épségüket kockáztatják, ha nem számolnak a többiek figyelmetlenségével és szabálytalanságával, esetleg maguk is szabálytalanok. Ezt a kockázatot fokozza, ha olyan helyzetben kezdenek előzésbe vagy irányváltásba, amelyben az autósok nem képesek megfelelően reagálni, vagy pusztán időben észlelni őket.

Részben ez lehetett az oka annak a június 19-én, a Haraszti úton történt halálos balesetnek is, amelyben egy motorkerékpár vezetője előzés közben elesett, majd elgázolta egy szemből érkező autó, motorja pedig a HÉV-sínekre repült. A balesetet annak az autónak a fedélzeti kamerái rögzítették, amelyet megpróbált megelőzni a motoros. A Budapesti Autósok Youtube-csatornáján megosztott felvételeken látható, hogy a motor vezetője korábban több KRESZ-szabályt is megsértett, hiszen zebrán előzött meg két autót, eközben áthajtott egy felhajtósávon, átlépte a záróvonalat, ezután pedig átment egy forgalomtól elzárt területen is.

Akit felkavarnak az ilyen felvételek, az ne nézze meg ezt a videót!

A baleset körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazságügyi szakértő bevonásával vizsgálja, ezért a Telex kérdésére sem adtak bővebb tájékoztatást a történtekkel kapcsolatban.

A videót figyelmesen végignézve egyértelmű, hogy a motoros rosszul mérte fel a közlekedési helyzetet, és így kezdett újabb előzésbe, mielőtt elesett és elgázolta őt a szemből érkező autó.

Motorkerékpárja egy 140 lóerős, ezeregyszáz köbcentis Honda X11, az ezredforduló utáni időszak egyik legnagyobb teljesítményű sportos csupasz típusa volt. Ezt a Hondát nem szerelték fel blokkolásgátlós fékrendszerrel, ami megakadályozhatta volna, hogy elcsússzon. A motoros intenzíven fékezett amikor meglátta a szemből érkező fehér Škoda Octaviát, ekkor a Honda súlypontja előre lendült, teleszkópvillája mélyen összeült, az első kerék pedig hirtelen elvesztette tapadását.

A felvétel alján látható időkód alapján nagyon gyorsan történt minden. A szerencsétlenül járt motoros gyorsítás közben, 11:18:09-nél lépte át a két sávot elválasztó szaggatott vonalat, majd kezdett fékezni és csúszott el ugyanebben a másodpercben. A számláló csak 11:18:10-et mutatott, amikor elütötte a szemből érkező autó.

Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő szerint várhatóan éppen a baleset ezen körülményei miatt nem merül majd fel a vizsgálat során, hogy az autó vezetőjének volt-e esélye elkerülni az ütközést. Mivel az emberi reakcióidő ideális esetben egy másodperc, az Octavia vezetője éppen akkor taposhatott volna a fékre, vagy ránthatta volna el a kormányt, amikor az úton fekvő motoroshoz ért, tehát a látottak alapján nem volt ideje reagálni, tette hozzá a szakértő. Boncsér szerint a baleset kivizsgálása során az ezzel megbízott szakértőnek tisztáznia kell azt is, hogy a motor műszaki állapota közrejátszott-e abban, hogy fékezés közben felborult.

Például felvetődik a kérdés, hogy az első gumiabroncs nem volt-e elöregedett és rideg, be volt-e állítva az előírt keréknyomás, valamint megfelelően működött-e az erre a típusra szerelt kombinált fékrendszer (Dual CBS), amelyen az első fékkar meghúzása enyhén lassítja a hátsó kereket is, illetve fordítva, a fékpedál lenyomásával az első kerék is lassítható. A látottak alapján a Haraszti úti balesetnek nem egy, hanem két áldozata van, hiszen az autós kénytelen végignézni, hogy elgázol egy földön fekvő embert, akit nem volt módja megmenteni az idő rövidsége miatt. A motoros szinte beesett az Octavia alá, majd az átment rajta, mielőtt megállt.

A szakértő felidézte annak a korábbi balesetnek az ügyét is, amelyben egy Suzuki Hayabusa típusú motor több mint 200 km/óra sebességgel száguldott egy körforgalom felé, amikor vezetője enyhén átsodródott a szembejövő sávra, ahol kis felületen egy szabályosan haladó autó bal elejének ütközött. A baleseti mechanizmust bemutató animáció szerint mindkét jármű vezetője kitérő manőverbe kezdett, ennek köszönhető, hogy a motor nem az autó orrának közepébe csapódott bele, mert abban az esetben az autó vezetője is életveszélybe került volna.

Szloboda Tamás, a motoros vezetéstechnikai továbbképzéseket szervező Continental Safety Hungary üzletágvezetője szerint a Haraszti úti baleset részben azért következett be, mert a Honda X11 vezetője rosszul mérte fel az előzéshez szükséges helyet. Ehhez a manőverhez a látási viszonyok sem voltak megfelelőek, hiszen ezen a szakaszon, közvetlenül az ütközés helye előtt enyhén jobbra kanyarodik a Haraszti út, ezért motoron ülve egy autó mögül kinézve nehezebb lehetett észlelni a szemből érkező járművet. Bár az előzést semmi nem tiltja a baleset helyszínén, a manőver és a közben elkövetett vezetéstechnikai hiba mégis a motoros halálát okozta, és az is nyitott kérdés marad, hogy ha lett volna ABS a Hondán, ezért nem borult volna fel a hirtelen fékezés közben, akkor vezetője vissza tudott volna-e térni a vele azonos irányba haladó autó mögé, hogy elengedje a szemből érkező Škodát.