Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni a vizsgán, jóindulatból próbált segíteni

• A Schadl-Völner-perben csütörtökön Jeney Orsolyát, végrehajtót, Völner Pál egykori helyettes államtitkárát hallgatták meg tanúként a Fővárosi Törvényszéken.
• Jeney Orsolya neve az ügy nyomozati anyagaiban is szerepel. „Ki az, aki figyelmet érdemel?” – egyszer például így hívta fel egy végrehajtói vizsgáztatás előtt Schadl Györgyöt és Völner Pált.
• Az Igazságügyi Minisztérium két dolgozójának vallomása szerint néha Jeneytől kaptak egy listát a kinevezendő végrehajtókról.
• Eddig nem hallgatták ki tanúként, a nyomozás alatt sem. Most a bíróságon azt mondta, előfordult, hogy keringtek nevek a végrehajtási szakvizsgáknál, de szerinte ezek elvetélt próbálkozások voltak, listát pedig ő soha nem adott senkinek.
• Miután Schadl Györgyöt 2021 novemberében letartóztatták, Jeney pár biztató szóért épp Völner Pált kereste fel. A nyilvánosság akkor még nem tudta, hogy a fideszes államtitkárnak is köze van az ügyhöz.

A volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál régóta kérte a bíróságot, hogy tanúként idézzék be egykori munkatársát, Jeney Orsolyát. Ez közel két és fél évvel a korrupciós per indulása után most csütörtökön történt meg.

Jeney Orsolya igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként sokat foglalkozott a végrehajtáshoz kötődő szabályozással. Időközben Schadl György lett a Végrehajtói Kar elnöke, Répássyt pedig Völner Pál váltotta az államtitkári poszton, így Jeney szerint „lényegében államtitkár úr megörökölte őt”. A politikában és a minisztériumban évekig vezető beosztásban dolgozó Jeney Orsolya 2017 nyarán hagyta ott a kormányzatot, és megalakította saját végrehajtói irodáját.

A Városmajor utcában bérelt irodát, a ház tulajdonosa pedig egy cégen keresztül a végrehajtói kar akkori elnöke, Schadl György volt. Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme is Schadl Györgynek és feleségének, a szintén vádlott Schadl-Baranyai Helgának. Ezt Jeney azzal magyarázta, hogy miután végrehajtó lett belőle, Schadl lett a mentora, és felajánlotta neki, hogy tőle bérelhet irodát. Jeney végül tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó mellett. Régóta ismerősök voltak már Schadl Györggyel, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén.

Jeney a bíróságon csütörtökön úgy vallott, ő olyanra nem emlékszik, hogy Völner Pál bárhogyan belefolyt volna a végrehajtók kinevezésébe. Ahogy ő mondta: „Soha nem érzékeltem, hogy eziránt kitüntetett figyelmet szentelne”. Arról is beszélt, hogy Schadl György bejárt az Igazságügyi Minisztériumba, de Jeney szerint Schadlnak a végrehajtói kar elnökeként „az volt a dolga, hogy érdekképviseleti feladatokat lásson el”.

Jeney többször részt vett végrehajtói szakvizsgákon bírálóként. Ezek szerinte „rendkívül komoly vizsgák”. Később ilyen párbeszéd zajlott le közte és a bíró között:

Bíró: „Emlékszik-e olyan meghallgatásra, amikor valaki valakit jobban preferált? Okozott-e ott ez feszültséget?”
Jeney: „Meglepetések voltak. Néha megbeszéltük egymás közt, hogy kissé kiábrándító volt, hogy az ember elvárt valamilyen szintet, és azt mennyire nem hozták.”
Bíró: „Érkezett valaha Schadl Györgytől olyan megjegyzés, hogy valakire figyeljenek oda jobban?”
Jeney: „Biztos, hogy nem kaptam ilyet.”
Bíró: „Olyan volt-e, hogy bárki neveket adott át, hogy a pályázók közül kiket kell preferálni? Kikre kell odafigyelni, jobban támogatni? És nem véletlenül figyelmeztettem reggel, hogy nem köteles saját magára terhelő vallomást tenni.”
Jeney: „Pályázati meghallgatáson? Nem.”

A bíró ezután felolvasott pár részletet a nyomozati anyagból, amiben Jeney neve többször is felbukkan. Az Igazságügyi Minisztérium egyik jogi ügyintézője az ügyészeknek például így vallott: „Azt követően, hogy lezárultak a meghallgatások, engem felhívatott magához Jeney Orsolya, aki korábban helyettes államtitkár volt, de ebben az időben Völner Pál Kabinetjében mint politikai főtanácsadó dolgozott, és ezen a találkozón elmondta, hogy kik azok a pályázók, akikre oda kell figyeljek, hogy mindenképpen a felterjesztett nevek között legyenek. Emlékeim szerint ezeket a neveket egy papírról olvasta, de nekem azt nem adta át, azonban így is meg tudtam jegyezni őket. Igazából Orsolyának semmilyen utasítási jogköre nem lett volna felém, de sem én, sem a főosztályvezető, akinek elmondtam a történteket, nem kérdőjeleztük meg, hogy az Orsolya által mondottaknak megfelelően kell eljárnunk. (…) Ezt követően én visszamentem a minisztériumba, és beszámoltam a főosztályvezetőnek, és Jeney Orsolyának, hogy sikeresen megtörtént a pontozás”.

Ezt a bizonyos főosztályvezetőt is meghallgatták a nyomozás alatt. Ő így vallott: „Az volt a lényeg, hogy a később kinevezni szándékozott személy legyen benne az öt legtöbb pontot kapó pályázó között, mivel a jogszabály alapján azokat kellett felterjeszteni. Én úgy emlékszem, hogy a Jeney Orsolya által adott nevek benne voltak a felterjesztendők között, tehát nem volt probléma. (…) Jeney Orsolya neve egyértelműen bennem van, mint aki ezekben az ügyekben képviselte felénk Völner Pált”.

Jeney a bíróságon erről azt mondta, ő semmilyen listát nem adott senkinek, úgyhogy „a maga részéről ezt nem tartja életszerű kijelentésnek”, már csak azért sem, mert szerinte ha bárki bárkit befolyásolni akar, akkor abba nem fog jogi ügyintézőket bevonni, meg táblázatokat dugdosni a kezükbe.

Schadl zavarni fogja őt egy névvel

A vád szerint Schadl szakmányban intézte ismerősöknek, ismerősök ismerőseinek a sikeres vizsgákat, és nem csak az egyetemi vizsgáknál segített be, hanem a végrehajtói szakvizsgáknál is. Így volt ez 2021 júliusában is, amikor a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl arról beszélt Jeney Orsolyának, hogy felülről telefonáltak rá és Völner Pálra is, hogy megsegítsenek egy protekciós vizsgázót. Schadl a telefonban azt mondta, ennek az embernek a nevével „zavarná” Jeneyt, de végül Schadl nem emlékezett ennek az embernek a nevére, de azt ígérte, megnézi és visszacsörgeti Jeneyt.

Pár perc múlva aztán vissza is csörgette a névvel, és arra kérte Jeneyt, hogy figyeljenek oda erre az emberre, mert itt nem lehet hibázni. Jeney ezt nyugtázta is.

A Dettiként emlegetett személy Martonovics Bernadett, aki ebben az időszakban a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt. (És az ő neve bukkant fel Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételén is, úgy, mint aki állítólag tudott arról, hogy Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból.)

Martonovics vezette a vizsgabizottságot. A vizsga július 15-én le is ment, ezután Martonovics még méltatlankodott is Schadlnak, hogy bár átengedték a pártfogoltját, az elég gyászosan teljesített, pedig „próbáltak neki blődebbnél blődebb kérdéseket feltenni”.

Ki az, aki figyelmet érdemel?

De hasonló volt az eljárás egy belügyminisztériumi dolgozó esetében is. A nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyminisztériumi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is odatelefonált Völneréknek, hogy szükség lenne soron kívül egy plusz vizsgaidőpontra a munkatársuknak vagy ismerősüknek. „Még egy név beúszott. (…) Valami Bodnár Bence nevű. Aki a BM egy fontos emberének a kabinetjében van” – mondta Völner Pál Schadl Györgynek 2021 szeptemberében, miután előző nap egy parlamenti kabinettől is érkezett egy hasonló kérés a végrehajtói szakvizsgákról. Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is.

A vizsga napján, alig három órával a vizsga kezdete előtt Jeney Orsolya, aki a vizsgabizottság egyik tagja volt, felhívta Völner Pált, hogy megkérdezze: „ki az, aki figyelmet érdemel”. Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja.

Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem azóta nyugalmazott jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, ami a végrehajtói szakvizsgákat szervezte. Az iratok szerint Szabót Schadl és Völner már korábban is kereste azzal, hogy vizsgaidőpontokat szervezzenek embereknek. Ő intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is.

Mivel Völner Schadl Györgyhöz irányította Jeneyt, két perc múlva már a végrehajtói kar akkori elnökének telefonja csörgött, aki még két női nevet említett Jeneynek.

A szakvizsga október 14-én lement. A hatvannapos elbírálási időszakban viszont borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, és Völner Pál mentelmi jogát is felfüggesztették. Ugyanazon a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat. A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat viszont elölről kezdték. Bodnár bár letette a szakvizsgát, de nem lett végrehajtó.

Polt Péter még legfőbb ügyészként viszont nem talált kivetnivalót az egész ügyben, így nem is indított vizsgálatot. Bodnár viszont 2022 decemberében ügyészként kezdett el dolgozni a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályán – tehát akkoriban éppen Polt Péter munkatársa lett.

Erről a hangfelvételről a bíróságon csütörtökön ez a párbeszéd zajlott le Jeney és a bíró között:

Jeney: „Nem mondom, a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek. Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni, Gyuri jóindulatból próbált azzal segíteni, hogy majd szól. De ezek elvetélt próbálkozások voltak, senki nem vette a bátorságot, hogy egy kúriai bíróval vagy egy egyetemi tanárral közölje, hogy egyébként ez az XY név valakinek fontos. Meglátásom szerint ezek elvetélt próbálkozások voltak. Ha valaki készült, úgyis átment.”
Bíró: „De ehhez mi köze Völner Pálnak?”
Jeney: „Erre már nem emlékszem, őszintén szólva. Nem tudom, mikori ez a felvétel, lehetséges, hogy volt, de erről nem tudok nyilatkozni.”

Faék egyszerű vizsgakérdések

A perben hétből hat végrehajtói vádlott már elismerte, hogy miután Schadl György elintézte nekik a végrehajtói pozíciót, ők cserébe milliókat adtak vissza neki a végrehajtói irodáik nyereségeiből. Köztük Varga Árpád Levente is, aki osztalékának 90 százalékát, összesen 101,5 millió forintot adott így Schadl Györgynek.

Ő úgy vallott, hogy a vizsgája előtt látta Schadl György hozzáállásából, hogy egyáltalán nem kell aggódnia, mert a három befolyással rendelkező vizsgabiztos közül kettő biztosan olyan pontszámot fog neki adni a szóbeli meghallgatáson, ami neki előnyös lesz. A kedvező vizsgáztatók között volt állítása szerint Jeney Orsolya is, aki olyan kérdéseket tett fel, amiből neki egyértelmű volt, hogy a támogatását élvezi. Vagyis ahogy ő fogalmazott: Jeney kérdései „gyakorlatilag olyan egyszerűek voltak, mintha azt kérdezték volna, mennyi 2+2”.

Jeney a bíróságon erről most azt mondta, „állítólag ő hallgatta meg” Varga Levente Árpádot, de ő erre nem is emlékszik.

Schadl letartóztatása után biztató szavakat várt Völnertől

Schadl Györgyöt 2021 november 5-én tartóztatták le a reptéren, miközben a feleségével és a diplomata útlevelével Dubajba akart repülni. Ekkor a nyilvánosság még nem sejtette, hogy az ügyhöz Völner Pálnak is köze van. Az akkori igazságügyi miniszterhelyettest csak egy hónappal később, 2021 decemberében gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel.

Jeney novemberben, Schadl György letartóztatása után épp Völner Pált kereste fel. „Felhívtam Völner Pált, sőt, továbbmegyek, be is mentem hozzá a minisztériumba. Senki nem tudott semmi biztosat, úgy éreztem, bemegyek, hátha mond nekem két biztató szót. De nem mondott semmit, mert azt mondta, nem tud semmit az ügyről.” A bíró erre úgy reagált, hogy most körbenézve a teremben azt látja, hogy erre azért most mindenki felkapta a fejét. Jobban viszont erre nem kérdeztek vissza.

Jeney annyit mondott még, hogy ezen a látogatáson nem látta Völneren, hogy valami esetleg feszélyezné, sőt, inkább őt próbálta meg nyugtatgatni, hogy ne aggódjon. „Még utólag el is bizonytalanodtam, hogy lehet, be sem kellett volna jönnöm, mert lehet, hogy az egésznek nincs is köze a végrehajtáshoz”, mondta.

Jeney szerint neki azután is megmaradt a jó emberi kapcsolata Völner Pállal, hogy ő maga eljött az Igazságügyi Minisztériumból: körülbelül félévente felhívta az államtitkárt, és találkoztak.

Végül azt is állította, nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják Völner Pált.

A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.

Jeney erre úgy reagált: „Hogy élhet vissza olyan jogkörrel valaki, amivel nem bír?Számomra ez az, ami kérdésként merül fel. Ha neki a pályázati eljárásban jóformán semmilyen szerepe nincs, hogy lehet ezzel visszaélni?” A tanú szerint Völner nem tartozott az olyan típusú vezetők közé, akik feszegették a saját kereteiket, és nem volt olyan sem, mint aki visszaélt volna a hivatali helyzetével. Völner ezután megköszönte egykori munkatársának, hogy bár évek óta nem találkoztak, őt nem befolyásolták az elmúlt évek történései, és ugyanolyan jó a viszonyuk.