Hagyjon a kormány nekünk békét, mi megoldjuk – élhetőbb városról beszélgetett Karácsony, Vitézy és két polgármester

Azt szeretném, hogyha a kormány megfeledkezne rólunk, visszaadná a jogainkat és hagyjanak minket békén, mert mi tudjuk mire van szükségünk – mondta Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester a Színes Erzsébetváros és a Podmaniczky Mozgalom közös, az Utcafesztivál a Kazinczy utcában elnevezésű eseményén. Niedermüller mellett Pikó András Józsefváros polgármestere, Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője beszélgettek arról, hogyan lehet élhetőbb egy város.

Június 22-én lépett életbe az új forgalmi rend Belső-Erzsébetvárosban, sétálóutca lett a Kazinczy utca és több másik környező utca is. „Kanyarok után sikerült meghozni a döntést, hogy 10 év után bővüljön a sétálóutca-hálózat Budapesten” – értékelte a döntést Vitézy. Szerinte vállalhatatlan volt, hogy miközben a Kazinczy utcában a többség már rég gyalogos volt, a forgalmi rend ezt nem képezte le.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy ő is örül, hogy a kerületvezetéssel közösen sikerült kidolgozni az új sétálóutcák tervét. „Egy város, ami elveszíti a történelmi belvárosát, az nem a múltját, hanem a jövőjét veszíti el” – fogalmazott. Budapest problémájának tartja, hogy nem elég vonzó lakóhely azoknak, akik családot akarnak alapítani, ők inkább az agglomerációban keresik a boldogulást. „Más típusú belvárosra van szükség” – mondta.

A főpolgármester arról beszélt, hogy van egy kockázat, amit Belső-Erzsébetváros kapcsán is ki kell tenni az asztalra: „Ezt a várost az itt élőknek csináljuk”. Karácsony szerint decentralizálni kellene a várost a turizmus és a vendéglátás szempontjából, mert első helyen mindig a budapestieknek kell lenni. Szeretné, hogy úgy alakuljanak át ezek a kerületek, hogy Budapesten menő dolog legyen a belvárosban gyereket vállalni és ott tervezni egy életet.

Vitézy Dávid szerint a népszerű urbanisztika kifejezés a „15 perces város” Budapest történeti belvárosában (Erzsébetváros, Józsefváros, Terézváros, Víziváros stb.) már teljesült. „Itt 15 perc sétával vagy 15 perc biciklizéssel elérhető a legtöbb alapszolgáltatás.” Szerinte ha vannak helyei Budapestnek, ahol autó nélkül lehet élni, akkor ezek a városrészek azok. „Ami itt most történik, az a közterületi viszonyokat a valós városhasználat nyelvére lefordítja” – fogalmazott.

Niedermüller Péter kerületi polgármester szerint az ő problémáik európaiak, más nagyvárosok ugyanezzel szembesülnek. A polgármester elmondta, Erzsébetvárosnak olyan adottságai vannak, amin nem tudnak változtatni: szűk utcák, több száz éves házak és kevés zöld. Ennek ellenére 2019 óta a közterek humanizálásán dolgoznak, igyekeznek élhetőbbé tenni a saját környezetük. Niedermüller szerint fontos kimondani, hogy

„egy ilyen szűk, kicsi és zsúfolt kerületbe nem valók autók. Ezek az utcák nem arra valók, hogy itt autók és taxik rohangáljanak”.

Szerinte ha valaki elindul a Károly körúttól és lesétál, akkor egész sokáig eljut a kerületben. „Ennyi séta mindenkinek jót tesz, én éppen ezért azt gondolom, hogy fontos célnak kell lennie az átmenő forgalom kiszorítása.” Hozzátette: a kerületben élőktől nem akarnak elvenni minden parkolót, de nem foglalhatnak el minden közterületet a járművek.

Pikó András józsefvárosi polgármester arról beszélt, hogy a kerületi közösségi költségvetésen felmerült ötletek döntő többsége zöldítés, fásítás és sétálóutca létesítés témában érkezik. Szerinte ez bizonyítja, hogy nehéz viták után sikerült szemléletváltást elérni a VIII. kerületben is. Pikó szerint ahhoz, hogy élhetőbbé tudják tenni a kerületeiket, közvetlen beleszólásra van szükség, mert a kormány rendre fentről szól bele a dolgaikba, példának hozta a Pázmány Campust.

Az állami szabályozások korlátaival, illetve az állam szerepéről a budapesti belváros megmentésében külön is foglalkoztak. Karácsony Gergely konkrét példát hozott: miután eldöntötték, hogy a pesti alsó rakpart középső szakasza autómentes lesz, elkezdték tervezni, szereztek hozzá EU-s forrást, az állami főépítész jelezte, hogy neki erről a közlekedés szempontjából van véleménye. „Lehet véleménye, csak ugye van egy megválasztott város és kerületi vezetés, hadd döntsük már el mire használjuk a közterületeinket”.

A főpolgármester szerint az állam mint szereplő ma nehezítő tényező abban, hogy Budapest áthangolódjon a városlakók igényeire.

Hozzátette: változásokat akkor tudnak elérni, ha az embereket „megkínálják” lehetőségekkel és ajánlatokkal, a hatékony döntésekhez pedig az kell, hogy a döntéshozatal a lehető legközelebb legyen a lakóközösséghez.

Niedermüller szerint nem kell „szemérmesen” az államról beszélni, mert valójában a kormányról van szó, és a kormányzati politika a legnagyobb ellensége annak, ami Erzsébetvárosban folyik. „Szívem szerint azt szeretném, ha ők azt is elfelejtenék, hogy mi vagyunk. Adjanak nekünk vissza minden jogot, amit elvettek tőlünk, és hagyjanak nekünk békét, mert mi rendesen és jól össze tudjuk tenni ezt a kerületet” – mondta a polgármester. Szerinte hatalmas probléma, hogy „néha 23:50-kor eszébe jut egy miniszterelnök-helyettesnek, hogy egy salátatörvényben benyújtsa, hogy most már akkor levegőt se vehetünk”.

Pikó András az állam szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy míg Magyarországon a politikai nem a problémák megoldásáról szól, hanem konfliktusok kiélezéséről, addig a nagyobb terveikből semmi nem lesz. „Ha öt éven keresztül lehet trollkodni azzal, hogy mindenki autósüldöző, és a Fidesznek az a politikája, hogy például »hajléktalan simogatós kontra rendpárti«, addig az értelmes beszéd eltűnik” – mondta Pikó. Szerinte

ameddig „ellehetetlenítik az értelmes beszédet az ilyen típusú bokamagasságú suttyóbeszéddel, addig nehéz valódi megoldásokat találni”.

A polgármester azt mondta, hogy ezekbe a buta konfliktusokba nem éri meg beleállni, mert ha meg tudják beszélni, akkor a lakosokkal közösen gondolkodva végül megszületik a jó megoldás.

A beszélgetés végén mindenki elmondta, hogy mit tart a legfontosabb fejlesztésnek, ami egy humánusabb városhoz vezet. Vitézy Dávid a Rákóczi út megújítását, illetve újratervezését emelte ki, Karácsony Gergely a Nagykörút fejlesztését. Pikó András azt mondta, hogy a következő lépés Józsefvárosban a Harminckettesek terének zöldítése és újragondolása lesz. Niedermüller Péter pedig azt mondta, hogy a legnagyobb projektjük a Klauzál-negyed megújítása, ahol a tér után a parkot körülvevő utcákat is magas színvonalon szeretnék felújítani.