Hamarosan sokkal nehezebb lesz megúszni a bírságot, ha valaki nem köti be a biztonsági övet az autóban
Egy március elején tartott egyhetes, országos közúti ellenőrzésen több mint 16 ezer esetben bírságolt a rendőrség a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt: mintegy 11 ezerben az autó vezetője nem használta az övet. A rendőrség évente szervez hasonló összehangolt ellenőrzéseket, és mivel ezeken évek óta nem tapasztalnak javulást, várható volt, hogy szigorítani fogják a biztonsági öv nélkül közlekedőkre vonatkozó bírságolás jogi hátterét.
A június 19-én megjelent Magyar Közlönyben tették közzé a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását, amely az objektív felelősség körébe sorolja a biztonsági öv használatának elmulasztásával elkövetett szabálysértést. A jogszabályváltozás július 5-i hatálybalépése után nem az autó utasai, hanem minden esetben az autó üzemben tartója, illetve használója felel majd azért, hogy menet közben mindenki, tehát a hátul ülő utasok is be legyenek kötve, illetve hogy a gyerekek biztonsági gyerekülésben utazzanak.
A törvénymódosítás indoklása szerint Magyarországon a passzív biztonsági eszközök, így a biztonsági öv használatának aránya még mindig elmarad az európai országok átlagától. A övhasználat dokumentált elmaradása esetén az illetékes rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárást folytat le, ugyanakkor az ügyek a válaszadás elmaradása vagy a hozzátartozóra hivatkozó nyilatkozatok miatt 75-80 százalékban eredménytelenül zárulnak. Az objektív felelősséget érvényesítő eljárás lényegesen hatékonyabb, tekintettel arra, hogy jogsértés esetén az üzemben tartót vélelmezi elkövetőként.
A jelenlegi szabályozás szerint lakott területen 20 ezer forint bírságra számíthat, aki nem használ övet. Lakott területen kívül a bírság összege 30 ezer forint, aki pedig autóúton vagy autópályán nem köti be magát, 40 ezer forint bírsággal számolhat. A mostani változás velejárója, hogy az övhasználatot kamerákkal is fokozottan ellenőrizni fogja a rendőrség, bár erre eddig is volt példa. Már a VÉDA-rendszer beüzemelésekor felmerült, hiszen a rendszer technikailag alkalmas az ilyen típusú ellenőrzésre is. Ez utóbbi módszernek technikai korlátai vannak, hiszen az autók második, harmadik üléssorát nem mindig látják a kamerák, de az ellenőrzés hatékonysága a kamerák szögétől és a fényviszonyoktól is függ.
A Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet időközben eltávolított cikke szerint tavaly 204 ezer esetben bírságoltak övhasználat elmulasztása miatt. Beszédes adat az is, hogy a Belügyminisztérium statisztikája szerint 2024-ben a balesetek sérültjeinek tizede nem volt bekötve az ütközés pillanatában. Ez az arány 2022-ben még több mint 17 százalék volt.
A halálos kimenetelű baleseteknél még rosszabb az övhasználati arány, Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő szerint az ilyen közlekedési balesetek áldozatainak fele nem használt biztonsági övet. A Magyar Közút Zrt. útfigyelő kamerája rögzítette és az RTL számolt be részletesen arról a 2022-ben, az M4-es autóút vecsési szakaszán történt balesetről, amelyben egy autó szalagkorlátnak ütközött, és mind az öt utasa kirepült az ablakokon.
Az igazságügyi szakértő tapasztalataival egybevág az Európai Bizottság tavalyi jelentése is, amely szerint a biztonsági öv használata akár 60 százalékkal csökkenti a halálos balesetek kockázatát az autókban elöl ülők esetében és 44 százalékkal a hátul ülőknél. A kutatások szerint a gyerekülés használata mintegy 60 százalékkal mérsékelheti az életveszélyes vagy halálos sérülések kockázatát.
A Vezess korábbi gyűjtése szerint 2019-ben 632 millió forint bírságot szabtak ki az övhasználat elmulasztása miatt, és bár időközben emelkedett a kiszabható büntetés összege, így jelzésértékű, hogy ez a szám 2023-ban még közel 2,2 milliárd forint volt. Tavaly, az első negyedévben pedig már közel 830 millió forint, ami éves szinten hárommilliárd forint bírságösszeget jelenthetett. A rendőrség közlése szerint az utóbbi években 1400-1600 baleseti sérült nem kötötte be magát, és évente körülbelül 100 halálos áldozat nem használt övet.
Boncsér szerint sok tévhit övezi az övhasználatot, amelyek közül a leggyakoribb, hogy az önmagában is sérülést okozhat. Bár a korszerű autók pirotechnikai övfeszítője valóban megrántja a szíjat az ütközés pillanatában, hogy ezzel is csökkentse a vezető vagy utasai testének hirtelen előrelendülését, ez legfeljebb enyhe égési sérülést, ritkább esetben bordarepedést okozhat, miközben megvédi az érintett életét.
A szakértő kiemelte azt is, hogy az autók légzsákjai csak akkor védik megfelelően a bennülőket, ha azok be vannak kötve. Ellenkező esetben önmagában az is sérülésforrás lehet, hogy a biztonsági övvel nem védett utasok teste önkéntelenül előrerepül, miközben a másodperc ezredrésze alatt kinyílik előttük a légzsák. Boncsér szerint sokan azzal sincsenek tisztában, hogy több mint 20 éve a hátul ülő utasok is kötelesek biztonsági övet használni, aki pedig megfeledkezik erről, az egy baleset során azokat sodorja életveszélybe, akik előttük bekötve ülnek.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint a baleseti kártérítési ügyekben kármegosztást alkalmaznak a bíróságok, amikor kiderül, hogy a vétlen károsult nem használta a biztonsági övet, és az övhasználat elmulasztása miatt szenvedett súlyosabb sérülést. Ilyen esetekben az illető mintegy 30 százalékkal alacsonyabb kártérítésre számíthat, de a különbség akár ezt a mértéket is meghaladhatja. A baleset okozójának büntetőjogi felelőssége szintén enyhül, ha a vétlen károsult nem volt bekötve, és sérülésének súlyossága összefügg azzal, hogy nem csatolta be az övet indulás előtt.
