A kormány sietett a gazdagréti plébános segítségére, hogy a helyiek megkérdezése nélkül építhessenek áruházat a templom mellé

Bedeszkázott őrbódé, gazzal benőtt teniszpálya, közösségi komposztáló és régi, elhagyatott kerti pavilonok vannak ma már csak azon a nagy, fás-bokros területen a gazdagréti lakótelep mellett, amit a helyi katolikus közösség 1992-ben kapott meg 99 évre ingyenes használatba az ingatlan tulajdonosától, a Fővárosi Önkormányzattól.

A korábbi grandiózus tervekben még sípálya, zarándokház és műfüves focipálya szerepelt, de a salakos teniszpályán kívül gyakorlatilag semmi nem valósult meg ezekből az elmúlt 33 évben. A gazdagréti plébános úgy biztosítaná a templom fenntartását, hogy a használatba kapott terület egy részét átadná a Lidlnek. A bérleti díj kétharmadát a plébánia kapja, egyharmada pedig a tulajdonos fővárosé.

Az áruház építése megosztja a környéken élőket, ezért a kerületi önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, mielőtt a beruházáshoz módosítják a helyi építési szabályzatot. A KDNP-vel jó kapcsolatokat ápoló plébános ezt nem várta meg, kijárta a kormánynál, hogy egy rendelettel kiiktassák a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból. A tervezett áruház úgy lett kormányzatilag kiemelt beruházás, hogy erről az ingatlan tulajdonosának senki nem szólt. A Fővárosi Önkormányzat azt írta lapunknak: addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és kérelmet a plébániától.

Zarándokház, sípálya és fitneszterem is épült volna

A történet egészen 1990-ig nyúlik vissza, amikor letették a mai Szent Angyalok Plébánia alapkövét Gazdagrét szélén. A médiában is gyakran szereplő, 2009-ben elhunyt Lipp László atyának nagy tervei voltak a helyi katolikus közösség megszervezésére. Ennek része volt, hogy 1992-ben szerződést kötött a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzattal az épülő templom mellett fekvő fővárosi tulajdonú terület ingyenes használatáról. Az akkori megállapodás szerint azzal a feltétellel kapta meg a 2,6 hektáros területet a katolikus közösség 2091. augusztus 31-ig, hogy csak olyan közösségi létesítményeket építhetnek oda, ami minden magyar állampolgárnak nyitott.

A szerződés szerint már 1998-ra be kellett volna fejezni az építkezést, de forráshiány miatt bele se kezdtek, és azóta is folyamatosan csúszik a bokrokkal, fákkal benőtt terület rendbetétele. A plébánia kérésére az elmúlt három évtizedben többször is módosították a szerződést, és kitolták a határidőket. Lipp László atya utódja, Szederkényi Károly Miklós plébános már 2011-ben kérte a fővárostól, hogy a terület egy részét átadhassa harmadik félnek kereskedelmi tevékenységre, míg a másik részén az akkori tervek szerint sportpályák, park és játszótér épült volna.

Az építkezés továbbra sem kezdődött el, de 2016-ban belekerült a szerződésbe, hogy

a terület esetleges hasznosításából származó bevételek 66 százalékát a plébánia kapja, a 34 százaléka pedig a tulajdonos önkormányzatot illeti.

Ekkor már a korábbiaknál is grandiózusabb tervei voltak a gazdagréti plébániának: a terület egyik részére zarándokházat, műfüves focipályát, teniszpályát, tornatermet, szaunát, öltözőket, sípályát, fitnesztermet és éttermet ígértek, miközben a másik részre továbbra is keresték a beruházót.

Legutóbb 2022-ben kérte a gazdagréti plébános a szerződés módosítását azzal az indokkal, hogy a járvány miatt nem tudták tartani a vállalt határidőt, és még nem találtak beruházót a terület hasznosítására. A fővárossal kötött megállapodásból törölték a zarándokházat és a sípályát, és a tervrajzon áttették a lehetséges kereskedelmi egység helyét a forgalmasabb Gazdagréti út mellé, közvetlenül az állami forrásból megépülő, 2021-ben átadott Gazdagréti Tanuszoda mellé.

A jelenleg is hatályos megállapodás szerint a plébános azt vállalta, hogy 2025 végéig elkészül a megvalósítási terv, és 2028. július 1-jén átadják a sportpályákat, közösségi tereket, valamint a külső félnek hasznosításba adott kereskedelmi egységet.

Az önkormányzat kikérte volna a környéken lakók véleményét

Idén év elején kiderült, hogy már van is jelentkező a területre: a Lidl építene fel egy áruházat parkolókkal. Szederkényi Károly Miklós plébános a Telex megkeresésére megerősítette, hogy szeretnének egy kiskereskedelmi áruházat a használatba vett telken, de még nincs konkrét megállapodás a Lidllel. Kérdésünkre a Lidl Magyarország sajtóosztálya is azt írta, hogy írásos megállapodásuk nincs a plébániával, de „amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor a Lidl Magyarország szívesen épít áruházat a szóban forgó területen”.

A plébánosnak és a Lidlnek már kész látványtervei vannak a beruházásról, ám az ingatlan tulajdonosának, a Fővárosi Önkormányzatnak még nem szólt senki. Legalábbis a Telexnek azt írták: „a Főváros nem kapott tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmet és erre vonatkozó tervet a Lidl áruház építése vonatkozásában, így értelemszerűen nem adott hozzájárulást ilyen beruházáshoz”. Addig nem tudják támogatni az építkezést, amíg a plébánia nem nyújt be hozzájuk kérelmet a megállapodásuknak megfelelően.

A beruházás megkezdéséhez szükség volt még egy negyedik szereplő, a XI. kerületi önkormányzat bevonására is. A kerület építési szabályzata szerint ugyanis jelenleg nem lehet azon a területen kiskereskedelmi boltot építeni. Az év elején a plébános és a Lidl képviselője együtt ment be a kerületi önkormányzathoz tárgyalni, ahol megmutatták a terveket, az imázsvideót, és közösen kérték a terület átminősítését.

„Mi azt mondtuk, hogy ezt ne az önkormányzat döntse el, hanem az ott élők, akiket a leginkább érintene a beruházás a mindennapokban”

– mondta lapunknak Keller Zsolt helyi önkormányzati képviselő, akivel bejártuk a tervezett építkezés helyszínét.

Az önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, és ha a környéken élők támogatják az áruház megépítését, akkor az ígéretük szerint módosítják a helyi építési szabályzatot. A tárgyaláson bemutatott látványterveket azonban nem kapták meg Keller szerint, és azokat a mai napig nem hozták nyilvánosságra. „Emiatt nem tudtuk elkezdeni a szervezést, mert miről szavazzanak az ott lakók, ha nem látják, hogy mi épülne?”

Az önkormányzati képviselő szerint megoszlanak a vélemények a környéken. Sokan örülnének és támogatnák az áruház megépítését, különösen Madárhegyen, ahol még nincs bolt. Vannak azonban, akik ellenzik, mert a Bayer Construct közeli építkezése után tovább csökkenne a környék zöldfelülete. A negatívumok között van, hogy jó pár fát ki kéne vágni, és az áruház megnyitásával jelentősen megnőne a forgalom- és zajterhelés. Sokak szerint ráadásul nincs is szükség még egy boltra, a lakótelepen már most is bőven van elég bevásárlási lehetőség.

„Azt szerintem senki nem vitatja, hogy ezt a területet rendbe kell tenni, de abban nem mindenki ért egyet, hogy ennek az a legjobb módja, ha felépítenek egy áruházat”

– mondta Keller, aki nem akart állást foglalni a kérdésben.

A kormány egy rendelettel kiiktatta az önkormányzatot

Miután a kerületi önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül nem akarta átminősíteni a területet, hónapokra megakadtak a tárgyalások. Aztán egyszer csak megérkezett az ötödik szereplő, az állam.

Június 19-én a fővárosi és kerületi önkormányzat bevonása és tudta nélkül megjelent a kormányrendelet, amely közcélú kiemelt beruházássá nyilvánította a telket. A rendelet szerint az „ingatlanon szolgáltatás, kiszolgáló iroda funkció, vendéglátás, egyéb közösségi szórakoztatás, valamint kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei” korlátozás nélkül építhetők, a kormány által meghatározott „sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával”.

Ezzel lényegében kiiktatták a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból, és mostantól akkor is fel lehet építeni a Lidl áruházat, ha a helyi építési szabályzat ezt nem engedi meg. „A kormány ismét figyelmen kívül hagyta Újbuda lakóinak véleményét” – reagált a döntésre László Imre, Újbuda DK-s polgármestere. Szerinte a kormány megfosztotta az újbudaiakat attól a joguktól, hogy beleszólhassanak lakókörnyezetük alakításába, az önkormányzatot pedig attól, hogy a kerületi építési szabályzat betartható legyen. „Nem gondoljuk, hogy egy új Lidl áruház önmagában rossz lenne – de azt határozottan állítjuk, hogy lakossági egyeztetés nélkül nem szabad ilyesmit megvalósítani.”

Kíváncsiak voltunk, hogy miként született meg a kiemelő kormányrendelet. Szederkényi Károly Miklós a kérdésünkre elismerte, hogy

„a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia kérte a kormánytól, hogy az áruház építése kiemelt kormányzati beruházás legyen”.

Szerinte erre azért volt szükség, mert az illetékes fővárosi és kerületi hatóságok hosszú ideig nem tudtak megegyezni, hogy a szabályozási tervben milyen módosítások szükségesek, és ezek meghozatalára ki az illetékes. Ezen kívül a fővárossal kötött megállapodás is sürgeti a plébániát, a megvalósítási tervnek 2025 végéig el kellene készülnie.

A plébános információink szerint jó kapcsolatot ápol a KDNP-vel. A 2018-as országgyűlési választás előtt nyíltan kampányolt a kerületben induló KDNP-s Simicskó István mellett, és a kormány nemzeti konzultációját is vele reklámozták.

A plébános azt még nem tudta megmondani, hogy mekkora bevétellel számolnak, ha megépülhet a Lidl, válasza szerint az így befolyó összeget a templom operatív működtetésére, hit- és közéleti feladatok szervezésére és az Apostol TV működtetésére fordítanák.

„A jelenlegi bevételek nem elegendőek a templom fenntartására, a tervek megvalósulása esetén viszont hosszútávra biztosítható lenne a Plébánia működése, külső támogatás nélkül.”

A környéken élők között nagy felzúdulást okozott a kormányrendelet, és megszólalt az ügyben Király Nóra országgyűlési képviselő, Újbuda korábbi alpolgármestere és a Fidesz volt polgármesterjelöltje. „Mélységes megdöbbenéssel olvasom, miszerint egyesek úgy gondolják, hogy a kormány egy új Lidlt akar a Szent Angyalok Plébánia melletti területre erőltetni a tiltakozások ellenére” – reagált a Facebookon. Állította, hogy szó sincs arról, hogy Lidl vagy más nagy áruház épülne a területen, és a kormányrendelet kizárólag sport funkcióról és hitéleti tevékenységhez kapcsolódó fejlesztésről szól, „de még ez sem teljesen biztos, hogy megépül”.

A fideszes képviselő Facebook-posztja alapján úgy tűnik, hogy nem olvasta el alaposan a kormányrendeletet, amely egyértelműen megnevezi „a kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó” épületeket is. De ha az nem is lenne egyértelmű, az Építési és Közlekedési Minisztérium a Telex kérdéseire azt írta, hogy a plébánia „hitéletének elősegítéséhez szükséges sport-rekreációs-szabadidőközpont és kiskereskedelmi beruházás közcélú kiemelt beruházássá nyilvánítása a rendeletben lévő feltételek és közcélok együttes teljesülésével biztosít csak jogokat az építtető számára”. Ez alapján tehát igenis épülhet áruház a területen, de csak akkor, ha megvalósulnak mellette a szerződésben vállalt sportpályák és közösségi létesítmények is.

A minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy a rendelet nem mentesíti a beruházót az engedélyezési folyamatok alól, és a beruházás megvalósulásához az Országos Építészeti Tervtanács és a Plázabizottság együttes jóváhagyása szükséges,

„ahol a szakmai grémium fogja megítélni az építészeti törvény szigorú szellemisége szerint a beruházások környezetbe illeszthetőségét és építészeti minőségét”.

A Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint a kormányrendeletnek összhangban kell állnia a főváros és plébánia közti megállapodással, ezért a főváros tájékoztatást fog kérni a plébániától arról, hogy milyen beruházást terveznek.

A kiemelő kormányhatározattal teljesen megszűnt a XI. kerületi önkormányzat hatásköre, ám az elmúlt napokban meglepő fejlemény történt. Egy nappal azután, hogy a kérdéseinket elküldtük a gazdagréti plébánosnak és a Lidlnek, felhívták a XI. kerületi önkormányzatot, és jelezték, hogy mégis nyitottak lennének arra, hogy megkérdezzék a környéken élőket a beruházásról. „A terveket hamarosan be fogja mutatni az Önkormányzat a lakosság előtt, illetve én is elérhetővé teszem a templomban a hívek előtt” – ígérte lapunknak Szederkényi Károly Miklós, és a Lidl Magyarország is azt válaszolta, hogy amennyiben lehetőség nyílik az együttműködésre, támogatják az önkormányzat kezdeményezését az ott lakók véleményének kikéréséről.

Keller Zsolt szerint az önkormányzat a lehető leghamarabb megszervezi a szavazást, a kerületi applikációban és személyesen is leadhatják a voksukat a Gazdagréten, Madárhegyen, Hosszúréten élők. Az eredményt aztán továbbítják a plébánosnak, és onnantól kezdve már csak reménykedni tudnak abban, hogy figyelembe fogja azt venni, mielőtt aláírja a megállapodást a Lidllel.