Krisztián családját évek óta rázta a kertjükben lévő medencék vize, harcolnia kellett az áramszolgáltatóval, hogy kiderüljön az igazság

„A feleségemmel családcentrikus emberek vagyunk, igyekszünk a lehető legtöbbet foglalkozni a tizenegy hónapos és hétéves gyerekeinkkel, ezért nagyon rosszul érintett, amikor rájöttem, hogy az E.ON nem vesz minket komolyan” – meséli olvasónk, Krisztián, aki azután kereste meg a Telexet, hogy kiderült,

családi háza kertjében rendszeresen ismeretlen eredetű áram kering a teraszon található jakuzzi, illetve kerti medence vizében.

A gyáli kertvárosi övezet áramszolgáltatója többszöri próbálkozással sem találta meg a hibát, ugyanakkor éppen a legforróbb nyári napok idején lekapcsolta a házat az elektromos hálózatról, és csak akkor kapcsolta vissza, amikor olvasónk és családja független szakértőhöz fordult, aki megtalálta a különös és egyáltalán nem veszélytelen probléma forrását egy közeli villanyoszlopon.

Krisztiánék négy éve építették házukat, és mint meséli, a tervezéskor minden részletre odafigyeltek. Nagyjából három éve vették észre először, hogy a medencék vize olykor megcsípi azokat, akik egyik lábukkal a parton, a másikkal pedig a vízben állnak. Mivel a probléma nem mindig jelentkezett, sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az ügynek, bár az erőteljes csípésszerű érzéstől a bátrabb barátaik is megijedtek. Krisztiánéknál akkor telt be a pohár, amikor másfél hete először mártózott meg a medencében a kisebbik gyerekük, majd amikor a felesége ki akarta emelni a partra, a gyerek rémülten azt kiabálta, hogy csíp.

Amikor a jelenség korábbi észlelése után villanyszerelők dolgoztak a ház körül, megkérték őket, hogy ellenőrizzék a hálózatot, illetve a medencéket. A szerelők méricskéltek egy kicsit, de nem találtak hibát, ezért olvasónk arra gondolt, hogy statikus elektromosságról lehet szó, amit bárki megtapasztalhat, aki kezet fog egy műszálas pulóvert viselő emberrel. Egy idő után azonban azt is megcsípte az áram, aki mezítláb állt rá a kerti medence takaróponyvájának fém vezetősínjére. Ez a szerkezet elvileg nem rázhat, mert a ponyvamozgató berendezés akkumulátorról működik, tehát nem csatlakozik az elektromos hálózathoz, a medencét pedig a kerti slaggal szokták feltölteni.

A kisebb áramütések egyre sokasodtak, ezért Krisztiánék június végén már nem közönséges villanyszerelőt, hanem érintésvédelmi szakembert hívtak, hogy alaposan vizsgálja meg a házat és környékét. Mivel az illető rendszeres munkakapcsolatban áll az áramszolgáltatóval, neve elhallgatását kérte. A szakértő június 29-én körülbelül két órán keresztül végzett műszeres méréseket a hálózat különböző pontjain, illetve a medencéknél.

Mindenkit meglepett, amikor kiderítette, hogy nemcsak a vízben kering kisfeszültségű elektromos áram, de a kerti gyepen is, amelyen 8,3 volt feszültséget és 50 hertz frekvenciát mutatott ki a műszer. Ez utóbbiból a felkért felülvizsgáló arra következtetett, hogy az egészségre nem káros törpefeszültség az elektromos hálózatból származhat, vagyis nem természetes eredetű.

Lekapcsolta a ház villanyóráját, ám a gyep és a medencék vize továbbra is rázott.

A szakértő szerint a hasonló esetek viszonylag ritkák, általában kétféle probléma állhat a hátterükben, de ezek közül egyik sem függ össze az érintett háztartások elektromos hálózatának hibájával. Az egyik lehetőség, hogy valahol a közelben megsérül egy elektromos földkábel szigetelése, és így kerül áram alá a környék talaja. A szakértő tapasztalata az, hogy az ilyesmit általános műszerekkel nehéz feltárni, viszont a szolgáltatók által használt kábelhibamérő kocsival sikerülni szokott.

Krisztiánék esetében akkor zárta ki ezt az eshetőséget, amikor műszerével egy sor további mérést végzett, de az ismeretlen eredetű feszültség erőssége a kerten kívül nem csökkent, hanem állandó volt. Az utcán végzett mérések során sem nullát mutatott a műszer, mint kellett volna, hanem 7-8 voltot.

A mérési eredmények alapján a szakértő megállapította, hogy úgynevezett PEN-szakadás lehet az elektromos hálózat házon kívüli részén. Ez azt jelenti, hogy valahol megsérült a villanyoszlopról érkező védelmi, illetve földelési funkciót betöltő vezeték, amelynek rövidített elnevezése az angol protection, earth, neutral szavakból származik. A leírtak alapján az E.ON munkatársainak egyszerű feladat jutott, hiszen Krisztiánék szakértője nyomra vezette a cég hibaelhárításért felelős embereit.

Csakhogy amikor július 3-án, csütörtökön először jártak kint, hiába vizsgálták át ők is a ház elektromos hálózatát, beleértve a villanyóra környékét, valamint a legközelebbi villanyoszlopot, nem találták meg a probléma forrását. Ekkor a cég szakemberei azt mondták Krisztián otthon tartózkodó feleségének, hogy az utcai hálózaton biztosan semmilyen probléma nincs, a hiba a házban van, ezért biztonsági okokból lekapcsolják az elektromos hálózatról.

Olvasónk felesége hiába hivatkozott az érintésvédelmi szakember által készített jegyzőkönyvben szereplő információkra, az E.ON hibaelhárítói a leírtakból csak azt tekintették relevánsnak, hogy a szakértő írásban azt is jelezte, hogy nem megfelelő a ház földelése. Az E.ON szakemberei mégis úgy döntöttek, hogy lekapcsolják a házat az elektromos hálózatról, mert úgy látták, hogy nem szabványos a bilincs a földelésen. Krisztián elmondása szerint a hibaelhárítók azt sem nem fogadták el ellenérvként, hogy akkor is ráz a medence vize, amikor lekapcsolják a villanyórát. Az E.ON emberei méréseik során nem találták meg a rendszertelen időközönként felbukkanó törpefeszültséget az óránál és az utcai oszlopon sem, a többivel pedig nem törődtek olvasónk beszámolója szerint.

Még aznap másodszor is kihívták Krisztiánék a hálózati ellenőröket, akkor viszont megállapítottak, hogy 3-4 volt feszültség van a medencék vizében. Ekkor azt mondták olvasónknak, hogy az áram a vízvezetékből jöhet, majd amikor kiderült, hogy a medencét a kerti slaggal szokták feltölteni,

a cég emberei azzal reagáltak, hogy ez a 3-4 volt nem is olyan sok. Persze hozzátették, hogy a család inkább ne fürödjön a vízben.

Az egyeztetés azzal zárult, hogy a probléma a szolgáltató számára idegen eredetű, ezért ha olvasónk megjavíttatja, szóljon az E.ON-nak, hogy kapcsolják vissza az áramot a házban.

A szolgáltató munkatársai azt sem akarták megengedni Krisztiánnak, hogy az áram kikapcsolása előtt kinyissa az elektromos garázsajtót és a kaput, hogy kiálljon az autójával az utcára. Ezt végül csak úgy sikerült elérnie, hogy a vita hevében felhívta a központi hibabejelentő telefonszámot. A központból megerősítették, hogy ez az eljárás nem szabályos, így végül mégis kiállhatott az autóval az utcára a kényszerű áramszünet kezdete előtt. Miután az E.ON szakembere kitöltötte az áramszolgáltatásból való kizáráskor szokásos dokumentumokat, azt mondta olvasónknak, hogy akkor lesz ismét áram a házban, ha megjavíttatják a földelést, és ezt bejelentik.

Július 4-én visszatért a házhoz a Krisztiánék által felkért érintésvédelmi szakember, és megjavította a földelést. Vajon ettől megszűnt a titokzatos eredetű néhány voltos feszültség okozta áramütések sorozata a ház körül? Természetesen nem, de erre eleve legfeljebb az E.ON hibaelhárítói számítottak, a független szakember és a család biztosan nem, ugyanis tudták, hogy a két dolog közt nincs összefüggés. Krisztián különösnek találja azt is, hogy a családnak kellett bejelentenie, hogy a földelési hibát elhárították.

Olvasónk nem azért hívta ki ismét a cég szakembereit, hogy kapcsolják vissza a szolgáltatást, hanem azért, hogy jelezze, a probléma annak ellenére megmaradt, hogy két estén is gyertyafény mellett vacsorázott a család, a bébiételt pedig nem tudták megmelegíteni.

Logikai bukfencektől sem mentes beszélgetés zajlott ezután Krisztián és a cég munkatársai közt, akik az általuk végzett mérés után ismét kijelentették, hogy a hiba az ingatlanon belül található, ezért a javítás nem az E.ON feladata. Ugyanakkor azt nem ellenőrizték, hogy a korábban a helyszínre küldött munkatársaik valóban szakszerűen kötötték-e le a házat a hálózatról. A szakértő szerint ez utóbbi részlet azért fontos, mert a magyar előírásokban az szerepel, hogy ilyen esetekben a három fázison felül a PEN-vezetéket is le kell csatlakoztatni a villanyoszlopon. Ám mint a független szakember szabad szemmel, az oszlop alatt állva felfedezte, a PEN-vezetéket nem kötötték ki, ami magyarázatot ad arra, hogy miért húzódott el az ügy.

Végül szombaton hosszas unszolásra lekötötték a villanyoszlopon a házhoz csatlakozó PEN-vezetéket is, amitől azonnal megszűnt az évek óta meglévő feszültség a medencék vizében. Amikor ezután a család által megbízott villanyszerelő maga hívta ki ismét a szolgáltató szakembereit, azok emelőkosaras autóval érkeztek a helyszínre, majd megerősítették az érintésvédelmi szakértő állítását, egyúttal az összes környékbeli oszlopot ellenőrizték. Utánuk eredt a család által felkért érintésvédelmi szakember is, de nem kellett messzire menniük, mert a független szakértő az utca végén található elektromos elágazásnál felfedezett egy oxidált elektromos csatlakozót. Másfél órával később visszatértek a szerelők a házhoz, és közölték, hogy megtalálták a hibát a távoli oszlopon, valóban a PEN-csatlakozóval volt gond, majd visszakapcsolták az áramszolgáltatást Krisztiánéknál.

Az üggyel kapcsolatban az érintésvédelmi szakember kérdésünkre azt mondta, hogy olvasónknak és családjának szerencséje volt. Bár a PEN-vezeték szakadása önmagában nem okozott közvetlen életveszélyt, de a lappangó üzemzavar később veszélyessé válhatott volna. Szerinte azért rázott a medencék vize, mert az azokba épített szivattyúkon keresztül jutott el a medencéhez az elektromos potenciálkülönbség, amely nemcsak a víz közelében, de minden elektromos fogyasztónál fennállt.

A szakértő szerint az E.ON szakembereinek azonnal észre kellett volna venniük, hogy társaik nem kötötték le a PEN-vezetéket a villanyoszlopon, amikor leválasztották a házat a szolgáltatásról.

A hibaelhárítást végző szakemberek azért nem vették komolyan Krisztián panaszát, mert a cég állítása szerint csak egy bejelentés érkezett a környékről. Pedig a problémát mások is tapasztalták. A szomszédban élő férfi ottjártunkkor arról számolt be, hogy a háza építésekor ideiglenesen beszerelt világítás hagyományos izzói rendszeresen vibráltak. Az érintésvédelmi szakértő úgy látja, hogy a jelenség ugyanerre a problémára vezethető vissza, de később LED-esre cserélték az izzókat, azok pedig nem vibráltak.

A szakember szerint súlyos anyagi kárt és közvetlen életveszélyt okozhatott volna, ha a hibát az utóbbi napok viharai előtt nem találták volna meg. Mint a szakértő kifejtette, ha villám csapott volna egy közeli villanyoszlopba, transzformátorházba vagy akár egy közelben álló fába, akkor a hirtelen túlfeszültség a környék összes ingatlanának elektromos hálózatát tönkretette volna.

A szakértő szerint az áramlökés miatt már azelőtt tönkrementek volna az elektromos berendezések, hogy lekapcsolnak a háztartási biztosítékok. Amikor ugyanis villámcsapás ér egy hibátlan elektromos hálózatot, akkor az ebből származó hatalmas energia felét a villámhárító, a maradék 25-25 százalékot viszont PEN-vezető, illetve egyéb közművek vezetik el. Amikor ebből a rendszerből kiesik a PEN funkciója, a maradék része 250 milliszekundum alatt túlterhelődik.

Beszélgetésünk végén olvasónk megmutatta a ház napelemes rendszerből származó elektromos töltési diagramját, amelyen attól függően szerepelnek magasabb vagy alacsonyabb értékek, hogy napsütéses időben intenzíven betáplál-e a hálózatba a háztartási erőmű, felhős időben, illetve alkonyat után pedig visszaesik a megtermelt áram erőssége. Az üzemidőben keletkező csúcsértékek a javítás előtt rendszeresen meghaladták a 250 voltot, ami hosszú távon károsíthatta volna a rendszert, a javítás óta viszont egyszer sem emelkedtek 245 volt fölé.

Megkerestük az E.ON Hungáriát, mert szerettük volna megtudni, hogy milyen módon értesült a szolgáltató a gyáli családi háznál történt esetről. Röviden összegezve olvasónk beszámolóját arra is megkértük a cég sajtóosztályát, hogy jelezzék, ha az eset munkalapokkal és a Krisztiánék által felkért érintésvédelmi szakember által elmondottakkal alátámasztható részletei pontatlanok. Azt is szerettük volna tudni, hogy miért nem találták meg korábban a medencék vizében bizsergő érzést okozó áram forrását a cég munkatársai, akik összesen négyszer jártak a helyszínen, mire elhárították a hibát. Mivel az érintésvédelmi szakértő szerint PEN-hibák bárhol előfordulhatnak, érdekes részlet az is, hogy milyen módon igyekszik megelőzni ezeket az E.ON, valamint hogy hány hasonló esetet számol fel a cég saját szolgáltatási területén.

A válasz szerint a cég konkrét ügyekkel kapcsolatban adatvédelmi okokból nem adhat tájékoztatást, a bejelentéseket az ügyfélszolgálaton keresztül fogadja az E.ON Hungária Csoport. Azt írták, hogy ha egy felhasználótól személy- vagy vagyonbiztonságot érintő bejelentés érkezik, akkor az E.ON szakemberei azonnal intézkednek. Ilyen esetekben a legfontosabb cél, hogy az érintett területet biztonságossá tegyék, ami bizonyos esetekben az áramszolgáltatás kikapcsolását jelenti, tették hozzá.

Az E.ON kiemelte azt is, hogy bizonyos esetekben az ügyfeleknél találnak hibákat, például hiányzik a földelés, vagy a PEN-vezető szétválasztása nem felel meg a vonatkozó szabványoknak. Ezeket a rendellenességeket nincs joga a szolgáltatónak kijavítani, ez ugyanis az érintett ingatlan tulajdonosának feladata. A válaszban a cég hangsúlyozta, hogy ha egy ügyfele ingatlanának elektromos hálózatát a szabványoknak megfelelően alakították ki, akkor az áramhálózat meghibásodása esetén nem tapasztalhat problémát az ingatlanon.

Krisztiánék esete tökéletes ellenpélda erre az állításra.

Azokban az ügyekben, amikor egy ingatlan hálózata nem szabványos, és a közös áramhálózat is meghibásodik, akkor a kapcsolódó hibák elhárítása együttműködésen alapul a cég szerint. Ez azt jelenti, hogy az érintett felhasználónak a belső hálózati hibák javítását javasolják, az áramhálózat üzemeltetője pedig szintén megvizsgálja saját hálózatát, például más beérkező panaszok elemzésével vagy helyszíni diagnosztikai mérésekkel.

Az E.ON munkatársai naponta találkoznak különféle hálózati hibákkal, egyebek mellett elektromos kötési problémákkal is, de ezeket folyamatosan javítják, derül ki a Telexnek adott általános tájékoztatásból. A megelőzés érdekében a cég rendszeresen végez biztonságtechnikai felülvizsgálatokat is, különösen a szabadvezetékes szakaszokon, amelyek jobban ki vannak téve időjárási és környezeti hatásoknak. Emellett időszakos bejárásokat és célzott műszaki beavatkozásokat is tartanak, hogy megelőzzék a potenciálisan veszélyes hibák kialakulását. A válasz azzal zárul, hogy az E.ON Hungária Csoport 2024-ben minden korábbinál többet, 160 milliárd forintot fordított erre a célra és ezt tervezi idén is.

Mivel különösnek találtuk, hogy az E.ON annak ellenére csupán általános válaszokat adott a Krisztiánék ügyével kapcsolatos kérdéseinkre, hogy olvasónk meghatalmazást adott nekünk, hogy tájékozódjunk az ügyben, ismét az E.ON sajtóosztályához fordultunk. Az újabb válaszlevélben megismételték, hogy általános gyakorlat szerint a sajtómegkeresésekre adott válaszokban nem térnek ki konkrét ügyfélpanaszokra, mivel az ilyen eseteket elsődlegesen közvetlenül az ügyfelekkel, az ügyfélszolgálaton keresztül kezelik.

Olvasónk és családja összesen 950 ezer forint kártérítést követel az áramszolgáltatótól a több napig tartó sikertelen hibafeltárás és -elhárítás miatt. Az összeg a független szakértő munkadíja mellett több százezer forint értékű fagyasztott élelmiszer árát is tartalmazza. Ezen felül Krisztián úgy érzi, azért is kompenzáció jár neki és családjának, mert a cég teljesen félrekezelte az ügyüket. Az általuk hívott szakértő javaslatait sokáig nem vették figyelembe, noha mint kiderült, ezek az első pillanattól kezdve helytállóak voltak. Egyúttal Krisztián kezdeményezte a cégnél, hogy vizsgálják ki az ügyet és adjanak magyarázatot a történtekre. Amennyiben a cég végül valóban kifizeti a kártérítést a gyáli családnak, Krisztiánék a teljes összeget felajánlják a Heim Pál gyerekkórház számára. Az általuk kezdeményezett vizsgálat eredményeit továbbítják szerkesztőségünknek, hogy azokat megoszthassuk olvasóinkkal.