Felkerült a hatalmas fehér kereszt a Szabadság-szoborra

Hiába tiltakoztak ellene építészek és művészek, Karácsony Gergely főpolgármester, hiába nem adták hozzá jóváhagyásukat az alkotó örökösei, mostanra elkészült a hatalmas kereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán.

A felújításért felügyelő Várkapitányság korábbi magyarázata szerint „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát” helyezték fel „arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt”. A kormány úgy találta, a talapzat megújítása semmilyen módon nem érinti Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, tehát nem sért szerzői jogot sem. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője pedig azt mondta, a kereszttel példát mutatnak a hanyatló Nyugatnak.

Karácsony Gergely így reagált a kereszt megjelenésére: „Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet. Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is. Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső”.

A Citadellát már egy ideje felújítják, az ígéretek szerint 2026-ban készül el. A felújítást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt. konzorciuma végzi.

Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a Facebookon azt írta, jövő tavasszal készül el teljes egészében a Citadella és a Szabadság-szobor környezete, ami szerinte „egy évtizedek óta elhanyagolt nemzeti emlékhely méltó megújulása. Onnantól fogadja majd az itt élőket és a látogatókat, turistákat jobbról is, balról is.”

Szerinte Budapest elhanyagolt értékét adják vissza a városnak, „ahogy a Várkert Bazár, a Vár, a Millenáris, a Vigadó vagy a Kossuth tér esetében. Más is megtehette volna, mi tettük meg.” Lánszki úgy véli, a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől – és nem is kell elválasztani.„ A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart – és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet. (…) A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. Aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít.”

Az országos főépítész meglátása szerint a megújulás nem önkényből született. „A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott – és valósulhat meg.”

A cikk frissült Karácsony Gergely és Lánszki Regő reakciójával.