Kamu meghatalmazással adták el Júlia feje fölül a lakását, egy ponton Schadl György neve is előkerült
Minden évben több ezer embert lakoltatnak ki Magyarországon, Júlia esete mégis egyedinek nevezhető. A 62 éves rokkantnyugdíjas nő úgy veszítette el a lakását, hogy egyszer már furcsa körülmények között eladták a feje fölül az ingatlant. A történetben feltűnik egy sikeres ingatlanos és egy strómangyanús személy is, sőt egy ponton még Schadl György neve is előkerül.
Júlia egy 19 négyzetméteres, komfort nélküli lakásban él felnőtt fiával, Lacival a XX. kerületi Nagysándor József utcában. A környéken rengeteg olyan egyszintes, kertkapcsolatos ház található, mint amilyenben Júlia lakása is van. A ház nagy részét valószínűleg néhány éve újíthatták fel, az utcafrontról is látszik, hogy egyedül a nő lakása van rossz állapotban. Az ingatlanban ráadásul nincs konyha, se fürdőszoba, a család a kert végében lévő mellékhelyiséget használja, hideg időben pedig fával fűtenek. Csak pár percet töltöttem el a lakásban, de a dohos levegő máris kaparni kezdte a torkomat, ami a penészes falakat látva nem is volt annyira meglepő.
Júliáéknak nincs pénzük arra, hogy élhetőbb helyre költözzenek, sőt a tartozások miatt a végrehajtó néhány hónapja elárverezte az ingatlant. A lakás 11,3 millióért ment el, ami azt jelenti, hogy Júliának még a lakás elvesztése után is maradt tartozása. Úgy volt, hogy péntek reggel 10 órakor kilakoltatják őket, az utolsó pillanatban azonban a bíróság úgy döntött, három hónapra felfüggeszti a kilakoltatás végrehajtását. Itt szó szerint kell érteni az utolsó pillanatot, a kilakoltatáshoz kivezényelt rendőrök már a ház előtt várakoztak, amikor befutott a bíróság döntése a felfüggesztésről.
A nő A Város Mindenkié (AVM) csoport segítségével érte el, hogy fiával némi haladékot kapjanak. A méltányossági kérelemben meg kellett indokolniuk, van-e körülmény, ami indokolja a kilakoltatás felfüggesztését, illetve a felfüggesztés alatt várható-e olyan változás, ami javíthat a helyzetükön. Abban bízhatnak, hogy a XX. kerületi önkormányzat vagy a Fővárosi Önkormányzat pozitívan bírálja el a lakáskérelmüket az ősszel. A végrehajtást egyébként az a Berki András folytatta le, aki korábban a budapesti Qualitas Gimnázium épületét is elárverezte, majd kiterelte onnan a tanárokat és a diákokat.
Júlia történetében nemcsak az a szomorú, hogy utcára kerülhet egy kiszolgáltatott helyzetben lévő család, hanem az is, hogy évek óta emberhez méltatlan körülmények között kell élniük.
Kamu meghatalmazással adták el a lakását
Júlia úgy jutott el a kilakoltatásig, hogy az évek alatt közel 12 millió forint tartozást halmozott fel. Ezek között van több pár tízezres elmaradás, egy 3,5 milliós banki tartozás, de a társasháznak is több mint 4 millióval tartozik, ami részben abból jött össze, hogy évekig nem fizetett közös költséget. A nő ezt azzal magyarázta, hogy a társasház irreálisan magasra emelte a közös költség összegét, amit ő már nem tudott kifizetni. Ezenkívül 3,3 millió forintot követel tőle egy magánszemély, aki történetesen az egyik legismertebb ingatlaniroda értékesítője, és akinek az irodája ugyanabban a házban van, ahol Júlia lakása. Jogi okokból nem írhatjuk le az ingatlanos teljes nevét, így a cikkben csak D. D. monogrammal hivatkozunk rá.
És innentől válik érdekessé az ügy. Ez a 3,3 milliós tartozás tulajdonképpen abból lett, hogy 2021. áprilisában valaki eladta Júlia lakását, a nő állítása szerint az ő tudta és beleegyezése nélkül. A lakás tulajdoni lapja szerint 2021. április 7-én tulajdonosként jegyezték be D. D.-t, az ingatlanost. Csakhogy a nő közben okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a rendőrségen, aminek nyomán a bíróság 2023-ban semmisnek mondta ki a Júlia lakásáról készült adásvételi szerződést.
A bíróság kimondta, hogy hamis volt az a meghatalmazás, amivel D. D. meg tudta venni a lakást. Igazságügyi írásszakértő állapította meg, hogy hamis volt a meghatalmazáson szereplő aláírás, azaz azt nem Júlia írta alá. A bíróság döntése után, 2023. július 24-én törölték az ingatlanos tulajdonjogát, ezzel párhuzamosan megint Júlia lett a lakás tulajdonosa.
A rendőrségnek azt állította az ingatlanos, hogy 2021. márciusában egy H. L. nevű férfi azzal kereste meg, hogy Júlia el akarja adni a lakását, és őt bízta meg a közvetítéssel. Ehhez egy meghatalmazást is bemutatott a nő személyi igazolványának aláírt fénymásolatával együtt. H. L. azt állította neki, hogy a nő 2,5 milliót forintot kér a lakásért. Pár nappal később a meghatalmazást kiállító ügyvéd jelenlétében meg is kötötték az adásvételi szerződést. H. L. pedig ígéretet tett az ingatlanosnak, hogy az ügyvéd előtt kifizeti a vételárat a nőnek, az erről szóló iratot pedig átadja neki. D. D. elmondása szerint azonban ez a mai napig nem történt meg, és ugyebár végül a lakás sem lett az övé.
Információink szerint H. L.-t június 27-én csalás és közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás miatt jogerősen 1 év hat hónap felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság.
Ezenkívül 2,5 millió forintig vagyonelkobzást rendeltek el ellene, ami pont annyi, amennyit állítólag az ingatlanos adott neki.
Az ingatlanos szerint ő az igazi áldozat
Hiába szerezte vissza a lakás tulajdonjogát Júlia, a 2,5 milliós vételárat, illetve a félmilliós ügyvédi költséget azonban továbbra is be akarja hajtani rajta az ingatlanos, hiába mondta ki a bíróság, hogy érvénytelen volt az adásvételi szerződés. Misetics Bálint szociálpolitikus, az AVM aktivistája azt mondta, hogy az ingatlanos úgynevezett fizetési meghagyással érte el, hogy végrehajtható legyen az AVM álláspontja szerint jogszerűtlen 3,3 milliós követelés.
Misetics szerint ez a módszer visszaélésekre adhat lehetőséget, mert aki elindít egy ilyen eljárást, annak nem kell bizonyítania a tartozás jogosságát a közjegyző előtt. Viszont ha az adós a megadott 15 napon belül nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, azaz végrehajthatóvá válik. Ez történt Júlia esetében is, elmondása szerint ő nem kapott értesítést a közjegyzőtől az állítólagos adósságról.
De hogyan lehetséges, hogy egy tapasztalt ingatlanost így átverjenek? A Telexnek azt mondta az ingatlanos, joggal hihette azt, hogy Júlia valóban el akarja adni a lakását, mivel többször látta H. L. társaságában, és a meghatalmazás is hitelesnek tűnt. Az is hihető volt, hogy a nő közvetítőt küld, mert rossz volt a viszonyuk. Az ingatlanos magát tartja az ügy igazi vesztesének, mivel nem tudta visszaszerezni azt a 3 millió forintot, amit H. L.-nek adott. Szerinte Júliáék verték át, a pénzt pedig eltapsolták.
Azt is elmondta az ingatlanos, hogy H. L. és az adásvételben eljáró ügyvéd ellen is pert indított, ám ezek még folyamatban vannak. A vételi ajánlat úgy szólt, hogy a 2,5 milliós vételár mellett az ingatlanos kifizette volna Júlia tartozásait a társasház és a bank felé. Ez a mai napig nem történt meg, hiszen akkor nem árverezték volna el az ingatlant. Az ingatlanos azt mondta, azért nem rendezte a tartozásokat, mert ugyan bejegyezték a tulajdonjogát, a birtokba adás nem történt meg.
Csalódott, hogy nem sikerült kilakoltatni a családot
Fontos körülmény a történetben, hogy az ingatlanos anyja, az ingatlanos testvérének cége és az ingatlanos egyik ismerőse lépésről lépésre megszerezték a pesterzsébeti társasház lakásainak többségét.
Egy ötlakásos társasházról van szó, a lakások közül az egyik hivatalosan üzlethelyiségnek minősül, itt működik az ingatlanos irodája. Az üzlethelyiség hivatalosan nem az övé, hanem a Forest Lane Kft. nevű cégé, aminek a testvére a tulajdonosa. A cég tavaly októberben vette meg az ingatlant egy P. N. M. nevű magánszemélytől, aki korábban az ingatlanos cégének, a Dél-budapesti Ingatlanfejlesztő Kft.-nek volt az ügyvezetője.
Két másik lakás az ingatlanos anyjának tulajdonában van. Az egyik szintén árverés révén került hozzá 2023-ban. A tulajdoni lap alapján valószínűleg egy bedőlt banki hitel vezetett a lakás elárverezéséhez. Érdekes módon egy ponton az ingatlanos cégéhez került a követelés. A hivatali vesztegetéssel vádolt Schadl György neve is szerepel a tulajdoni lapon, ugyanis az ő cége folytatta le a végrehajtást. A másik lakáshoz csere révén jutott az ingatlanos anyja. Ennek a lakásnak az előző tulajdonosa pedig az a K. Z. J. volt, aki a lakás tulajdoni lapja szerint hogy, hogy nem, pont Júlia lakását vette meg az árverésen. Tehát úgy áll a helyzet, hogy a társasház öt lakása közül négy így vagy úgy az ingatlanoshoz köthető tulajdonos kezében van.
A tulajdoni viszonyoknak azért is van jelentősége, mert gyakorlatilag az történik a társasházban, amit ez a kör akar. 2018-ban például csak az üzlethelyiség tulajdonosa támogatta a közös költség megemelését, de a tulajdoni hányada miatt simán át tudta vinni az akaratát.
Az ingatlanos azt állította, hogy neki nincs köze a társasház által indított végrehajtáshoz, ami az árverezéshez vezetett. Sosem volt a társasház közös képviselője, sosem képviselte a társasházat, mondta. Igaz, hogy rendszeresen részt vett a közgyűléseken, és javasolt dolgokat, miket kéne megcsinálnia a háznak, de csak azért, mert az üzlethelyiség tulajdonosa nem ért rá, és őt hatalmazta meg ezzel.
Ugyanakkor egy birtokunkba került irat szerint az ingatlanos a társasház képviselőjeként végrehajtási kifogást adott be 2024-ben, hogy Júlia lakását alacsonyabb kikiáltási áron értékesítsék az árverésen. A végrehajtó 2023-ban lakottan 9,1 millióra, beköltözhetően 13 millió forintra becsülte az ingatlan értékét. Az ingatlanos viszont azt akarta elérni, hogy 7,1 millióért, illetve 10,2 millióért árulják. Erről azt mondta az ingatlanos, hogy az egy hibásan beadott beadvány volt az ügyvédje részéről. Azért élt kifogással, mert szerinte nem volt reális a lakás becsült értéke, és sikertelen lett volna az árverés, ha azon az áron került volna licitre. Ezt bizonyítja szerinte, hogy a lakás végül kevesebbért ment el, mint amennyire eredetileg felbecsülték.
Az ingatlanos szerint nem igaz, hogy azért került bajba Júlia, mert a társasház még évekkel korábban aránytalanul felemelte a közös költséget. Állítása szerint legutóbb 2018-ban változott a közös költség összege, ami azóta is 15 ezer forint. Nem titkolta, hogy csalódott, amiért Júliáék kilakoltatását felfüggesztették. Elmondása szerint a család mindig is problémás volt, más lakók is panaszkodtak rájuk szemetelés és az agresszív viselkedésük miatt. Az egyik közös képviselő is azért mondott le néhány éve, mert nem tudott velük mit kezdeni, állította. Ő maga 2020-ban feljelentést tett Júlia fia ellen, mert szerinte az erőszakosan megfenyegette.
Júlia lakásának új tulajdonosát onnan ismeri, hogy pár éve ő vásárolta meg az egyik szomszédos házat. Arra pedig, hogy miért pont ő tudta megszerezni az árverésre került lakást, azt mondta: az illető vállalkozóként abban utazik, hogy lakásokat újít fel. Ezért természetes, hogy figyeli az árveréseket, nincs ebben semmi meglepő.
