Hoppál Péter: Tény, hogy az eredeti posztom kicsit egyoldalúnak, azeri szempontúnak tűnhetett
„Dr. Hoppál Péter a Fidesz Baranya vármegyei országgyűlési képviselője nagy lelkesedéssel számolt be nemrég a közösségi oldalán, hogy a – saját megfogalmazása szerint – »másfél éve teljesen felszabadított Karabahban« járt. Őszintén meglep, hogy az alapvető tényismeretek hiányában, ilyen arcpirítóan hazug, és örmény felmenőkkel rendelkező magyar emberek ezrei számára súlyosan sértő kijelentésre ragadtathatja magát, egy felelősnek gondolt parlamenti döntéshozó” – írta a Facebookon Akopjan Nikogosz, az Országgyűlés Örmény Nemzetiségi Szószólója azután, hogy Hoppál Péter képviselő a fentieket írta Hegyi-Karabahról, mely évtizedek óta vitatott terület Azerbajdzsán és az örmény lakosság között.
Akopjan Nikogosz bejegyzésében úgy fogalmazott: „Mert miről is szól a valóságban Hegyi-Karabah, örmény nevén Arcah, »teljes felszabadítása«? Nem másról, mint a régió 120 ezer fős, őshonos örmény lakosságának, a saját szülőföldjéről történő elüldözéséről. A Dr. Hoppál Péter szerinti »teljes felszabadítás« valójában egy totális, és a mai realitások alapján végérvényesnek tűnő etnikai tisztogatás. Egy szélsőséges, etnosoviniszta ideológián alapuló etnikai tisztogatás, mely nem csupán az évezredek óta ott élő népre korlátozódik, hanem e nép, a karabahi örménység puszta emlékét is el akarja pusztítani. (...) Az is Dr. Hoppál Péter tudatlanságáról árulkodik, amikor »1993-2020 közötti megszállásról« beszél. Hegyi-Karabahban, a nemzetközi régész és történész szakma tudományos konszenzusa szerint egyértelműen bizonyítottan, több mint kétezer éve folyamatosan éltek örmények. Egészen a 2023-as kiűzetésükig.”
A Telex megkeresésére Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy bejegyzését update-elte, és a frissítést egyeztette Azbej Tristannal, a Külgazdasági- és külügyminisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkárával is.
A frissítésben Hoppál Péter azt írta, hogy „Miközben Magyarország segít a Karabah menti térség (az 1993-ban az örmények által a karabahi területtel együtt elfoglalt pufferzónában található Soltanli település) újjáépítésében Azerbajdzsánnak, aközben az elmúlt évtizedben a Hungary Helps Program az örmény keresztényeknek folyamatos segítséget nyújt nem csupán a Karabah visszafoglalása elől áttelepülteknek, hanem egyházi humanitárius programokkal, a Közel-Keleten pedig a szíriai és az iraki háború, valamint a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények is számíthattak ránk. Ezek a támogatások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és Örményország 2022-ben ismét felvegye egymással a diplomáciai kapcsolatot. (...)” Hozzátette, hogy a kiegyensúlyozott diplomáciának ez a lényege, „nem úgy, mint az e poszt alatt megjelent, tiltott és törölt fröcsögő Tiszás rövidlátó kommentelők (...)”.
A képviselő lapunknak a bocsánatkérésre azt mondta, „a téma nem fekete-fehér, mindkét oldalról történtek atrocitások, és ez kicsit hasonló történet, mint az izraeli-palesztin konfliktus, igazságot még az ENSZ sem tudott tenni az ügyben, bár egyértelműen elítélte az örmény bevonulást az azeri területekre, mert 1993-ban az örmények nemcsak a vitatott karabahi területet foglaltak el, hanem további két, örmények által nem lakott azeri megyét is, mintegy »pufferzónaként«. Mostanra ezen pufferzóna települései nagyrészt fel lettek perzselve.”
Hoppál Péter ezután részletesen beszélt nekünk arról, hogy miközben Hegyi-Karabahból mintegy 100 ezer őshonos örmény távozott, addig 800 ezer azeri vált belső menekültté 1991 és 1994 között a környező örmények által elfoglalt azeri területekről.
„Tény, hogy az eredeti posztom kicsit egyoldalúnak, azeri szempontúnak tűnhetett, de mérlegeltem, és végül az azeri és az örmény fájdalmat és veszteségeket egyaránt megjelenítettem a végleges posztban, ami megfelel a jelenlegi magyar külügy által képviselt, kiegyensúlyozott diplomáciai iránynak” – mondta Hoppál Péter. A képviselő az azeriekről zárásul még megjegyezte, hogy „az elmúlt pár hónapban az azeri adminisztráció a hegyi-karabahi politikai vezetők közül számos fogvatartottat szabadon engedett. Ezenkívül Azerbajdzsán kormánya a teljes civil lakosságnak felajánlotta az azeri állampolgárságot.” Elmondása szerint ezzel a lehetőséggel azonban a történelmi előzmények miatt csak kevés örmény származású karabahi lakos élt.
Ahogy arról korábban írtunk, az azeri hadsereg szeptember végén 24 órás ostrom során szétverte a hegyi-karabahi örmény erőket, és ezzel arra kényszerítették a helyi hatóságokat, hogy beleegyezzenek a fegyverletételbe. A katonai vereség után formálisan is véget ér Hegyi-Karabah el nem ismert államiságának harmincéves története, és így teljes egészében Azerbajdzsán ellenőrzése alá tért vissza a 11 ezer négyzetkilométeres szeparatista terület utolsó része is.
Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy a 150 ezres keresztény örmény kisebbség jelentős része, kb. 100 ezer örmény elhagyta az egykor csaknem kizárólag örmények lakta területet és a muzulmán Azerbajdzsánt. Az azeriek győzelméhez Orbán Viktor is gratulált.
