Henzel Judit a 2024-es önkormányzati választáson még a KDNP jelöltjeként lett önkormányzati képviselő Diósjenőn. Úgy érzi, hogy a szintén KDNP-s diósjenői polgármester és az alpolgármester pár hónapja nyilvános lejáratókampányt indított ellene. Emiatt a képviselő a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez és a KDNP-hez is fordult, de nem kapott tőlük segítséget.
A sorozatos támadások után hozta meg a döntést, hogy kilép a pártból, majd július 7-én lemondott a szociális, környezetvédelmi és állatvédelmi bizottság elnöki tisztségéről is. A személye elleni támadások, amelyek miatt feljelentéseket is tett, többségében azzal vádolták, hogy mentális betegségekkel küzd. Képviselőként viszont továbbra is dolgozni akar Diósjenőért, még úgy is, hogy szerinte Székely József Ede polgármester egyértelműen el akarja lehetetleníteni a munkáját.
Nyilvános üzengetés
A Börzsöny lábánál fekvő Diósjenőn, zuhogó esőben beszélgettünk Henzel Judittal július 7-én. Részletesen beszámolt a Telexnek a falu ügyeiről, köztük arról, hogy a jelenlegi polgármester szerinte mennyire átláthatatlanul működteti Diósjenőt.
Egyértelműen úgy érzi, azért lett nemkívánatos személy a polgármester és az alpolgármester szemében, mert elkezdett tenni azért, hogy a falu szempontjából nagyon fontos döntéseket átláthatóan és törvényesen hozzák meg.
A képviselő rendszeresen összeszólalkozik a polgármesterrel, illetve az alpolgármesterrel, a személyeskedő konfliktusok részben nyilvánosan, részben belső levelezésekben folynak. Székely József Ede polgármester egy nyilvános Facebook-videóban, Diósjenő közösségi oldalán Henzel Judit „egyre súlyosbodó” állapotáról beszélt. A polgármester ugyan ezt a személyes találkozón először letagadta, a találkozó előtt a Telexnek telefonon konkrétan azt mondta, hogy korábbi párttársa, Henzel Judit „elmebeteg”.
A polgármester mellett ülve az alpolgármester,
a KDNP-s Glöckl Ferenc azt mondta, az elmebeteg jelzőt ő biztosan nem használta Henzel Juditra.
Felidézett viszont egy történetet a közelmúltból, ami szerinte jelzi a KDNP-s önkormányzati képviselő aggasztó állapotát. „Elkezdett velem ordítozni az élelmiszerboltban, és konkrétan azt mondta, hogy visszakaptok mindent, amit mással csináltatok, és ezt ordítva, habzó szájjal, teljesen eltorzulva, tök indokolatlan hangnemben és hangerővel, tanúk előtt” – mondta az alpolgármester.
Henzel Judit a Telexnek elismerte: valóban mondott olyat az alpolgármesternek, hogy „visszakapnak mindent, amit mással csináltak”. Azt viszont kikérte magának, hogy ezt „ordítva, habzó szájjal” tette volna, és azt mondta, erre meg neki vannak tanúi. Hozzátette: a boltban ő azt is kérte az alpolgármestertől, hogy tegye újra elérhetővé Diósjenő Facebook-oldalát azoknak a helyieknek, akiket onnan kitiltott.
A személyeskedésig fajuló konfliktusokról kevésbé, inkább a Henzel Judit által említett konkrét problémás ügyekről kérdeztük Diósjenő polgármesterét és alpolgármesterét. Hogy teljesebb képet kapjunk a diósjenői közügyekről, július 15-én másodszor is meglátogattuk a falut. A polgármester és az alpolgármester is a polgármesteri hivatalban fogadott minket. Válaszoltak is a kérdéseinkre, de fotózni csak az alpolgármester engedte magát. Székely azért ellenezte határozottan, hogy róla fotó készüljön, mert nem akar képpel szerepelni egy olyan cikkben, amiben Henzel Judit is megszólal, mert szerinte egy ilyen cikk mindenképpen rossz fényt vet Diósjenőre.
Henzel Judit azt mondta, 2024 júniusa után hónapokon át támogatta Székely József Edét, másokkal szemben is kiállt érte, de aztán az adótorony ügye mindent megváltoztatott.
„Egy 50 méter magas adótornyot akartak idetelepíteni úgy, hogy nem volt róla lakossági fórum, nem értesítették a lakókat” – mondta a képviselő. A polgármester arról tájékoztatta őt és képviselőtársait is, hogy az adótorony megépítéséről már döntött az előző képviselő-testület, „minden törvényes” volt. Így az új, 2024 vége óta működő képviselő-testületnek már csak az önkormányzatnak évente fizetendő bérleti díjról kellett döntenie.
„Később kiderült: semmilyen hatástanulmány nem készült, az előző testület pedig nem szavazta meg a tervezett adótorony helyrajzi számát” – magyarázta Henzel, aki szerint a polgármester jóformán semmilyen információt nem akart kiadni a beruházásról. A fejlesztés híre, amit a diósjenői vezetés a Magyar Telekommal valósíttatott volna meg, jókora ellenállást váltott ki a helyiekből. A képviselő szerint a helyi civilekből álló, az üggyel részletesen foglalkozó Jenői Civil Fórum akadályozta meg ideiglenesen, hogy a tervezett helyszínre épüljön meg az adótorony.
Henzel oda is vezetett minket a helyszínre, ahova az 50 méter magas adótorony épült volna. Így tudtunk beszélni több olyan diósjenőivel is, aki az eredetileg tervezett helyszín közvetlen közelében lakik. Egy neve elhallgatását kérő nő azon aggódott, hogy egy ilyen adótorony megépítése milyen élettani hatásokkal járna az ő és a családja egészségére. Erről viszont a hatástanulmány hiányában semmit sem tudott.
„Arról nem is beszélve, hogyan fog megváltozni az, hogy a kertből látom a Börzsönyt.”
Az ég borult volt ugyan, az eső is esett, de a helyszínről így is páratlan kilátás nyílt a hegységre. Nem meglepő, hogy sok helyi ennyire ellenzi az adótorony megépítését. A Jenői Civil Fórum vezetésével helyi civilek még aláírásokat is elkezdtek gyűjteni egy petícióhoz azért, hogy ne épülhessen meg a torony, bár a petíciót végül nem vitték el a polgármesternek.
Székely József Ede polgármester a Telexnek azt mondta, ő a helyiek érdekeit tartotta szem előtt, amikor tárgyalt az adótorony létesítéséről. Álláspontja szerint minden törvényes volt, a képviselők megkaptak minden szükséges információt a tervezett adótoronyról. Hatástanulmány pedig azért nem készült, mert a projekt még nem tartott abban a fázisban, hogy ez aktuális lett volna.
A Diósjenő egyes részein valóban tapasztalható térerőproblémák Székely szerint akár életveszélyesek is lehetnek, például olyan esetekben, amikor valakinek sürgősen mentőt kell hívnia. A polgármester szerint a településképi rendeletek és az utolsó településrendezési terv nagyon leszűkíti, hogy hova is lehetne építeni adótornyot. Így például ez jelenleg csak belterületi ingatlanokon történhet meg, márpedig az ilyen önkormányzati ingatlanok közül kizárólag az a konkrét helyszín jöhetett szóba.
Székely azt mondta, az életünk részei lettek a mobiltelefonok, ezért is van nagy szükség arra, hogy a helyiek tudják ezeket rendesen használni.
A stabil térerőt igénylő mobilozás miatt viszont szükség van az adótoronyra, ami miatt „meg kell barátkozni bizonyos tájképi rombolással”.
A civilek tiltakozása után, a jelenlegi állás szerint egy ideig nem épül adótorony a korábban tervezett helyszínre. A polgármester szerint patthelyzet alakult ki, mert a jelenlegi szabályozás szerint csak a helyiekből ellenállást kiváltó helyszínen épülhetne meg az adótorony. Azt mondta, ahhoz, hogy más helyszínek is szóba jöhessenek, új településrendezési tervre van szükség, ennek az elkészülése viszont csak valamikor szeptemberben várható.
Az elcseszett rendelő
2023 végén készült el egy nagy épület Diósjenő központjában. Székely József Ede büszkén beszélt nekünk arról, hogy az ingatlanban többek között körzeti orvosi rendelőt, gyerekorvosi rendelőt, fogorvosi és védőnői rendelőt is kialakítottak. Igaz, a gyerekorvosi rendelő a megnyitás óta üresen áll, mert Diósjenő előző gyerekorvosa – a polgármester szerint érthetetlen módon – nem akart beköltözni az új rendelőbe. Most már akkor se tudna, ha akarna,
2025 júliusában ugyanis letartóztatták az orvost, mert a gyanú szerint pénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat gyerekeknek.
A tényleg modern és a falu méretéhez képest óriási komplexummal szemben viszont ott van egy finoman szólva is kevésbé jól sikerült épület, amit a helyiek csak úgy hívnak: az elcseszett rendelő. Ennek a rendelőnek 2019-ben kellett volna elkészülnie, 2016-ban, még a fideszes Tóth János polgármestersége alatt nyerte el az erről szóló pályázatot Diósjenő önkormányzata.
A korábbi polgármester maga is elismerte, hogy a rendelő megvalósításával nagy problémák voltak, de szerinte ezek nem helyrehozhatatlan hibák. Nem is kész állapotban örökítette a rendelőt 2019-ben az akkor első polgármesteri ciklusát kezdő Székelyre. Nem lett befejezve például a burkolás, de ami még fontosabb: a csapadékvíz elvezetése se lett megoldva, pedig utóbbira még külön pályázat is volt.
Az elcseszett rendelőt mindkétszer megnéztük, amikor Diósjenőn jártunk. Előbb Henzel Judit, majd a jelenlegi polgármester is megmutatta nekünk az épületet. A pincéjében évek óta áll a víz, olyannyira, hogy még ebihalak is úszkáltak benne. Henzel Judit és más helyi források, köztük a korábbi polgármester szerint az épület aljában poshadó vízzel semmi nem történt azóta, hogy Székelyt polgármesternek választották 2019-ben.
Székely azt mondta a Telexnek, az elcseszett rendelő ügyében feljelentést tett. A nyomozás viszont arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, mert „a projekt még nem lett befejezve, így akár helyre is hozhatta volna ezeket a problémákat a vállalkozó”. Így a polgármester próbálta befejeztetni a rendelőt, de a vállalkozó olyan hanyag munkát végzett, hogy Székely inkább úgy döntött, építtetnek egy új rendelőt. A jelenlegi polgármester most szolgálati lakások kialakítását képzeli el az épületben, bár erre még nem talált tervezőt.
A helyiek szerint 2019-ben Székely még azzal kampányolt, hogy a rendelő menthetetlen, és ez egy az egyben az előző polgármester, Tóth János hibája.
Az tény, hogy több helyen is igazi kontármunkát végzett a kivitelező. Ahogy a jelenlegi polgármester körbevezetett minket az épületben, jó pár alkalommal úgy szemléltette a csempézés minőségét, hogy kicsit megmozgatta a csempéket a falon, amitől azok hatalmas csörömpöléssel a földre zuhantak.
Ő egyébként azt mondta, az épület pincéjében álló víz talajvíz, úgyhogy nem azért van ott, mert nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy a pincében akkor is áll a víz, ha egyébként nagyon száraz az időjárás. Székely azt mondta, azért, mert „az a pincefenék, az mélyebben van, mint a patakmeder”, utalva a Jenői-patakra. Állítása szerint egy ideig szivattyúzták a vizet, de aztán abbahagyták, mert „semmi értelme elkölteni arra havi 15-20 ezer forintot, hogy újra és újra kiszivattyúzzuk ahhoz, hogy másnapra visszateljen”.
Utóbbit Tóth János, Diósjenő korábbi polgármestere erősen vitatja, még képeket is küldött a Telexnek arról, hogy a pince le volt szigetelve, így szerinte egyértelműen megállapítható: csapadékvíz áll a rendelőnek szánt épület pincéjében.
Jelenleg úgy tűnik, a rendelő, aminek az építésére az önkormányzat több mint százmillió forint pályázati pénzt nyert, tovább rohad.
A talaj- vagy csapadékvízzel teli pincében pedig továbbra is úszkálnak a polgármesteri ciklusokon átívelő diósjenői botrányról mit sem sejtő ebihalak.
A roskatag téeszmajor is borzolja a kedélyeket
A harmadik ügy, amiről Henzel Judit beszámolt nekünk, a téeszmajor esete. Ez azzal kezdődött, hogy egy diósjenői érdekeltségű vállalkozó, Házy Tamás egy nyílt napon azt vetette fel a polgármesternek, változtassa meg az önkormányzati rendeletet, ami tiltja, hogy Diósjenő külterületein ingatlanfejlesztéseket lehessen végezni. Ahogy azt egy júliusi, a független diósjenői képviselők által szervezett fórumon elmondta, a rendelet azt eredményezi, hogy „nem tud fejlődni a falu”. Rengeteg olyan beruházástól esik el szerinte a település, amely egyébként egy forintjába se kerülne az önkormányzatnak, mert helyi vállalkozók valósítanák meg. Ezt egyébként a Telexnek több helyi vállalkozó is megerősítette.
Állítása szerint Házy Tamás később is tárgyalt erről Székellyel. Ekkor a polgármester ígéretet tett, hogy majd a falu rendezési tervében lakóövezetté fogják nyilvánítani Házy Jenői-tó partján elhelyezkedő, felparcellázott ingatlanjait. De nem ingyen: azért, hogy ez megtörténjen, a polgármester azt javasolta, cserélje el a régi téeszmajorban szerzett tulajdonait egyes önkormányzati tulajdonokra.
Házy Tamás ugyanis résztulajdonosa a Diósjenő határán fekvő egykori téeszmajornak is. Többek között három, egyenként 1000 négyzetméteres istálló is a tulajdonában van, de az összesen három vállalkozó között elosztott területből még más részek is hozzá tartoznak. Ezekért cserébe potenciálisan több önkormányzati tulajdont is felajánlott a polgármester a vállalkozónak, de konkrét egyezségre nem jutottak.
Ehhez képest a polgármester konkrét ingatlancsere-szerződést terjesztett a diósjenői képviselő-testület elé, de Házy azt mondja, ő csak akkor értesült erről, amikor szembejött vele az erről szóló, május 28-i képviselő-testületi ülés felvétele. A Telexhez eljutó ingatlancsere-szerződés tervezetében az áll, hogy a téeszmajor Házy Tamáshoz tartozó részeit elcserélik vele négy olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanra, amelyekre a szerződés árkokként vagy útként hivatkozik.
Ezenfelül a május 28-i ülésen a polgármester beterjesztett egy telepítési tanulmánytervet is, amely kijelölte volna, milyen módon lehet majd beépíteni a Házy Tamás tulajdonában álló, Jenői-tó partján fekvő ingatlanokat. Csakhogy a terv végén az áll, hogy a beruházónak kötelezően ki kell építenie a területen a közműveket is.
Május 28-án a képviselő-testület többsége, vagyis a három független képviselő és az akkor még KDNP-s Henzel Judit nemmel szavazott az ingatlancsere-szerződés tervezetére és a telepítési tanulmánytervre is. Házy Tamás maga is elállt attól, hogy elcserélje az ingatlanjait, amiket a téeszmajor területén birtokol, mert a felajánlott ingatlanok szerinte sokkal alacsonyabb értékűek, ráadásul semmilyen épület nincs rajtuk. Pedig az ingatlancsere-szerződés tervezetében az állt, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értéke ugyanúgy 8 millió forint, mint az ezer négyzetméteres istállókat magába foglaló téeszmajor egy része.
A vállalkozó a tanulmánytervről és az ingatlancsere-szerződés tervezetéről azt mondta a fórumon, hogy „így lehet valakit kirabolni”.
Házy az üggyel kapcsolatban nem tett feljelentést. Henzel Judit viszont igen, többek között csalás előkészülete és hamis magánokirat felhasználása miatt. Ezeket azonban elutasította a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, szerintük ugyanis az ügyben nem történt bűncselekmény. Henzel Judit indítványozta, hogy bírálják felül a feljelentés elutasításáról szóló határozatot, így az ügy most a Balassagyarmati Járási Ügyészségen van.
Székely József Ede polgármester kissé indulatosan nyilatkozott a szerinte a független képviselők által épített narratíváról, hogy a vállalkozó egy
„szegény, naiv idős bácsi, aki nem tudja, hogy mit csinál”.
A polgármester szerint több ponton sem mondott igazat a téeszmajor résztulajdonosa. Arról beszélt, hogy a vállalkozót mindenről tájékoztatták, tisztában volt a cserék, illetve a tóparti ingatlanok fejlesztésének feltételeivel is. „Felelős döntést tud hozni, hogy ez neki megéri-e, vagy nem” – mondta a vállalkozóval majdnem megkötött üzletről a polgármester.
Székely szerint nagy, egyszeri lehetőségtől esett el a falu azzal, hogy a képviselők nemmel szavaztak a szerződésekre, így a téeszmajor részeinek megszerzésére is. Kérdeztük arról az állításáról is a polgármestert, amelyet egy június 4-i videóban tett: e szerint 300 millió forint értékű a téeszmajor érintett része, vagyis ekkora vagyontól esett el az önkormányzat.
Azért is akartuk ezt megtudni, mert a 300 millió forintos összeg elég távol áll attól a 8 millió forinttól, amennyiben a meghiúsult ingatlancsere-szerződés meghatározta Házy ingatlanjainak értékét.
De még annak a 150 millió forintnak is a kétszerese, amennyire maga a tulajdonos becsülte a téeszmajor egyes részeit.
Kiderült, hogy a 300 millió forintot az ingatlan jövőbeli, fejlesztések utáni, úgynevezett „újralétesítési értékére” értette. Valójában még így is túlzásnak tűnik a 8 milliós összegről induló szerződés után, főleg hogy nem vette figyelembe azokat a költségeket, amikkel a téeszmajor érintett ingatlanjainak fejlesztése járna. Márpedig a fejlesztés igazán ráférne a jelenleg meglehetősen roskatagnak kinéző téeszmajorra, különösen az istállókra. Állapotuk ellenére ezekről egyébként azt mondta Székely József Ede, hogy „tökéletesen megfelelnek” arra, amire első körben meg akarta szerezni őket: fatárolásra.
