A holokauszttagadó volt iráni elnök meghívásába nem szólt bele, a Kneecapet mégis kitiltotta a kormány

Az elmúlt hetek botrányai után erősen zárult le a Kneecap-ügy magyarországi ága: a kormány bejelentette, hogy nemzetbiztonsági kockázatok miatt három évre kitiltotta az északír raptrió három tagját az országból. A döntés az izraeli–magyar barátság miatt benne volt a levegőben, de így is nagy port kavart. A Kneecap orbánozással reagált, a Sziget szerint a kormány ezzel a döntéssel az ország nemzetközi megítélését is ronthatja, és még a fellépés ellen tiltakozó Dés László is azt mondta, túlzásnak érzi a kitiltást.

Orbán Viktor viszont a Harcosok Klubja csoportban úgy fogalmazott, „gyűlölködő rasszisták, antiszemiták, a terroristákat éltetők nem jöhetnek Magyarországra”. Bár a miniszterelnök nem nevezte meg az együttest, ezzel minden bizonnyal a Kneecap-ügyben fogalmazott meg egyértelmű állásfoglalást. De nem kell sokat visszamenni az időben, hogy kételyek merülhessenek fel bennünk Orbán állításait illetően.

Nem egészen két hónapja ugyanis sorozatban második évben tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a volt iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád, akit két éve az izraeli nagykövetség „önjelölt holokauszttagadó”-nak nevezett.

Az izraeli nagykövetség azután jellemezte így az iráni exelnököt, hogy kiderült, az NKE tavaly májusban meghívta őt a Fenntarthatóság a változó világban című konferenciájára. Közleményükben azt írták, Ahmadinezsád elnökként maga is szorgalmazta Izrael elpusztítását, a látogatása pedig súlyosan sérti és megtiporja a holokauszt magyar áldozatainak emlékét. A Mazsihisz is tiltakozott a meghívás ellen, amely szerintük szöges ellentétben áll az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével.

A kormány viszont nem látott problémát abban, hogy a volt iráni elnököt meghívták az NKE-re. „A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba” – írta a külügy akkor. Erre Gulyás Gergely is rátromfolt a kormányinfón, mint mondta, „egyetemi előadásokat egy szabad világban, egy szabad országban nehéz lenne betiltani”.

Ahmadinezsád nem a kormány meghívására érkezett, kormánytagokkal nem találkozott, Gulyás pedig el is határolódott a holokauszttagadó kijelentéseitől, de az tény, hogy Ahmadinezsád 2024-ben védett személyeknek járó kíséretet is kapott. Az elmúlt időszak történéseinek fényében azt is érdemes megemlíteni, hogy Ahmadinezsád iráni elnökként nyilvánosan támogatta a Hamászt és a nagyrészt az országa által pénzelt Hezbollahot is.

Ezek alapján, a Kneecap kitiltásakor közölt kormányzati álláspont fényében minden oka meglett volna a kormánynak arra, hogy Ahmadinezsádot is kitiltsa az országból. Még akkor is, ha nem ők hívták, hiszen a Kneecapet sem ők hívták, a szólásszabadság pedig a kulturális életre is vonatkozik. Három éve az ukrán Alina Past sem tiltották ki az országból, pedig előre megmondta, hogy Oroszország elleni kiállással készül a szigetes koncertjére, ami így is lett. A Sziget korábban az orosz fellépőket sem tiltotta ki, évek óta konzekvensen képviselik, hogy nem akarnak kulturális embargót.

Egyenlőségjelet nem lehet tenni közéjük, de megemlíthető, hogy ez az elv a sportban a kormánynál is megjelenik, a héten derült ki, hogy szinte teljes titokban szerveztek Csepelen orosz–amerikai birkózómeccset. Az orosz újságok Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is idézték, aki a Facebookon a pingpongdiplomáciával vont párhuzamot, de amúgy korábban is többször szólalt már fel a(z orosz) sportolók kitiltása ellen. A párizsi olimpia előtt azt mondta, „ki kell állni amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz”.

A Kneecap és az Ahmadinezsád esete közti ellentmondást megpróbáltuk feloldani azzal, hogy megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy szerintük összeegyeztethetőek-e Ahmadinezsád látogatásai azzal, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus minden formájával szemben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak ezekről a látogatásokról, illetve hogy a továbbiakban is be fogják-e engedni az iráni exelnököt az országba. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.