Orbán: Mindenképpen elfogadjuk az átláthatósági törvényt, ha nem tesszük, mi leszünk a lúzerek

Noha az utóbbi szűk két hónapban nem esett szó róla, Orbán Viktor miniszterelnök egy Tusványoson adott interjúban egyértelművé tette, a kormány célja továbbra is az, hogy ha törik, ha szakad, valamilyen formában elfogadják a júniusban a fiókba visszakerült, ellehetetlenítési törvény néven elhíresült jogszabálytervezetet. Orbán a lengyel Sieci hetilap főszerkesztőjének adott interjúban beszélt a lengyel–magyar barátságról, Donald Tuskról és Volodimir Zelenszkijről is, de a lényeg durván 20 perc után következett, amikor azt mondta:

az átláthatósági törvényt mindenképpen át fogják nyomni, mert ellenkező esetben nemcsak a választásokat vesztik el, hanem lúzernek is fognak tűnni.

A téma úgy merült fel, hogy az őt interjúztató Michał Karnowski megkérdezte, meg lehet-e állítani azt a rejtett mechanizmust, amellyel „az uniós források gyakran rejtett módon jutnak el bizonyos civil szervezetekhez, médiumokhoz”, és aztán ebből egy „hamis közvélemény” alakul ki. Orbán erre rögtön a kormány régi vesszőparipáját, a USAID-ügyet vette elő, amit szerinte még mindig a legnagyobb korrupciós ügy, amit valaha látott, aztán leszögezte, szerinte ugyanez történt Brüsszelben is.

Szerinte ha Brüsszel pénzt fizet civil szervezeteknek, hogy befolyásolják szuverén országok politikai életét, az korrupció, tehát nagyon komolyan kell venni, és jogilag is akként kell kezelni. Orbán azt mondta, ezeket a csatornákat meg kell szüntetni, és ezen a ponton felhozta az ellehetetlenítési törvényt mint a parlament előtt lévő tervezetet arról, hogy a civil szervezetek kaphatnak-e külföldről pénzt. Hozzátette, erről komoly viták vannak, de abban mindenki egyetért, hogy ha valaki politikával foglalkozik, az ne kaphasson pénzt külföldről akkor sem, ha civil szervezetnek hívják.

„Magyarországon meg fogjuk alkotni ezt a törvényt, ami Brüsszelben alighanem vitákat fog kiváltani, de ettől még biztosan meg fogjuk tenni” – mondta a kormányfő. Szerinte az egész ügyet a Fidesz által gründolt európai pártcsalád, a Patrióták tárta fel, emiatt pontosan lehet tudni, hogy melyik országban hogyan avatkozott be Brüsszel, kit vásároltak meg és mennyiért. Szerinte ezt nyilvánosságra kell hozni – ha nem teszik, és az ellenfeleik továbbra is ki tudják ezt használni, akkor nemcsak vesztesek lesznek mondjuk a választáson, hanem veszteseknek is fognak tűnni.

Karnowski erre felvetette, hogy Lengyelországban is úgy látják, hogy a javaslat az orosz ügynöktörvény mintájára készült. Orbán azt mondta, ez csak egy trükk, szerinte a magyar törvényjavaslat sokkal közelebb áll az amerikai verzióhoz. Ez az érvelés korábban is felmerült a kormány részéről, konkrétan a FARA-törvényre hivatkoznak, noha a legtöbb szakértő inkább az orosz törvénnyel talált párhuzamokat. A FARA esetében azonban a külföldi adomány önmagában nem elég a „külföldi ügynök” minősítéshez, és az nem is tilt meg semmilyen tevékenységet.

„Magyarországon a vitákat elnézve egy nagyon egyszerű megoldás felé haladunk. Azokra a civil szervezetekre, amelyek politikai tevékenységet folytatnak, ugyanazok a szabályozások fognak vonatkozni, mint a politikai pártokra”

– mondta végül Orbán.

Azt ebből nehéz megmondani, hogy a kormány mennyiben szeretne hozzányúlni a májusban benyújtott ellehetetlenítési törvényhez, amikor azt a friss ígéret szerint előveszik majd az őszi ülésszakban, az viszont újdonság, hogy Orbán nem engedte el, hiszen Magyar Levente június közepén még azt mondta, nem biztos, hogy a törvény valaha a parlament elé kerül. Persze ettől még lehet, hogy nem lesz belőle semmi, elvégre a kormánynak a bizonytalanná váló amerikai fél miatt a USAID-be is beletört a bicskája, és a Pride-ot sem tudták betiltani, hiába mondta Lázár, hogy hülyét csinálnak magukból, ha hoznak egy törvényt, aztán nem tartatják be.

Azt, hogy mi a baj az „átláthatósági törvénnyel”, az elnapolása előtt ebben a gyorstalpalóban szedtük össze.