A Klimt-ügy miatt Lázár János minisztériuma átírja a műtárgyak kiviteli szabályát

A jövőben minden esetben be kell mutatni a műtárgyat a kulturális örökségvédelmi hatóságnak a kiviteli engedélyezési eljárás során – derül ki a kulturális örökségvédelmi törvénymódosítási tervezetből, ami Kormány.hu-n jelent meg. Az indoklás szerint a módosítás „a hatóság megalapozott döntéshozását segíti elő”.

A Hvg.hu szerint a módosítást a néhány héttel ezelőtt kipattant Klimt-ügy miatt terjeszthette be Lázár János minisztériuma. A lap korábban bizonyítékot talált arra, hogy hibázhatott az Építési és Közlekedési Minisztérium, amikor külföldre engedte az értékes Klimt-festményt. Gustav Klimt Afrikai herceg portréja Magyarországról került Ausztriába, az értékes műalkotást a bécsi székhelyű Wienerroither & Kohlbacher Galéria márciusban mutatta be nyilvánosan.

Az ügy előzménye, hogy a minisztérium 2023-ban hallott először az „Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 cm, szélesség: 53.50 cm, jelzés nélkül” adatokkal meghatározott festményről. A műtárgyfelügyeleti hatóságtól egy magánszemély kért engedélyt arra, hogy Magyarországról Ausztriába vihesse a festményt. A kérelmező azt állította, a festmény értéke 50 ezer forint.

Később azonban kiderült, hogy a festmény Gustav Klimt néhai osztrák festő közel egy évszázada eltűnt alkotása. Az ÉKM az elrendelt vizsgálat során megállapította, hogy a kérelmező valótlanul adta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, és a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte azt sem, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható. Emellett a kérelmező a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, mert a kép később maastrichti, New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel. A kérelmező „a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt”, amelyről még a hagyatéki bélyegzőt is eltüntették.

Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt 1897-ben, Bécsben festett portréja. A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a Gustav Klimt Nachlass feliratú bélyegzőt. Amíg a bélyegző a 2025-ös bejegyzésben közzétett, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is észrevehető, olvasható, addig a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nem látható. Mint írták, az ÉKM „az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése, és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon”.

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a műtárgyak kiviteli engedélyezése során a kérelmezők az „ellenőrzött bejelentés” jogintézményét alkalmazzák, amely az általuk megadott információkon alapul.

Lázár János vizsgálatot rendelt el az ügyben, az ÉKM pedig feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, és kezdeményezi a festmény védetté nyilvánítását, mert szerintük hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból a Klimt-festményt.