A minisztérium szerint Fleck Zoltán nem fenyegetheti meg következmények nélkül a köztársasági elnököt

„Alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania” – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium Fleck Zoltán jogász júniusi kijelentésére.

Az ELTE oktatója az egyik Tisza Sziget júniusi kerekasztal-beszélgetésén beszélt arról, hogy mi jöhet akkor, ha a Tisza Párt győz a választáson. Szerinte a köztársasági elnöknek jogában áll a vesztes párt vezetőjét megbízni a kormányalakítással, de a parlament nem fogja megszavazni a miniszterelnököt. „Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?” – tette fel a kérdést Fleck, majd azt mondta:

akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében.

Több mint egy hónap elteltével, augusztus 2-án Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált az ELTE oktatójának szavaira. Az államfő a Facebook-oldalán azt írta, hogy Fleck elképzelései nemcsak súlyosan jogellenesek, hanem erőszakra is buzdítanak. „Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Vajon ki és hogyan értelmezi majd az Ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja. Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet! helye »militáns« közjogi nézetek terjesztésének.”

Bayer Zsolt szerint azonnal ki kellene rúgni az ELTE jogi karának oktatóját, amiért „forradalomra, erőszakra, zsarolásra és a köztársasági elnök fenyegetésére buzdított”. A fideszes publicista a Magyar Nemzetben potenciális leninfiúként jellemezte Flecket, aki szerinte „egy elmebeteg, rohadék gazember, aki magát jogtudósnak nevezi”.

„Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét” – válaszolta az ELTE az RTL-nek és a Magyar Nemzetnek hétfőn, kedden aztán hosszabb közleményben határolódott el az egyetem vezetése Fleck megnyilvánulásától.

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával” – olvasható az ELTE közleményében. Különösen igaz ez a közlemény szerint az egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében.

Fleck a HVG-nek azt írta, semmi radikálisat sem állított, amikor azt mondta, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben. Szerinte nem lehet úgy tenni, mintha a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át.

A jogász hozzátette, a Tisza Sziget rendezvényén arról beszélgettek, hogy mi történik akkor, ha az ellenzék megnyeri a választást, de Orbán nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt megakadályozzák. Itt csak egy példaként hozta fel, hogy adott esetben előfordulhat, hogy a köztársasági elnök a hatalmával visszaélve nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást.

„Az autokrácia egyik sajátossága, hogy felbomlása azért kiszámíthatatlan, amiért a működése is: nem tartja magát semmilyen demokratikus normához” – fogalmazott Fleck, aki szerint Magyarország már régen nem jogállamként működik, és nincs olyan demokratikus tényező, amely így tekintene rá. Ebből pedig az következik szerinte, hogy politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is.

„Ne tegyünk úgy, mintha egy olyan lehetőség előtt állnánk, amiben a közjog mindent rendezni fog, akármilyen eredmény is születik” – mondta Fleck kedden a Klubrádió műsorában is. Szerinte nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni a köztársasági elnök, „amikor egy győztes társadalmi véleménnyel szembe kell majd helyezkednie, és el kell döntenie, hogy egy vesztes autokrácia mellé helyezi továbbra is a lojalitását, vagy megfontolja azt, hogy egy demokratikus eljárást nem akadályoz”.

A forradalom kockázata ebben az esetben az ELTE oktatója szerint a köztársasági elnök döntésében rejlik: amennyiben a választáson ellenzéki erők nyernek, és ő mégis Orbán Viktort kéri fel kormányalakításra, azt a győztes párti mögötti tömeg nem feltétlenül fogja hagyni.