„A hatalmi arrogancia ellen védekezni fogok” – mondta a Telexnek Fleck Zoltán jogász, miután Gulyás Gergely arról beszélt a szerdai kormányinfón, hogy az ELTE-nek ki kéne rúgnia őt. Szerinte abszurd és hisztérikus a kormányzat reakciója a szavaira.
Az ügy előzménye, hogy az ELTE oktatója az egyik Tisza Sziget júniusi kerekasztal-beszélgetésén beszélt arról: mi jöhet akkor, ha a Tisza Párt győz a választáson.
Fleck júniusi mondataira hetekkel később reagált Sulyok Tamás államfő, majd a volt alkotmánybíró, Pokol Béla is kommentálta az ügyet. Bayer Zsolt is reagált, a Magyar Nemzet pedig egy cikket szentelt Fleck Zoltánnak, amiben azt írta, hogy az ELTE oktatója „a Soros-hálózat tagja”, valamint Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter köreinek is a „bizalmi embere”. Az Orbán Viktor jobbkezének számító Nagy János is írt róla a Facebookon. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerdán bejelentette, hogy feljelenti az ELTE oktatóját, amit meg is tett az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészülete miatt.
Fleck Zoltán azt mondta a Telexnek, most nagyobb az esélye, hogy a Fidesz elveszti a hatalmat, mint négy éve. Szerinte a kormányoldalon nem szeretik, ha valaki nyilvánosan beszél azokról a forgatókönyvekről, amelyek hatalomváltás esetén lehetőségként felmerülhetnek. Lánczi Tamásra reagálva azt mondta, hogy abszurd a büntető tényállás emlegetése, de bővebben nem akarta kommentálni a feljelentést. Azt is abszurdnak nevezte, hogy nem ért a jogállamhoz. Hozzátette, bár Gulyás Gergely kicsit szofisztikáltabban beszél, mint Bayer Zsolt, lényegében ugyanazt mondja, mint a publicista.
Mit mondott pontosan Fleck?
Fleck Zoltán az egyik Tisza Sziget beszélgetésen (a videó 22. percétől) arról kérdezték, hogy szerinte elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a Tisza néhány százalékkal nyeri meg a választást, de a köztársasági elnök Orbán Viktornak, illetve az adott fideszes jelöltnek adja a kormányalakítási megbízást. Fleck elmondta, hogy mivel az összes választással kapcsolatos intézmény a kormány kezében van, „el kell kezdeni a felkészülést arra, hogy mi történik akkor, ha megpróbálják bojkottálják” az eredményeket.
Itt megkapta azt a kérdést, hogy erre hogyan lehet felkészülni. „Túl azon, hogy ezekben vannak olyan kérdések, amelyek jogi technikák, vannak olyan kérdések, amelyik politikai stratégiák. Én sem a jogi technikához, sem a politika stratégiához nem értek jól, de azért azt beláttam, hogy vannak egy autokrácia lebontásának jogon kívüli elemei. Hadd mondjak egyet, én ezt bátran vállalom ma is: én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, tegyük fel, hogy sikerül relatíve tisztán tartani a választást, tehát nem tudnak mást tenni, kihirdetik a győztest aznap éjszaka. Ekkor még nincs kormány, nem alakult meg semmi, de azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre – könnyen mondom, mert nem vagyok politikus – ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, és ez konkrétan a köztársasági elnök. Vannak olyan elemek, amelyek nem működnek máshogy, csak politikai logikával. Le fogom tagadni. Az autokrácia leépítése az nem simulékony gyerekjáték, az autokrácia leépítése nem olyan, mint a kormányváltás. Mindannyian egyetértünk itt ebben a teremben, hogy nem kormányváltást várunk, hanem rendszerváltást” – mondta
Majd úgy folytatta, hogy „ha rendszerváltást várunk, ott az a baj, hogy ahhoz szokott a magyar társadalom a '89-es, ‘90-es évek rendszerváltásánál, hogy ott átengedte a hatalmat. De nem azért engedte át, mert nagy nyomás volt belülről, hanem azért, mert összeomlott kívülről. Nincs az a tudásunk, az a tapasztalat, hogy mi egy autokrácia lebontása, hogyha az autokrata hatalom erős marad. A világban az ilyenek összeomlással, utcai harcokkal, gazdasági válsággal, államcsőddel, katonai puccsal, egy csomó dologgal együtt szoktak történni. De sehol nem történik erőszakmentesen, nagyon ritkán történik. Azt a nagyon keskeny ösvényt kéne megtalálni, amikor egy győztes, demokratikus erő – tegyük fel a Tisza Párt, mert neki van esélye – vezeti azt az ellenzéket, amellyel egy új kormányzásba akarna belekezdeni, de van egy másik feltétel, hogy nem nyeri meg annyira, hogy teljesen szétessen az ellenfél. Ez benne van, egy aránytalan választási rendszerben simán előfordulhat. Tegyük fel, hogy nincs kétharmados többség, de egyértelműen megnyeri az ellenzék a választást, szerintem bőven számolhatunk azzal, mivel ez ugyanaz a politikai kultúra, mint a Trumpé, hogy mikor elveszti a választást nem fogja elismerni a vereséget” – fogalmazott.
Gondolatmenete után Fleck megismételte: „közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti, de természetesen nem fogja megszavazni ezt a parlament, aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Na, de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek hagyják? Elnézzük, hogy akkor ezt most újrajátszuk?”. Szerinte Orbán „megfelelően gyenge embereket” rakott ezekre a pozíciókra, hogy akár ezt simán el is várhassa, de ez nagyon nagy kockázattal járna. „Nem volt az elmúlt harminc évben igazi nagy tüntetés, olyan, ami igazán dühös, de lehet, akkor lenne ok rá. Tisztán és egyértelműen a demokratikus felhatalmazást akarja korlátozni, nem tudná eljátszani, hogy ő ezt a demokrácia érdekében csinálja. Nem tudna tovább hazudni. El kellene vállalnia, hogy nem engedi a választások győztesét kormányozni.”
Frissítés: Cikkünkbe kontextusként bekerült, hogy Fleck Zoltán pontosan mit mondott a Tisza Párt júniusi rendezvényén.
