Megkérdeztük az MTI-t, miért szemlézték az orosz hírszerzés közleményét, erre megkaptuk, hogy mi veszélyeztetjük a magyar szuverenitást

Az orosz hírszerzés szerdán nyíltan beszállt a Fidesz választási kampányába. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kiadott egy közleményt, amelyben azt állították, hogy az Európai Bizottság hatalomváltást akar elérni Magyarországon, és mindent megtesznek azért, hogy Orbán Viktort Magyar Péterre cseréljék.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) 16 óra 5 perckor kontextus nélkül adta közzé az orosz hírszerzés közleményét, teret adva ezzel Oroszország nyílt befolyásolási kísérletének. Az MTI szemlézett anyaga után a reakciók sem maradtak el: a kormánypárti sajtó a távirati irodára alapozva átvette az SZVR közleményét, az oroszok által „megszólított” Magyar Péter pedig jelezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök elkezdett beavatkozni a magyar választásba.

Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt elemzése szerint az orosz elnök ezzel a közleménnyel „pórázt villantott, megmutatta, hogy ki a gazda – egyfelől a külvilág és az esetleges kihívók számára, de nem mellesleg a póráz végén lévő »védelmezett« számára is”. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint Putyin megtehette volna, hogy egy semlegesebb, például külügyminisztériumi szóvivői szinten nyilvánul meg a kérdésben, azonban teljesen direkt módon a hírszerzésre bízta ezt a feladatot. „Ezzel félreérthetetlenné tette, hogy nem pusztán egy ártalmatlanabb diplomáciai üzenetről van szó, hanem kifejezetten hírszerzési művelet keretében foglalkozik az üggyel” – mondta a Telexnek.

Csütörtökön kérdéseket küldtünk a Duna Médiaszolgáltató felügyelete alatt működő MTI-nek az SZVR-közlemény szemléjéről. Azt akartuk megtudni, hogy:

• Mennyire elterjedt gyakorlat az MTI hírszerkesztésében, hogy külföldi hírszerző szolgálatok közleményeit szemlézik?
• Az orosz ügynökségek közleményeit rendszeresen szondázzák, szemlézik?
• Hogyan és milyen csatornán jutott a tudomásukra az SZVR közleménye?
• Az SZVR egy hadviselő fél titkosszolgálata. A szemléjükben miért nem tértek ki a szervezet működésére és funkciójára, ami fontos lenne a közlemény kontextusba helyezéséhez?
• Nem tartják-e a magyar szuverenitást veszélyeztetőnek, hogy teret adtak az orosz szolgálatok közleményének?

Válaszukban azt írták, az MTI nem szemléz hírszerzési ügynökségeket, a nevezett közlemény pedig a TASZSZ orosz állami hírügynökségen keresztül jutott el hozzájuk – bár az eredeti MTI-hírből ez egyáltalán nem derült ki, abban ezt nem tüntették fel.

Arra a kérdésre, hogy miért nem helyezték kontextusba az SZVR közleményét, azt válaszolták: „Az MTI nem tudósítást írt, pusztán szemlézte a közleményt.” Arra a kérdésre pedig, hogy nem tartják-e utólag a magyar szuverenitást veszélyeztetőnek, hogy teret adtak az orosz szolgálatok közleményének, olyan válasz érkezett, mintha azt a Fidesznél vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál írták volna:

„Nem tartjuk veszélyeztetőnek, ellentétben az olyan külföldről finanszírozott orgánumok működésével, mint az Önöké.”

Az ilyen fajta válasz már egyáltalán nem meglepő a közmédia környékéről. Idén tavasszal arról érdeklődtünk az MTVA-nál, hogy miért támogatják Káel Csaba filmügyi kormánybiztos készülő filmjét, a Magyar menyegzőt, és pontosan mennyi közpénzt adnak rá. Válasz helyett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap sajtóosztálya arról kezdett el kérdezősködni, hogy a Telex kinek a megbízásából kér adatokat, és milyen külföldi szervezetektől kaptunk támogatást és mennyit, és az nem ellentétes-e a magyar jogszabályokkal.

A Telex az indulásától kezdve átláthatóan működik, a törvényi előírásoknál sokkal részletesebb átláthatósági jelentéseink vannak minden évben. Ezekben mi magunk számoltunk és számolunk be a bevételeinkről. A legutóbbi, júniusban megjelent átláthatósági jelentésünket itt lehet elolvasni.