Az oktatási jogok biztosa azt kéri az igazgatóktól, hogy ne engedjenek politikusokat az iskolába

„Az iskola világa határt szab a politikusoknak: nem fotózkodhatnak a gyerekekkel és nem élhetnek vissza a helyzetükkel, mert még a kampányban is meg fogják büntetni őket. Ha Medgyessy Péterhez vagy Dobrev Klárához hasonlóan valaki órát akar tartani, annak fel kell hívni a figyelmét, hogy van arra szerződött tanár az iskolában” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Mivel az iskola a közélet része, szerinte a gyerekeket nem kell eltiltani a politikától, de az iskolát ki kell venni a politikai csatározásokból. „Az igazgatóktól azt kérem, hogy ne engedjék a politikusokat az intézményekbe, a tanároktól pedig azt, hogy húzzák ki magukat és ne hagyják, hogy valaki a hatalmát fitogtatva álljon a katedrára, legyen az akár kormánypárti, akár ellenzéki politikus.”

Az oktatási jogok biztosa arról is beszélt, hogy lehet kampánygyűlést tartani az iskolák épületeiben, hiszen sok településen az iskola az egyetlen hely, ahol ez kivitelezhető. Egy ilyen eseményt azonban csak tanítási időn kívül rendezhetnek, és nem szabad gyerekeket kivezényelni rá.

„Ezenkívül hasonló feltételeket kell biztosítani minden politikai szervezetnek az épületben, és sem gyereket, sem tanárt nem lehet kötelezni a részvételre, de nem érheti őket hátrány, ha maguktól mennek”

– jelentette ki Aáry-Tamás Lajos. Szerinte az iskolák sokszor nem dolgozzák ki a szabályait ennek, és „képtelenek ellenállni egyes politikusi kéréseknek”.

Riasztó jelenségnek tartja, hogy a koronavírus-járvány óta megnőtt az óvodából érkező ügyek száma, és az óvónők arra panaszkodnak, hogy „ezek a kicsik nem normakövetők, akarnokokként viselkednek és igénylik a digitális eszközöket, de a kütyük rabjává vált, egyre türelmetlenebb szülőkkel is nehéz beszélni”. Ijesztő módon növekszik szerinte az Asperger-szindrómás, az autista, illetve az ADHD-s gyerekek száma, hasonlóan a diszlexiás, diszkalkuliás és diszgráfiás gyerekekéhez. „Sokan nem találnak maguknak megfelelő iskolát a lakhelyük közelében, de úgy hiszem, hogy képesek vagyunk segíteni nekik. Ők is a mi magyarjaink, nem mondhatunk le róluk.”

Jó hírnek tartja Aáry-Tamás, hogy érzékelhetően csökkent az olyan esetek száma, amikor a tanárok fizikailag bántalmaznak gyerekeket az iskolában. A gyerekek egymás közötti agressziója viszont folyamatosan nő. „Elvégeztünk egy nagy vizsgálatot 2009-ben, amelyben feltérképeztük az akkori tizenegyedikesek teljes oktatási életpályáját. Kiderült, hogy nem a fizikai bántalmazás mértéke nagy hazánkban, hanem a verbális agresszióé. Nálunk az iskolások nem vesznek elő fegyvert, vagy ritkán rántanak kést, ami Finnországban, Nagy-Britanniában és Skóciában óriási probléma.”

Mostanra az iskolai agresszió átköltözött az internetre, és a felmérések szerint már az 5. és 6. évfolyamos diákok is az online kirekesztéstől rettegnek a legjobban. „Összeért a valós világ és az internetes tér, amit jól mutat, hogy sok gyerek azért verekszik reggel 8-kor, mert éjszaka összevesztek valamin az online világban. Nincs az a tanár, aki erre fel tud készülni, az iskola pedig nem avatkozhat be a virtuális világba. Mivel a zaklatás nem az intézményben történik, mi sem tudunk segíteni” – tette hozzá az oktatási jogok biztosa.

Aáry-Tamás arra számított, hogy komoly gondok lehetnek majd a mobiltelefonok iskolai korlátozásából, amit tavaly rendelt el a Belügyminisztérium. Végül nem így történt. „A kicsik hamar elfogadták az új szabályozást, a nagyobbaknál pedig működnek az arról szóló megállapodások, hogy az okoseszközök mikor használhatók. Örülök annak, hogy csak kisebb esetek bukkannak fel, tömeges probléma nem tapasztalható.”