Madártani szenzáció: nálunk fészkelt a kuhi
Először 2012-ben észlelték Magyarországon az egyébként Afrikában és Dél-Ázsiában honos kuhit (Elanus caeruleus), de általában csak egy-egy példányt láttak belőle. Úgy tűnik, hogy a faj mostanra megkedvelte az ország melegedő klímáját, mert a Körös-Maros Nemzeti Park szerdai bejelentése szerint idén először sikeresen fészkelt az országban.
A nemzeti park beszámolója szerint idén májusban többször láttak kuhit a Kardoskúti Fehértónál, Hódmezővásárhely külterületén, nyáron pedig az is kiderült, hogy a madarak fészket raktak az egyik facsoportban. A kuhipár négy tojást rakott, de azokból végül csak két fióka kelt ki, a másik két tojás megzápult. Augusztus végén mind a négy madarat sikerült meggyűrűzni, így a jövőben jobban követhető lesz a mozgásuk és az életmódjuk.
A kuhi a vágómadárfélék családjába tartozó, vércse méretű ragadozó madár. Más madarakkal nehezen összetéveszthető faj, tollazata felül világos kékesszürke, fekete szárnyfedőkkel, alul fehér. Különösen szembeötlő nagy borostyánvörös szeme, amely körül fekete, V-alakú maszkot visel, és a messziről is jól láthatóak sárga lábai. Élőhelyei a nyílt gyepes, ligetesen fákkal tarkított területek, főleg rovarokkal, gyíkokkal, esetleg apró emlősökkel, kisebb madarakkal táplálkozik.
A kuhi a Szaharától délre Afrikában általánosan elterjedt, de Indiában és az egész Indonéz szigetvilágban is fészkel. Spanyolországban 1975‐ben költött először, és azóta ott már jelentős fészkelő állomány alakult ki. Portugáliában először 1944‐ben, majd 1963‐ban költött egy‐egy pár, rendszeres fészkelőnek azonban csak 1976‐tól tekinthető. Európában Lengyelországból, Görögországból, Németországból és Ausztriából is vannak alkalmi előfordulásáról adatok.
Magyarországon az első példány 2012-ben a vértesi natúrparkban, Csákváron bukkant fel. A másodikat hat év elteltével, 2018-ban látták, azóta viszont egyre sűrűbben jelenik meg az ország több pontján, legtöbbször a tél eleji időszakban. Az utóbbi hét évben tíz példányt regisztráltak. Védett, természetvédelmi értéke példányonként 25 ezer forint az MME adatbázisa szerint.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén először 2022 decemberében láttak egy példányt Békéssámsonnál, amely egészen a következő év áprilisáig ott tartózkodott. Idén májusban Csomorkányban, a védett természeti terület délnyugati határán történt a második észlelés, akkor azt írták, hogy a színezete alapján feltételezhető, hogy Ázsia déli részéről érkezett.
