A Kúria fenntartja a másodfokú bíróság ítéletét, ezzel a kirúgott négy kölcseys tanár kérelmét elutasította, nekik perköltséget kell fizetniük, felülvizsgálatnak nincs helye
– erre jutott a Kúria a szerdán meghozott ítéletében. Az ítélethirdetés alatt a hallgatóságból többen is felháborodva kimentek a teremből.
Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást és Molnár Barbarát eredetileg azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.
A bíró indoklásában azzal érvelt, hogy bár a bíróságok eltérően ítélték meg a kötelezettségszegés súlyát, a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek nem tettek eleget. A bíróság szerint a tanárok politikai véleményt nyilvánítottak. Azt mondták, a polgári engedetlenség nem jogi kategória, a munkavállalók a követeléseiknek a sztrájkjoggal tehetnek eleget, de ha más módon akarnak érvényt szerezni a véleményüknek, az munkajogi következményekkel jár. A bíró szerint a munkaügyi pernek nem lehet tárgya az, hogy a tanárok jó szándékúan akartak fellépni, a perben a munkajogi szabályok szerint, az irányadó jogszabályok alapján kellett dönteni. A diszkriminációt és a joggal való visszaélést nem találták megalapozottnak.
A tanárokat képviselő Helsinki Bizottság ügyvédje, Tóth Balázs az ítélethozatal előtt elmondta: olyan döntésnek kell születnie, ami jogegységet teremt a hasonló ügyek gyakorlatában. Ezzel arra az ügyre célzott, amiben idén júliusban a másodfokú bíróság jogellenesnek mondta ki a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárának, Törökné Pethő Erzsébetnek és Kapin Lillának, az Eötvös József Gimnázium tanárának elbocsátását. A pedagógusokat 2022-ben ugyanúgy azért rúgta ki a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A két tanár pere 2023 márciusában kezdődött, első fokon elveszítették a munkaügyi pert.
Tóth Balázs végigvette azokat a szempontokat, amik alapján abban a perben a másodfokú bíróság meghozta a döntését, és amik nagy része a kölcseys tanárok perében is releváns. Szerinte a kettő döntés egyszerre semmiképpen nem tartható, főleg, hogy a kölcseys tanárok még kevesebb órát mulasztottak, mint a másik ügyben részt vevő tanárok.
A tankerület jogi képviselője szerint önmagában a Kúriának nem szabad vizsgálnia, hogy alsóbb fokú bíróságok miért hoztak különböző döntéseket, a Kúriának ezt az ügyet kell vizsgálnia.
Másodfokon ötből négy kölcseys tanár elbocsátását rendben lévőnek találták
Tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék a legtöbb pontban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat, végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot. A tanárok követelése összesen körülbelül 35 millió forint volt, ebből nagyjából 27 millió forintot ítélt meg a bíróság. A bíró szerint a kölcseys tanárok kirúgása aránytalan volt.
Aztán jött a fordulat: a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon idén május végén már ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását rendben lévőnek találta. Másodfokon a bíróság – az első fokkal ellentétben – úgy ítélte meg, hogy a tanárok kötelezettségszegése jelentős volt. Így Törley Kata, Sallai Katalin, Molnár Barbara és Palya Tamás nemhogy kártérítést nem kapott, de többmilliós perköltséget kellett fizetniük. Ezért döntöttek úgy, hogy a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A tanárok sérelmezték például, hogy a tankerület huzamosabb ideig eltűrte a munkabeszüntetés gyakorlatát, és így nem volt megalapozott az azonnali hatályú felmentésük. Illetve több polgári engedetlenségben részt vevőhöz képest a kirúgott tanárok kisebb mértékben mulasztották el tanóráikat. A nyilvános, erőszakmentes, alkalmi, eseti jellegű munkabeszüntetés, amiben a diákok jogai nem sérültek, nem jelenthet lényeges kötelezettségszegést.
A tankerület jogi képviselője a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte. Szerinte a folyamatos kötelezettségszegést a bizonyítékok alátámasztották, a munkamegtagadás nem csak a tanórákra vonatkozott, mert a munkabeszüntetést teljes munkanapokra hirdették meg. A tanárok követelései túlmutattak a tankerület döntési kompetenciáján, a tanárokat pedig nem a politikai véleményük miatt rúgták ki.
A tanárok eredetileg a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. A Kölcsey Gimnázium tanárai 2022 októberében alapítottak pertársaságot. A tanárok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.
Cikkünk megjelenése után a tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság közölte, hogy továbbra is fenntartja: a kirúgások jogsértőek és önkényesek voltak. „Nem adjuk fel: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresünk igazságot” – írták.
