Öt évig, 2030-ig nem tudhatja meg a nyilvánosság, hogy mikor, hova és kikkel utazott külföldre Orbán Viktor az elmúlt két évben. A miniszterelnök augusztusi horvátországi repülőzése után adtunk be közérdekű adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Azt kértük, hogy küldjék el a miniszterelnök külföldi útjainak dátumát, helyszínét, időtartamát, az utazás során használt közlekedési eszköz megnevezését és a kíséretének tagjait egészen 2024. elejéig visszamenőleg.
A 15 napos törvényi határidő utolsó napján előbb arról tájékoztattak, hogy az adatok megismerhetőségéről kikérik a külpolitikáért felelős miniszter, azaz Szijjártó Péter véleményét. Két héttel később aztán azt írták, hogy „a Miniszterelnöki Kabinetirodának nem áll módjában a jelzett adatok megismerésére irányuló igényt teljesíteni”.
Levelükben arra a jogszabályra hivatkoztak, amit tavaly decemberben egy költségvetési salátatörvénybe bújtatva emeltek be a külképviseletekről és külszolgálatról szóló 2016-os törvénybe. A jogszabály alapján külpolitikai, külgazdasági és nemzetbiztonsági érdekekből öt évre titkosítják a védett személyek külföldi útjainak adatait. Védett személynek számít a köztársasági elnök (Sulyok Tamás), a miniszterelnök (Orbán Viktor), a külpolitikáért felelős miniszter (Szijjártó Péter), az Alkotmánybíróság elnöke (Polt Péter), a Kúria elnöke (Varga Zs. András) és a legfőbb ügyész (Nagy Gábor Bálint).
Izgalmas kérdés, hogy miben veszélyeztetné Magyarország külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeit, ha a nyilvánosság megismerné, hogy milyen országokban járt a miniszterelnök az elmúlt másfél évben. A válasz megtagadása már csak azért is érdekes, mert Orbán külföldi útjairól rendszeresen beszámol a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Így viszont ott motoszkál a kérdés: milyen utak lehetnek titkosak?
A Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatkozott az Infotörvényre is, amely alapján a közérdekű adatok nyilvánosságát több okból is korlátozhatják. Itt a „külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel” nem teljesítették a kérést.
Nyáron pont ugyanezzel az indoklással utasították el a Hvg.hu közérdekű adatigénylését is a miniszterelnök külföldi útjainak költségeiről, korábban pedig az Átlátszó járt így, amikor Szijjártó Péter 2021-es magánrepülőzéséről küldtek kérdéseket 2024. áprilisában. Több adatigénylésüket is lepattintotta a külügyminisztérium azzal az indokkal, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal, majd a tavaly december elején beadott kérdésre már nem válaszoltak semmit. Rá pár hétre került bele a törvénybe a korábban említett módosítás a védett személyek külföldi útjainak titkosításáról.
Orbán Viktor külföldi útjairól az elmúlt hónapokban többször is szó volt a nyilvánosságban. A miniszterelnök augusztusban a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó cég magánrepülőjével utazott az Adriára. A hivatalos kommunikáció szerint nyaralni ment, de vele tartott a politikai igazgatója, Orbán Balázs és több más közvetlen munkatársa is. Gulyás Gergely később azt mondta, hogy mindenki magának fizette ki a magánrepülőzést, és a munkatársai azért kísérték el a miniszterelnököt Horvátországba, hogy dolgozzanak.
Orbán a horvátországi nyaralás után Dublinban nézte meg az Írország–Magyarország világbajnoki selejtezőt. A meccsről az OTP Bank magánrepülőjével jött vissza másnap Budapestre Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökének társaságában. Pár nappal később az Ötnek adott interjújában azt mondta, hogy az útját ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ elnökének meghívására ment. A Kormányzati Tájékoztatási Központ ezt megerősítve azt közölte, hogy azért az állam fizette Orbán magángépes meccsnézését, mert az hivatalos útnak minősült.
Két héttel később Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára viszont már azt válaszolta Jakab Péter írásbeli kérdésére, hogy Orbán dublini magángépes utazása „egyetlen forintjába sem került a magyar adófizetőknek”. A csütörtöki kormányinfón pedig Gulyás Gergely azt mondta, majd később a KTK is azt írta az RTL-nek, hogy Orbán a saját zsebből fizette a kiruccanást.
