Nagyon ráálltak az ügyészségek, hogy több százezres költséget varrjanak az elterelést végigcsináló drogfogyasztók nyakába

Átlagosan negyedmillió forintnál is többet fizettetnek ki bűnügyi költségként azokkal a drogfogyasztókkal, akik sikeresen elvégzik az elterelést – derült ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2022 és 2024 közti időszakra vonatkozó adatigényléséből. A TASZ adatai szerint évente 2000-2600 sikeres elterelés történik. Nem mindegyik esetben kellett végül kifizetniük a bűnügyi költségeket az elterelteknek, de az adatok azt mutatják, hogy ez egyre jellemzőbb. Tavaly már az esetek több mint 60 százalékában az eltereltekre hárították a bűnügyi költségeket, miközben 2019-ben ez az arány még 20 százalék körül volt. A budapesti ügyészségek az országos átlagnál is szigorúbbak: 2022-ben az esetek 77 százalékban, 2023-ban az esetek 79 százalékában, tavaly pedig az esetek 72 százalékában fizettették ki a drogfogyasztókkal a teljes bűnügyi költséget.

Elterelésre akkor van lehetőség, ha csekély mennyiségű kábítószer birtoklásáról vagy fogyasztásáról van szó: tipikusan ilyen, amikor a rendőr elkap valakit egy spanglival a szórakozóhely előtt. A Magyarországon elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közel 80 százaléka ebbe a kategóriába esik. Az eltereléssel a drogfogyasztó elkerüli a büntetőeljárás lefolytatását és végén a büntetést.

A 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény azonban lehetővé tette, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a kisebb súlyú kábítószeres ügyekben az ügyészség azokkal a gyanúsítottakkal is részben vagy teljes egészében kifizettethesse a nyomozás költségeit, akik egyébként sikeresen elvégezték a 6 hónapos elterelést.

A bűnügyi költség a lefoglalt anyagok laborvizsgálatából, szakértői díjakból és költségátalányból áll össze. Ezekből jön össze a cikk elején idézett negyedmilliós összeg, de bőven van példa milliós tételekre is: a fonyódi ügyészség 2023-ban egy ügyben 1,49 milliós bűnügyi költséget fizettetett ki, a békéscsabai ügyészség az egyik eltereltre 1,58 milliós összeget hárított át tavaly. A TASZ adatgyűjtése szerint az eltereltek összességében évente több százmillió forintot fizetnek be az államnak a kiszabott bűnügyi költségekből.

• A 2022-ben megfizettetett bűnügyi költségek becsült összege 485 millió forint volt, az átlagos bűnügyi költség ügyenként körülbelül 234 ezer forint volt.
• A 2023-ban kiszabott bűnügyi költségek összértéke 439,86 millió volt, átlagosan 327,77 ezer forintot kellett kifizetnük az elterelést vállaló fogyasztóknak. Az átlagot erősen torzíthatja, hogy a Nagykátai Járási ügyészségnek volt egy ügye, amiben 5 millió feletti bűnügyi költséget szabtak ki. Ez volt egyébként a nagykátai ügyészség egyetlen ilyen ügye abban az évben.
• Az áthárított bűnügyi költségek összértéke tavaly 519,91 millió forint volt, amiből az elengedések és a mérséklések után ténylegesen 386,10 milliót kellett kifizetniük a drogfogyasztóknak. A V. és XIII. Kerületi Ügyészség 124 ügyben összesen 32,41 millió forintot szabtak ki az eltereltekre. Az egy ügyre jutó átlagos bűnügyi költség tavaly 182,72 ezer forint volt.

De mi azzal a probléma, hogy a drogfogyasztókkal fizettetik ki a nyomozás költségeit? Az elterelést eredetileg azért találták ki, hogy kapjanak még egy esélyt, akik egyszer hibáztak, és elkövettek valamilyen kisebb kábítószeres bűncselekményt. A TASZ álláspontja szerint az akár több százezer forintos költségek áthárítása ellentétes azzal, ami az elterelés célja lenne: aki nem végzi el, annak ugyanúgy ki kell fizetni a bűnügyi költséget, vagyis az elterelés nem mentesít a büntetőeljárás hátrányai alól. Akár az az abszurd helyzet is előállhat, hogy az áthárított nyomozási költség nagyobb, mint amennyi a büntetőeljárás végén kiszabott pénzbüntetés, ami korábban jellemzően 100-150 ezer forint volt. Ráadásul a rendőrségnek és az ügyészségnek külön kerete van a nyomozási költségekre.

A jogvédő szervezet öt éve folyamatosan nyomon követi, hogy a fővárosi és a vidéki ügyészségek milyen arányban fizettetik ki a bűnügyi költségeket az elterelést választó drogfogyasztókkal, illetve hogy mekkora összegekről van szó. A TASZ a Fővárosi Főügyészség alá tartozó 12 kerületi ügyészségtől és a 19 Vármegyei Főügyészség alá tartozó 105 járási ügyészségtől kért adatokat, amiket dr. Móró Levente adatelemző segítségével dolgoztak fel. A TASZ az adatelemző segítségével egy bűnügyiköltség-kalkulátort is csinált, amivel a tettenérés időpontját, a lefoglalt kábítószergyanús anyagok számát és egyéb adatokat megadva kiszámolható, hogy nagyjából mekkora bűnügyi költség keletkezik.

Még a régi Indexen mi is írtunk arról, hogy az új büntetőeljárási törvény életbe lépése után nagy eltérések voltak az ügyészségek gyakorlatában: 2019. július 1. és 2020. február 1. között volt olyan budapesti kerület, ahol egyetlen esetben sem fizettették meg a bűnügyi költségeket, míg egy másik kerületben majdnem az összes ügyben így jártak el. Összességében az ügyek ötödében kötelezték a bűnügyi költségek megfizetésére a drogfogyasztókat. Az eltérések mögött az lehetett, hogy a törvény nem szabályozta konkrétan, mi alapján kötelezhetik a gyanúsítottakat a költségek megfizetésére, az ügyészségek saját belátásuk szerint dönthettek erről.

Ehhez képest 2020. február 1. és 2021. február 1. között már az ügyek több mint 60 százalékában (1434 esetből 911-szer) fizettették ki a bűnügyi költségeket az eltereltekkel. Vagyis már az volt a ritkább, amikor ettől eltekintettek, országos gyakorlattá vált a költségek áthárítása. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a törvényt 2021-ben kiegészítették olyan szempontokkal, ami alapján mérlegelni tudtak az ügyészségek, ilyen volt a bűncselekmény tárgyi súlya, a bűncselekmény körülményei, valamint a gyanúsított vagyoni és jövedelmi helyzete. Általában 40-70 ezer forint volt a legalacsonyabb összeg, amit kifizettek a drogfogyasztók, de gyakoriak voltak az 500-700 ezres költségek is.

A 2022-2024 közötti időszakra vonatkozó adatokból az látszik, hogy mostanra állandósult ez a gyakorlat. Az esetek többségében a teljes összeget kifizettetik az ügyészségek, csak az ügyek 25-20 százalékában tekintenek el ettől. Főleg a budapesti ügyészségekre igaz ez, a vidéki ügyészségekhez képest látványosan kevesebbszer engedik el a bűnügyi költségeket. A részleges megfizettetésnél kiegyenlítettebb az arány.

2022-ben 2073 sikeres elterelésből 1226 esetben, az ügyek 59 százalékában kötelezték az elterelteket a teljes bűnügyi költség megfizetésére. Úgy jött ki az országos átlag, hogy Budapesten ez az arány 77 százalék volt, míg a vidéki ügyészségeken 34 százalék. A miskolci és a debreceni járási ügyészségen például egyszer sem fizetették ki a bűnügyi költségeket, addig XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségen az összes ügyben ilyen döntés született. Abból is látszik a budapesti szigor, hogy abban az évben 516 alkalommal, az esetek 25 százalékában engedték el az ügyészségek a bűnügyi költségeket: csakhogy a fővárosban ez az arány mindössze 2 százalék volt, addig a vidéki ügyészségeken 56 százalék.

2023-ban az ügyészségek 2591 alkalommal szüntették meg az eljárást drogfogyasztók ellen sikeres elterelés miatt. 1726 esetben, az ügyek 67 százalékában hárították át az eltereltekre a teljes bűnügyi költséget, az ügyészségek 21 százaléka minden egyes ügyben így járt el. A budapesti ügyészségek az ügyek 79 százalékában, a vidéki ügyészségek az ügyek 63 százalékában döntött a teljes kifizettetés mellett.

512 alkalommal, az ügyek 20 százalékában engedték el a bűnügyi költségeket, viszont az ügyészségek több mint harmada egyszer sem volt ennyire megengedő. Ebben is az évben is kijött, mennyire eltérő a fővárosi és a vidéki ügyészségek gyakorlata: a vidéki ügyészségek az ügyek 29 százalékában döntöttek az elengedés mellett, miközben a fővárosi ügyészségeken ez az arány az 1 százalékot sem érte el.

2024-ben 2113 sikeres elterelés mellett 1326 esetben, az ügyek 63 százalékában hárították át teljesen az eltereltekre a bűnügyi költségeket: a fővárosban 72 százalék, vidéken 59 százalék volt ez az arány. 353 esetben, az ügyek 17 százalékában engedték el a teljes összeget, ami úgy jött ki, hogy a fővárosi ügyészségeken az esetek 3 százalékában született ilyen döntés, míg vidéken az esetek 22 százalékában. Az is látszik, hogy a vidéki ügyészségek is egyre ritkábban engedik el a bűnügyi költséget, hiszen 2022-ben még az esetek 56 százalékában tettek így, tavaly már csak az esetek valamivel több mint ötödében.

Az is jellemző, hogy nagyon kevesen kérik a bűnügyi költségek mérséklését vagy elengedését, holott erre lehetőség van, csak valószínűleg kevesen tudnak róla. A TASZ-nak volt például egy ügyfele korábban, akinél a mozgáskorlátozottságra való tekintettel utólag elengedték az összeget. A munkanélküliség, rossz szociális helyzet, családfenntartás szintén mentesítő tényező lehet.

2022-ben csupán 118 alkalommal, az ügyek 6 százalékában kérvényezték bűnügyi költségek mérséklését vagy elengedését. A budapesti ügyészségnek szigorúbbak a vidékiekhez képest a bűnügyi költségek áthárításában, Budapesten adták be a kérelmek több mint 90 százalékát is. 2023-ban ugyanakkora arányban kérték a bűnügyi költség utólagos elengedését (175 eset), a 117 járási és kerületi ügyészségből 76-hoz egyetlen ilyen kérelem sem érkezett. Tavaly is nagyon kevesen éltek a lehetőséggel, 164 alkalommal, az ügyek 8 százalékában kértek elengedést.

Kérdés, hogyan alakulnak ezek az adatok a június közepén életbe lépett új, minden eddiginél szigorúbb drogtörvény hatására. Az új drogtörvény az elterelés szabályait is szigorította: csak az mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert. Azaz akkor kerülheti el a drogfogyasztó a büntetést, ha feldobja a dílerét. A TASZ-nál arra számítanak, hogy 2025-ben valószínűleg lényegesen több bűneset szerepel majd a statisztikában az új drogtörvény miatt.

Egy másik fontos változás, hogy az új drogtörvény értelmében az új pszichoaktív szerek, vagyis a dizájnerdrogok (herbál, kristály) is kábítószernek minősülnek, használatuk bűncselekmény, nem pedig szabálysértés, mint korábban. Ezt azt is jelenti, hogy a dizájner drogok fogyasztói is mehetnek elterelésre, ami elvileg jó hír, mert a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb szerhasználók is ellátáshoz juthatnak az elterelés révén. Csakhogy így velük is kifizettethetik az esetenként több százezer forintra rúgó bűnügyi költségeket. A TASZ szerint a „zéró tolerancia” nevében és politikai haszonszerzésből felfokozott szigorúbb büntetőpolitika miatt vélhetőleg csökkeni fognak a bűnügyi költség mérséklésére és elengedésére hozott méltányossági döntések is.