Október elején a hazai intézményekbe vetett bizalomról készített felmérést a 21 Kutatóközpont. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a rendőrségbe vetett bizalom mértéke a legmagasabb a magyar társadalomban, a válaszadók 13 százaléka nagyon, további 21 százalékuk pedig inkább bízik benne.
A rendőrség volt az egyetlen olyan intézmény, ahol legalább néhány százalékponttal magasabb volt a bizakodók aránya, mint a bizalmatlanoké. Ehhez képest a többi intézmény esetében többségben vannak a bizalmatlanok. A negatív listát a közmédia vezeti, a magyar társadalom közel fele (48 százalék) egyáltalán nem, 14 százalék pedig inkább nem bízik benne.
Ötven százalék feletti az elutasítottsága a parlamentnek, a kormánynak, a kereskedelmi médiának és a gyermekvédelmi intézményeknek. A 21 Kutatóközpont szerint az elmúlt időszak gyermekvédelmi botrányai megtépázták a gyermekekkel foglalkozó állami intézményekbe vetett bizalmat: a válaszadók harmada állítja, hogy egyáltalán nem bízik bennük, további 19 százalék pedig inkább nem bízik.
A felmérés szerint a Tisza Párt szavazóinak körében a közmédiának, a kormánynak és a parlamentnek a legmagasabb az elutasítottsága (96 százalék), de Magyar Péter támogatói a gyermekvédelmi intézményekkel szemben is bizalmatlanok.
A pártnélküliek 58 százaléka nem bízik a kormányban, 56 százalékuk pedig a parlamenttel szemben bizalmatlan. A kutatás szerint ők hasonlóan elutasítóak a közmédiával és a kereskedelmi médiával szemben.
Ezzel szemben nem meglepő módon a Fidesz szavazóinak többsége inkább bízik ezekben az intézményekben. Érdekesség, hogy a fideszesek ötöde (20 százalék) inkább bizalmatlan a közmédiával szemben. Ugyanakkor a kormánypárt szavazóinak 69 százaléka bízik a gyermekvédelmi intézményekben.
A 21 Kutatóközpont a kutatás eredményei alapján azt írta, hogy az állami és társadalmi intézményekkel szemben a magyar társadalom jelentős része bizalmatlan.
A hibrid adatfelvétel 2025. október 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
Török Gábor politológus Facebookon reagált a felmérésre, szerinte a politikai intézmények magas elutasítottsága nem újdonság, ami viszont (talán) meglepő: a rendőrség kifejezetten jól áll, míg a közmédiában még a Fidesz szavazóinak harmada sem bízik, az ellenzékiek pedig, sőt még a pártnélküliek is elsöprő többséggel bizalmatlanok.
„Ha csak egy kicsit is komolyan venné egy felelős döntéshozó ebben az országban azt, hogy a közmédia pártállástól függetlenül minden magyar ember számára dolgozik, akkor ilyen adatok láttán azonnal lépnie kellene” – írta Török Gábor. Hozzátette, ezek a számok nem csupán a közszolgálatiság totális kudarcát mutatják, de még politikai haszonról is csak korlátozottan beszélnek.
