Orbán Viktor pénteken reggel szokásos programja szerint a Kossuth rádióba látogatott el, ahol az alábbi fontos dolgokról beszélt:
1. A Trump–Putyin-találkozóról
Trumppal előző este, Vlagyimir Putyinnal pedig majd pénteken délelőtt beszél Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki pénteki Kossuth rádiós megjelenését a csütörtökön bejelentett, az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló amerikai–orosz találkozóval kezdte. A miniszterelnök azt mondta, sajnálja, hogy „Ferenc pápa ezt a pillanatot nem érte meg”.
Mi történt előtte:
Donald Trump csütörtökön posztolt a Budapestre tervezett találkozójáról, és arról is írt, hogy nagyon produktív telefonbeszélgetésen van túl Putyinnal, aki gratulált neki a gázai békemegállapodáshoz, ami egyben előremozdíthatja az orosz–ukrán háború lezárását is. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szerint Trump több mint két órán át beszélgetett Putyinnal.
A találkozót Magyar Péter is üdvözölte. A budapesti helyszín már többször felmerült az elmúlt hónapokban a béketárgyalások lehetséges helyszíneként. Augusztusban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke javasolta, hogy Putyin Budapesten találkozzon Zelenszkijjel, és egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő is a magyar fővárost emlegette az orosz és ukrán elnök találkozójának lehetséges helyszíneként.
2. Az amerikai–magyar washingtoni találkozóról
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy „a csőben van” egy hivatalos washingtoni magyar–amerikai találkozó is, pontos dátumot nem említett.
Mi történt előtte:
A washingtoni találkozóról egy bekapcsolva hagyott mikrofonnak köszönhetően már ki is szivárgott egy mondat csütörtökön. A közzétett videófelvételen az hangzik el, hogy Orbán Trumpnak azt mondja: „November 8-án Washingtonban leszek”. Pontos dátumról Orbán nem beszélt a pénteki Kossuth rádióban, csak annyit mondott, „az utolsó simításokat végzik”.
3. Arról, hogy szerinte nem szabad nyugdíjreformot végrehajtani és a 14. havi nyugdíjról
A magyar miniszterelnököt a belengetett 14. havi nyugdíjról is kérdezték, érintve a Tisza Pártot is, amely nyugdíjemelést ígér megválasztása esetén. Orbán azzal kezdte erre válaszul, hogy szerinte nincs tökéletes nyugdíjrendszer, a magyar sem az, de „ehhez hozzányúlni, új elemet bevezetni a nyugdíj megállapításába, rendkívül kockázatos” – fogalmazott.
„Én azt javaslom, hogy semmilyen nyugdíjreformot ne vezessünk be. Ezt a rendszert adjusztálgassuk, ha kell, igazítgassunk rajta kicsiket, és ezt a rendszert vigyük el, ameddig csak lehet. (…) Kétségkívül 20-25 év múlva majd a demográfiai helyzet függvényében érdemes újra távlatosan gondolkodni a nyugdíjrendszerrel, de most nem szükséges ez. A nyugdíjrendszer úgy, ahogy van működőképes (…)” – mondta még a miniszterelnök.
Itt tért át érdemben a 14. havi nyugdíjra, amihez szerinte „kellene béke”. Említette aztán a 13. havi nyugdíj visszavezetését, amit 4 év alatt állítottak be, és szerinte a „14. havi nyugdíjjal ugyanerre a logikára két, három vagy négy év alatt ezt végre lehet hajtani (…). Tehát a 14. havi nyugdíjat napirenden tartjuk és dolgoznak rajta az emberek. Ez nem nyugdíjreform, nem akarunk belenyúlni a rendszerbe, csak reformot ne, hanem azt nézzük, hogy milyen kiegészítő juttatást tudunk adni, lehetőleg igazságos módon.”
Mi történt előtte:
Orbán azért beszélhetett hosszan arról, hogy mennyire veszélyes lehet változtatni a nyugdíjrendszeren, mert beindult a választást megelőző kampányidőszak, amikor a pártok nyilvánosan mondják el, miért is nem jó a másik oldal ötlete, márpedig a Tisza Párt szeptember végén előjött a nyugdíjrendszert érintő ígéreteivel. Ebben hat konkrét pont van, amiben olyanok találhatók, mint a minimálnyugdíj bevezetése vagy az alacsony nyugdíjak rendezése. Felmerült ugyanakkor az is, hogy hosszú távon szükségesnek tartanak majd komolyabb változásokat is, szóba jöhet például a nyugdíjak svájci indexálásának bevezetése, vagy azok gazdasági növekedéshez való kötése. Magyar Péter szerint, ha megnyerik a választást, akkor a bejelentett nyugdíjreformot már 2026-ban meg fogják valósítani. Az erről szóló sajtótájékoztatón Magyar Pétert kérdezték a nyugdíjplafon esetleges visszavezetéséről, amire Magyar Péter azt válaszolta, hogy meg kell fontolni ezt a javaslatot, de szerinte nagyon kevés embert érint, így ennek valódi költségvetési hatása nem lenne.
A 14. havi nyugdíjról a napokban Orbán Viktor is posztolt, miután Lázár János elkezdett erről beszélni a fórumain. A korábban visszaállított 13. havi nyugdíj több mint 500 milliárd forintba kerül önmagában, a friss, plusz egy havi nyugdíjígéret költsége tehát még egyszer ennyi, és ehhez jön hozzá a kormány többi, nyugdíjasokra vonatkozó juttatása (pl. a 30 ezer forintos ételutalvány). Ezek ára együtt mintegy 620 milliárdra rúg a G7 friss számítása szerint. A Tisza hasonló nagyságrendben, de némileg többet adna a programja alapján, az ő nyugdíjterveik megvalósításához 655-795 milliárd forinttal többet kellene áldozni a nyugdíjakra.
Magyar Péter az ötlet nyilvános megszellőztetése után rögtön kritizálta a 14. havi nyugdíj ötletét, azzal szerinte a gazdagabb nyugdíjasok járnának jól. Nyugdíjszakértők viszont a Tisza terveire azt mondták, hogy bár jó az irány, egyszerűbb és hatékonyabb lenne például a SZÉP-kártyás elemre szánt ráfordításból simán nyugdíjakat emelni.
