Hamarosan bővülhetnek a háziorvosi hatáskörök, az erről szóló rendeletcsomag már társadalmi egyeztetésen van – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen, amiről az MTI számolt be.
Takács azt mondta, a szakrendelők leterheltségének csökkentését várják a változtatástól, a másik cél pedig az, hogy „erősítsék az alapellátást és csökkentsék a kórházközpontúságot”. Az államtitkár felsorolta, hogy a kardiovaszkuláris rizikószűrés, a cukorbetegség-terápia, a csontsűrűségmérés (Dexa-) vizsgálatra utalás, vagy a férfiak esetében a prosztatadaganatot jelző PSA-szint megállapításához szükséges laborvizsgálat elrendelése is felkerülhet a háziorvosok kompetencialistájára.
Kitért arra, hogy fontos része a rendeletnek, hogy a háziorvosi kompetenciákat felsoroló mellékletet nem jogszabályban rögzítenék, hogy annak minden további módosítása gördülékenyen történhessen. Arról is beszélt, hogy a gyógyszerészi gondozás szakmai irányelvei elkészültek, így egyes krónikus betegségek esetében egy folyamatosan szedett gyógyszert a jövőben a gyógyszertárban a gyógyszerész vagy a szakasszisztens is meghosszabbíthat, kiadhat egy hónapra felírt recept nélkül is.
Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem családorvosi tanszékvezetője fontos lépésnek nevezte a kompetencialista megjelenését, aminek szerinte egyértelmű előnyei lesznek. Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos arról beszélt, hogy ez a fejlesztés összhangban van az alapellátás-fejlesztési projekttel, a krónikus betegségmenedzsment programmal. Mint mondta, évente 70 millió orvos-beteg találkozó van a háziorvosi ellátásban, aminek nagy része „adminisztratív jellegű”, ami abból fakad, hogy nem tudnak saját hatáskörben döntéseket hozni a háziorvosok. A javaslatcsomag ezt gyökeresen megváltoztathatja – tette hozzá.
Takács Péter kitért a háziorvosokról nemrégiben tett kijelentéseire is. Az államtitkár pár hete az Ultrahang podcastban arról beszélt, hogy a háziorvosok az egyetem után „maradékelven választódnak ki”. A beszélgetés egy pontján a háziorvosi rendszer problémái kerültek szóba, és a műsorvezető arra kérdezett rá, hogy miért van egyre több betöltetlen háziorvosi praxis, mire az államtitkár azt mondta:
„Most mennek nyugdíjba a kollégák és háziorvos utánpótlás nem volt. Ezt nagyon könnyű a kormányra rákenni, meg biztos, hogy a korábbi egészségügyi kormányzatok nem is foglalkoztak olyan kiemelten a háziorvoslással, mint ahogy én mostanában csinálom, de azért egy kicsit az orvosszakma is legyen önkritikus! Tehát a háziorvos az – hogy is mondjam – egy maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova, a klinikumba nem fért be, ami szerintem egy borzasztóan degradáló dolog, és ebben az orvostársadalomnak is [van felelőssége].”
Takács most azt mondta, hogy a szavait félreértették. „Ez egy politikailag motivált sikeres médiahoax volt” – tette hozzá. Szerinte, ha valaki meghallgatta azt az interjút vagy azokat a mondatait, amiket az elmúlt három évben a háziorvosokról tett, az tudhatja, hogy pont az ellenkezőjét gondolja, mint ami „a kivágott és ellentétes előjelűvé konvertált mondat”. „A háziorvosok többsége ezzel tisztában van” – mondta.
Takács arról is beszélt, hogy szerinte nem igaz az az állítás, miszerint ma egymillió magyarnak ne lenne háziorvosa. A Választási Földrajz tavaly októberi elemzése szerint Magyarország 1750 településén közel ötezer háziorvosi rendelő van, mindemellett van 1405 olyan – jellemzően kis népességű és községi jogállású – település, ahol nincs helyben háziorvosi ellátás. A helyben háziorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken több mint félmillió ember él, emellett van 338 olyan település körülbelül 390 ezer emberrel, ahol ugyan lenne szolgálat, de háziorvos nincs, így az ellátást csak helyettesítéssel tudják megoldani. A részletes elemzés itt olvasható.
Ezzel kapcsolatban az államtitkár azt mondta, „trend lett”, hogy a háziorvosi szakvizsgát tett orvosok nem praxist vállalnak, hanem főállású helyettesítők lesznek. Jelenleg háromszáz ilyen háziorvos van, ők 660 településen működnek helyettesként. Takács szerint a finanszírozási és körzetrendszert úgy szeretnék átalakítani, hogy egyre inkább az „üzemméretszerűen értelmezhető” praxisok jöjjenek létre, mert „nincs értelme a 200-300-400 fős praxisok fenntartásának”.
Az államtitkár azokról a jogi eljárásokról is beszélt, amelyeket a kötelező védőoltásokat megtagadó szülők indítottak orvosok ellen. Mint mondta, az utóbbi években elszaporodtak ezek a jogi eljárások, jelenleg 49 ilyen per van folyamatban. Egy törvénymódosítás azonban mentesítené az orvosokat a jogi procedúra alól úgy, hogy ezek az eljárások nem polgári peres úton folytatódnának, hanem átkerülnének a közigazgatási bíróságokhoz. Az orvos egy jogszabályt hajt végre, így a per alanya nem az orvos, hanem a kormányhivatal.
