Bőhm Kornél: Magyar specifikus propaganda nem létezik, ugyanazokból a példákból főz mindenki

A mesterséges intelligencia használata propagandaként egyelőre inkább zavart és káoszt kelt, minthogy teljes tömegeket terelne egy irányba, a ténynek látszó, manipulált anyagok megjelenése viszont nagyobb veszélyt jelent, mint az eddigi, láthatóan kamu videók – többek között erről beszélt Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, a Karaktergyilkosság és a Propaganda szerzője Veiszer Alinda műsorában.

A mesterséges intelligenciával készült videók kérdése egyre inkább megjelenik aktuálpolitikában is, a kormány és holdudvara elárasztotta az internetet a Magyar Péterről készült kamuvideókkal. Bőhm ennek kapcsán beszélt arról, hogy a mesterséges intelligencia propagandisztikus használatában nincs morál és etika, egyelőre azt látni, hogy csak fut a szabályozás a mesterséges intelligencia után.

A szakember beszélt a propaganda mibenlétéről is, arról, hogy nincs magyar specifikus propaganda, „példákat néznek azok is, akik a propagandát készítik. Alapból egy tudományágból főz mindenki, ha hívhatjuk ezt tudományágnak”. Bőhm arról is beszélt, hogy a demokráciának is része a propaganda, nagyon is összeegyeztethető a két fogalom, még ha mára már pejoratív jelentése is lett a propagandának. Bőhm szerint azonban létezik hasznos propaganda – például a Covid alatt a „maradj otthon” kampány –, hiszen ez régen pozitív fogalom volt, a tájékoztatás szinonimájaként létezett. Mára viszont már beskatulyázott, negatív jelentéssel bír, „ez már így is marad, sőt, egyre rosszabb lesz”.

Bőhm kitért arra is, hogy a propagandához két dolognak kell teljesülnie: az egyik, hogy a küldő a saját érdekeit nézi, a másik, hogy csak kiemel üzeneteket, nem ad teljes tájékoztatást. A propaganda célja, hogy más hangokat kiszorítson, mert propagandánál „nincsenek részsikerek, vagy egyben van és zárt minden oldalról hézagmentesen, vagy nem sikeres, ha belekerülnek a tények”. Bőhm arról is beszélt, hogy ez egy olyan téma, aminek a megértéséhez Göbbelsig kell visszanyúlni, aki azt mondta, hogy a propagandának nem célja, hogy okos legyen, az a cél, hogy hasson. „Ezt tapasztaljuk ma is” – tette hozzá Bőhm.

Bőhm kitért arra is, hogy a náci Németországhoz, a Szovjetunióhoz vagy a kommunista Magyarországhoz hasonlóan a nyelv birtoklása is megjelenik a mai Magyarország propagandájában, ilyen például a menekültek átkeretezése migránsokká. Mint Bőhm mondja, a propaganda mindenhol megjelenik, az oktatásban, de még a videójátékokban, mesékben, sorozatokban is. Ennek szerinte az egyik legkreatívabb példája idén augusztus 20-án volt, amikor az augusztus 20-i tűzijátékon egy egész szegmenst különítettek el a „dölyfös, felfuvalkodott, áruló” Péternek. Mármint Orseolo Péternek, akinek a „tanácsait idegenek súgták”, és akinek említésekor nehéz volt nem észrevenni az aktuálpolitikai áthallást.

A teljes beszélgetést havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.