Nem adják ki a csádi katonai misszió szerződéseit, mert a bíróság tartalmi vizsgálat nélkül elfogadta Szijjártó Péter véleményét
Közérdekű adatigényléssel sem adja ki a Külügyminisztérium a tervezett, majd egyelőre elkaszált csádi katonai misszió szerződéseit, mert a bíróság szerint Szijjártó Péter véleménye, miszerint az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket, nem írható felül, írja a 444.
A lap az adatigényléssel bíróságra ment, ami első fokon kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és mellékleteiket anonimizált formában, tehát a személyes adatokat kitakarva. Másodfokon azonban a Hungary Helps azzal érvelt, hogy a külügyminiszter adott egy „zártan kezelt véleményt”, ami szerint az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket. Az első fok tartalmilag is vizsgálta a véleményt, megnézve, elég konkrét-e a külügyi érdek, és okozna-e kárt, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. A bíróság szerint a Hungary Helps csak általánosságban hivatkozott veszélyekre, az indokok nem voltak elég konkrétak, így a 444 javára ítéltek.
A másodfokú bíróság azonban azt mondta: a kért adatok egy külföldi misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdés, ezért automatikusan a Takarékos törvény 3/A. §-a szerinti korlátozás alá esik. Így nem is ellenőrizheti a vélemény tartalmát. A másodfok megváltoztatta az ítéletet és elutasította az adatigénylést.
Ez alapján ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet az adatok kiadásával, akkor a bíróság nem is vizsgálhatja érdemben, hogy ez igaz-e.
Eredetileg a csádi elnök, a hatalmat apjától 2021-ben átvevő Mahamat Déby kereste fel Magyarországot azzal, hogy erősítsék a csádi hadsereg képességeit, ebből nőtt ki az Orbán Viktor fiának először titokban zajló bevonását is érintő terv, amely szerint Magyarország 200 katonát telepítene az Afrikából Európába tartó egyik migrációs út vonalába eső Csádba, abban a reményben, hogy ez hatással lehet a migrációt segítő embercsempészek működésének korlátozására.
Idén júniusban azonban az afrikai ország vezetése felfüggesztette a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, így a csádi parlament sem ratifikálja a haderők jogállásáról szóló megállapodást. Ennek hiányában nincsen meg a jogi keret ahhoz, hogy az országba telepítendő magyar katonák tevékenykedjenek.
A térség ingatag biztonsági helyzetéről, a terepet nem ismerő magyar fél katonai részvételének kockázatairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
