„Az Országos Bírói Tanács [OBT] elkötelezett a jogállamiság mellett, s ennek biztosítása érdekében kiemelt feladatának tekinti az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét, valamint az azt veszélyeztető tevékenységek elleni fellépést” – kezdődik a tanács szombati közleménye, ami a Kúria november 6-i írására reagált.
A tanács honlapján arról ír, hogy a bírói függetlenség egyik záloga, hogy jogszabályok meghatározzák, milyen normákat kell a bíróknak követniük. Az egyik ilyen norma, hogy bíró nem végezhet politikai tevékenységet. Ha így tesz, fegyelmi eljárás indulhat ellen, majd „az eljárást a szolgálati bíróság folytatja le”.
A közleménnyel a Kúria korábbi, konkrétumokat nélkülöző, erősen kriptikus írására utalnak. „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására” – fogalmazott a legmagasabb szintű bíróság.
Hozzátették, a jogszabályok és bírósági szabályzatok védik a bírói integritást, és készen áll a Kúria a megfelelő eljárások lefolytatására.
Ez utóbbi mondatot kiemelte az OBT is, azt leírva, hogy ez „minden jogszabályi alapot nélkülöz, hiszen a szolgálati bíróságok függetlenek a Kúriától”. A Kúria-közlemény alkalmas az OBT szerint arra, hogy „a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba”, ezt pedig nem tartják megengedhetőnek.
Az OBT szerint a „bírói függetlenség alapvető eleme annak biztosítása, hogy a bírók külső befolyástól mentesen, elfogulatlanul ítélkezhessenek”, aminek felelőssége az államra hárul, de a bírók is kötelesek ellenállni minden külső befolyásnak. Idézik a Kúria november 18-i, Kovács András elleni munkaügyi perről szóló közleményét, ami „olyan integritást veszélyeztető külső nyomásgyakorlásra utal, amely kivizsgálásra nem került, ugyanakkor jelenleg annyi információ áll rendelkezésre, hogy a Kúria mint alperes a felülvizsgálati kérelmétől elállt”.
Ez viszont nem felel meg „az integritást sértő magatartások kezelésére előírt eljárásnak” az OBT szerint, hisz „azt sugallja, hogy a bíróságok nem képesek ellenállni az esetleges nyomásgyakorlásnak, így alkalmas a bírói tekintély aláásására, és a bíróságokba vetett közbizalom megingatására”. Végül az OBT közölte, meggyőződése szerint „a bíróságok befolyástól mentesen ítélkeznek, a külső nyomásgyakorlásokat elhárítják”.
A kormánymédiában gyakran hivatkozott Tűzfal csoport november elején a Tisza Párt applikációjának feltörése után sorozatosan posztolt arról, hogy a nyilvánosságra került adatbázisban bírók is szerepelnek, néhány állítólagos érintettet meg is neveztek. A NAIH november 6-i állásfoglalása szerint a nyilvánosságra került adatbázisban szereplők különleges adatainak nyilvánosságra hozatala jogellenes.
