Jön az MI iskolai oktatása, közben a magyar diákok leginkább az iskolán kívül használják a számítógépet

A kormány ígérete szerint jövő év március 31-éig kidolgozza az ütemtervét a mesterséges intelligencia (MI) oktatásának, 2026. december 31-ig pedig be is vezeti a mesterséges intelligencia iskolai oktatását – derül ki egy november elején megjelent kormányhatározatból. Az indoklás szerint ezt a döntést azért hozták meg, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó ismereteket a lehető legszélesebb körben terjesszék el.

A kormánynak nem lesz könnyű dolga: egy 2024-ben megjelent, a fiatalok számítógép-használatát felmérő nemzetközi kutatás szerint

a magyar diákok más országok fiataljaival összehasonlítva nagyobb arányban használják magáncélokra, iskolaidőn kívül a számítógépet.

A mindennapi iskolai rutinjuknak kevésbé része az, hogy az órákon digitális eszközöket alkalmaznak. Ezen a helyzeten nem segített, hogy 2024. szeptemberétől a közoktatásban szigorították a mobilok és más okoseszközök használatát. Közben Lannert Judit oktatáskutató a Telex Magyarország jövő időben című műsorában arról beszélt: szerinte a ChatGPT-t nem a tanórára kell bevinni, inkább pedagógiai asszisztensként lehet nagyszerűen alkalmazni.

A magyar diákok jó eredményeket értek el a számítógépes és információs műveltségben

Magyarország 2023 tavaszán első alkalommal vett részt a fiatalok digitális kompetenciáit vizsgáló IEA által szervezett mérésben (International Computer and Information Literacy Study – ICILS), amely a 8. évfolyamos tanulók teljesítményét méri a digitális kompetencia két területén:

• számítógépes és információs műveltség (CIL – Computer and Information Literacy),
• informatikai gondolkodás (CT – Computational Thinking).

Magyarország az előbbi kategóriában vett részt, ami azt vizsgálta, hogy a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben.

Jó hír, hogy a számítógépes és információs műveltségnél a 8. évfolyamos magyar diákok 505 pontos átlageredményt értek el, ami 29 ponttal több a mérésben részt vevő országok átlagánál (476 pont).

A magyar, lett, finn, ausztriai, svéd, norvég, német, szlovák, francia, belga (flamand) és portugál tanulók teljesítménye között nincs szignifikáns eltérés. A magyar diákok eredményénél szignifikánsan csak a tajvani, cseh, dán és koreai tanulók voltak jobbak.

A felmérés megerősítette, hogy pozitív összefüggés van a tanulók teljesítménye és az infokommunikációs technológiai (IKT)-eszközökhöz való hozzáférése között. Vagyis aközött, hogy a tanulóknak mennyi digitális eszközük van otthon, van-e számítógépük, és milyen az otthoni internetkapcsolat minősége. Azoknak a tanulóknak, akiknek az otthonában két vagy több számítógép is elérhető, 36 ponttal magasabb az eredményük azoknál, akiknek az otthonában kettőnél kevesebb számítógép van. Ez a különbség az összes részt vevő ország közül Magyarországon a második legmagasabb (59 pont).

Lannert Judit oktatáskutató a felmérés megjelenése után tett közzé egy elemzést a blogján, amiben azt írta: kiemelkedő teljesítményt Tajpej és Korea ért el úgy, hogy a diákok ezekben az országokban az átlaghoz képest kevesebbet használják a számítógépet.

Az adatok szerint éppen azokban az országokban magas a legjobban teljesítők aránya, ahol nem túl intenzív a számítógép használata.

Tajpejben például hétköznap jóval kevesebbet számítógépeznek a gyerekek, mint máshol. Magyarország esetén különösen kirívó, hogy az iskolában mennyire kevés tanuló használja a számítógépet, a digitális technológiát iskolai feladatokra, és mennyire sokan használják azt iskolán kívül, jellemzően nem tanulási célból. A mérésbe bevont 8. évfolyamos magyar tanulóknak csak a 15 százaléka használja oktatási intézményben naponta tanulásra az IKT-eszközöket.

Magyarországon a tanulók 66 százaléka mondta azt, hogy otthon a tanítási napokon nem korlátozzák a szüleik a képernyőidő-használatot. „Ez azért is elgondolkodtató, mert ez alapján nem annyira az iskolai mobilhasználatot kellene korlátozni, hanem inkább az iskolán kívüli számítógépezést, amihez minden bizonnyal nem tiltásokra, hanem arra lenne szükség, hogy a családokban a szülők és gyerekek egymás társaságában, illetve a fiatalok a barátaikkal több és tartalmasabb időt töltsenek” – írta elemzésében Lannert Judit, aki szerint ehhez kellene inkább támogatást nyújtani.

Az oktatáskutató a blogján azt is kiemelte, hogy az esélyteremtés terén utolsók vagyunk. A diákok társadalmi-gazdasági státusza valamennyi részt vevő országban szorosan összefüggött a teljesítményükkel. Viszont Magyarországon a családi háttér nagyobb befolyással van a teljesítményre, mint más országokban. Átlagosan 33 pont különbség van egy diplomás és nem diplomás szülő gyerekének teljesítménye között a mintában, de nálunk ez 53 pont. Utánunk következik Luxemburg (47), Szlovákia (46), Bosznia-Hercegovina (46) és Románia (44). „Minél nagyobb a különbség a két csoport között, annál kisebb az átlagteljesítmény, vagyis a méltányos oktatás egyben eredményes is, a nem méltányos, szelektív oktatás pedig inkább eredménytelen.”

Az oktatáskutató szerint a legmegrázóbb eredménye a felmérésnek az, hogy a részt vevő országokban 2013 és 2023 között nemhogy javult volna a diákok digitális kompetenciája, hanem inkább romlott vagy stagnált. Általában 10-15 százalékkal alacsonyabb teljesítményt produkáltak a fiatalok az egy évtizeddel ezelőtti eredményekhez képest. „Úgy tűnik, hiába robog előre a világ, és lesz egyre fontosabb felvértezni a fiatalokat a technológiai kihívásokra, és hiába éltük át a Covidot annak minden rettenetével együtt, messzebb vagyunk a céltól, mint korábban.”

Míg máshol csökkent, nálunk nőtt a tantárgyak száma

A Telex és az Egyensúly Intézet közös műsorában is szóba került a digitális technológia és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása. A műsor vendége volt Lannert Judit és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, majd az Egyensúly Intézettől Boros Tamás és Filippov Gábor. Lannert Judit oktatáskutató a Telex műsorában azt mondta: a mesterséges intelligenciát új tantárgyként akarják bevezetni, de ezt ő nem tartja jó ötletnek. Míg máshol csökken, nálunk nőtt a tantárgyak száma, miközben arra sincs idő, hogy gondolkodni megtanuljanak a diákok.

Szerinte a ChatGPT-t nem a tanórára kell bevinni, inkább pedagógiai asszisztensként lehet nagyszerűen alkalmazni.

Abban mind egyetértettek, hogy a mai iskolarendszer nem képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket. Lannert Judit megemlítette: Magyarország 2000 óta mindig az első három helyen végez abban, hogy mennyire határozza meg a családi háttér a tanulói teljesítményeket.

Az Egyensúly Intézet igazgatója szerint egy oktatási rendszer sikerét abban kellene mérni, hogy a hátrányos helyzetű családokból rosszabb képességekkel kijövő diákok hogyan tudnak érvényesülni és feljebb jutni. Ma a világ legjobb tanárai a világ összes tudásával elérhetőek bármelyik YouTube-videón – mondta Boros Tamás. Ezért szerinte fontos lenne egy olyan szemléletformáló iskolarangsor népszerűsítése, ami azt mutatja, hol történik valódi tehetséggondozás, vagyis a leghátrányosabb családból jövő diákokat hol sikerül felzárkóztatni.