Nem a fizetés az egyetlen lehetősége az autósnak, aki 65 ezer forintos parkolási bírságot kap

Kényelmesen kezdték a kedd délelőtti műszakot a terézvárosi közterület-felügyelők, akiknek egyebek mellett az is a feladatuk, hogy ellenőrizzék a Révay utcában álló autókat, és megbírságolják annak a gazdáját, amelyik átlóg a járdára felfestett vonalon. Ez az az utca, ahol néhány hete 65 ezer forint büntetést kapott egy fehér Škoda Fabia tulajdonosa emiatt, mivel autójával szűkítette a járda és a házfal között lévő helyet. Ottjártunkkor a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca közt található utca jobb oldalán álló autóknak nagyjából a fele parkolt szabálytalanul, de egyiknek a szélvédőjén sem láttunk értesítést a helyszíni bírságról.

65 ezer forint rengeteg pénz egy vonalátlépésért, különösen, ha a járda közben járható marad. A szokatlanul szigorú terézvárosi bírságolási gyakorlatról Pető Attila Kreszprofesszor készített részletes videót. Egyebek mellett elmondta, hogy a szabálysértési törvény közlekedési bírságokra vonatkozó passzusa alapján a Fabiáéhoz hasonló esetekben 6500-tól 65 ezer forintig terjedhet a büntetés összege, vagyis jogszerűen büntették a legmagasabb összegre a fehér autó gazdáját.

Csakhogy a jogszabályból kiderül az is, hogy egyéb szabálysértésekért ennél lényegesen enyhébb fix helyszíni bírság várható. 15 600 forintot fizettetnek azzal, aki tilosban parkol, 31 ezer forintot kénytelen fizetni, aki kerékpársávon áll meg, aki pedig lakott területen belül 50 km/óra helyett 75-tel hajt, és ezért közigazgatási eljárás indul vele szemben, 50 ezer forintos csekket kap.

Kíváncsiak voltunk, miért kell 65 ezer forintot fizetniük a Terézvárosban parkoló autósoknak, ha átlépik a fehér vonalat, illetve mennyire gyakori ez a súlyos büntetés, ezért kérdéseket küldtünk a VI. kerületi önkormányzatnak. Mint kiderült, az elmúlt évben 140 esetben szabtak ki 65 ezer forintos bírságot a kerületben felfestett parkolási vonalak átlépése miatt.

A válaszban Soproni Tamás polgármester azt írta, álláspontja szerint egy büntetés akkor éri el a célját, ha visszatartó ereje, illetve nevelő hatása van, és segítségével megelőzhető, hogy az érintett jármű gazdája ismét szabályt sértsen. Hozzátette, hogy a büntetésekből befolyó összeg nem önkormányzathoz, hanem a Magyar Államkincstárhoz kerül, így a tévhitekkel ellentétben a kerületnek nem fűződik gazdasági érdeke ahhoz, hogy a lehető legmagasabb büntetést szabja ki.

A polgármester rendkívül rossz és elharapózott gyakorlatként jellemezte a vonalon kívülre parkolást. Szerinte téves az a hozzáállás, amely szerint nem sok az a 30 centiméter, amit egy-egy szabálytalan autós elvesz a másfél méter széles járdából, és feltételezhető, hogy a kerekesszékkel vagy babakocsival közlekedők sem tekintik kis problémának, ha az autók miatt nem férnek el a járdán.

Soproni kiemelte, hogy bár nem lehet fizikai akadályt tenni minden parkolási határt jelző felfestésre, a felfestett határvonalat is egyfajta falként kellene értelmezniük az autósoknak. A büntetés mértékét befolyásolhatja a helyszín, az onnan érkező bejelentések száma, illetve a szabálysértés elkövetésének gyakorisága is. A VI. kerületi polgármester azt tartaná igazságos megoldásnak, ha a szabálytalanul parkoló gépjármű értékét is figyelembe vehetnék a büntetések kiszabásakor, illetve ezekben az ügyekben is érvényesülne az objektív felelősség elve, de ez jelenleg nem megoldható.

Túlkapásnak nevezte a parkolási határvonal átlépéséért kiszabott 65 ezer forintos bírságot Herpy Miklós közlekedési ügyvéd, mert szerinte az összeg nem arányos a szabálysértés súlyosságával. Példaként a különösen veszélyes helyre parkolást említette, ami miatt csak 24 ezer forint büntetés jár, pedig ez adott esetben közvetlen közlekedési veszélyhelyzetet okoz.

Az ügyvéd szerint az autós távollétében kiszabott helyszíni bírságok esetében az értesítés kihelyezése után nagyjából egy hónappal hivatalos levelet küld a közterület-felügyelet az érintettnek. Ebben felszólítják a fizetésre, illetve megindokolják a büntetés kiszabását. Amennyiben erre az értesítésre sem reagál az autós, az ügy a rendőrségen folytatódik, ahol szabálysértési eljárás indul. Ennek részeként felszólítják az autó üzembentartóját, hogy nevezze meg, ki követte el a szabálysértést, de az illető megtagadhatja ezt arra hivatkozva, hogy sem magára, sem családtagjára nem köteles terhelő nyilatkozatot tenni. Ez a lehetőség céges autók esetében nem érvényes, tette hozzá az ügyvéd, az előbbi esetben viszont az ügy várhatóan elhal.

Amikor viszont a felszólított autós megadja, hogy ki vezetett, a rendőrség határozatot hoz, amelyben akár helyben is hagyhatja az eredeti bírság összegét. Aki ezzel nem ért egyet, meghallgatást kérhet a rendőrségi szabálysértési előadótól, aki az elmondottak alapján mérlegelheti a bírság összegének csökkentését, esetleg figyelmeztetésre enyhítheti a büntetést. Amennyiben a második rendőrségi határozat tartalmával sem ért egyet a szabályszegő, akkor kifogással élhet, és az ügy a bíróságra kerül, ahol az autós szintén előadhatja az érveit, és ezzel befolyásolhatja a döntést. Herpy szerint fontos, hogy a mostani ügyben szereplő 65 ezer forintos bírságösszeg csak akkor emelkedhet, ha az ügy kivizsgálásakor újabb körülmény merül föl. A bírósági eljárás pedig ingyenes, csak akkor van költsége, ha az érintett autóson kívül tanút is meghallgatnak.

Bár egy év alatt 9,1 millió forint jutott az államkasszába a Terézvárosban vonalátlépésért fejenként 65 ezer forintra büntetett autósoktól, a Révay utcában látottak alapján nem tűnik úgy, hogy a szigorú büntetések széles körben kifejtették visszatartó hatásukat. A parkolási határvonalak egy része le van kopva, vagyis aki sietve keres parkolóhelyet és örül, amikor talál 4,5 métert az autójának, nemcsak akkor kaphat bírságot, ha hanyagságból vesz el 20-30 centit a gyalogosoktól, de akkor is, ha azért parkol szabálytalanul, mert nem látta vonalat.