Elszigetelődött háború-, migráció- és genderpárti Európai Unióról, az ukrajnai békén viszont Washingtontól Isztambulon és Pekingen át Moszkváig aktívan dolgozó, a nagy gazdasági kihívásokra az uniót időben, de hiába figyelmeztető magyar kormányzati munkáról számolt be Szijjártó Péter az éves meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A külgazdasági és külügyminiszter hétfői meghallgatásán kritikus észrevételei csak a bizottság elnökének, a fideszes Németh Zsoltnak voltak – másnak azért nem, mert a bizottság ellenzéki képviselői közül a jobbikos Brenner Koloman alelnökön kívül senki nem ment el.
„2025 az Európai Unió elszigetelődésének éve volt” – kezdte miniszterségének 11. beszámolóját Szijjártó. Szerinte „Brüsszel tevékenysége miatt” az EU nem szereplője ma már a világpolitikának. Az európai kontinensen zajló konfliktusok kezeléséből az EU teljes egészében kiszorult – mondta, megjegyezve, hogy ezt a brüsszeli „elefántcsonttoronyból talán másképp látják”, de mind az ukrajnai, mind a nyugat-balkáni helyzetek kezelésében „közös, hogy az EU-nak egyikben sem osztottak lapot.”
Igaz, miközben a miniszter egyrészt folyamatosan arról beszélt, hogy az EU kívül rekedt a rendezéseken, másrészt azzal vádolja az EU-t, hogy folyamatosan ágál a békerendezések ellen, „minden létező békekezdeményezést és béketárgyalást aláaknáztak”, és „ennek legszánalmasabb jelenete az volt, hogy öt európai vezető kézen fogva ment az ukrán elnökkel Washingtonba”. „Ez szerintem minden addiginál világosabban mutatja, hogy az európaiak nem akarják megengedni az ukránoknak, hogy megállapodjanak” – azaz itt ellenkezőleg, nagyon is aktív, a folyamatokban nagyon is részt vevő EU jelenik meg Szijjártó nyilatkozatában.
Ezzel a kettősséggel válaszolt a Fideszen belül atlantistának tartott Németh kérdésére is, amikor a kormánypárti politikus azt kérdezte, hogy ki miatt nem jött létre béke Ukrajnában, ha egyszer minden fél annak fontosságáról beszél.
„Ki az akadálya miniszter úr szerint a békemegállapodás megkötésének: az oroszok, az ukránok vagy Európa, ahogy itt mondta. Ki a hunyó?”
Szijjártó lendületesen felidézte, hogy az EU-ból milyen kritika érte Orbán Viktort, amikor tavaly Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, majd az orosz elnök után Pekingbe ment, később a török elnökkel is találkozott, előtte pedig Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel. Akkor – mondta Szijjártó – az EU-felől azért ostorozták Orbánt, mert tűzszünetről és béketárgyalásokról beszélt, vagyis arról, amit ma már ugyanezek a politikusok is hangoztatnak. Válasza tehát arra, hogy ki a hunyó, lényegében a brüsszeli vezetés volt. Oroszország mint a háborút elindító és a béketárgyalásokban most láthatóan kevésbé érdekelt fél nem merült fel.
Ukrajnával kapcsolatban még jutott Szijjártótól kritika az EU felé, amely szerinte megakadályozta a háború elején, hogy az oroszok és az amerikaiak megállapodjanak, pedig az kedvezőbb feltételeket biztosított volna Ukrajnának és Európának is.
A kormány eddigi álláspontjával összhangban arról is beszélt, hogy milyen kockázatokat rejt az EU szankciós politikája, az eddigi 19 és a várható 20. csomaggal. Szijjártó szerint ezek eredménytelenek, Oroszország gazdaságát nem kényszerítették térdre, az európai szankciós politika tehát kudarc – vont mérleget.
A V4-ben megint megingott a barátság
Németh kellemetlen kérdést tett fel a V4-ekkel kapcsolatban is, miután az esztergomi elnöki szintű találkozó ugyan létrejön, de a lengyel elnök közölte, hogy Orbánnal tervezett kétoldalú tárgyalásán mégsem vesz részt. „Sajnálatosnak tartom, hogy a lengyel elnök lemondta a magyar miniszterelnökkel a találkozót” – Szijjártó ekkor egy rövid időre kissé feszültebb testtartásban ült.
Karol Nawrocki ugyanis – akinek a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben aratott elnökválasztási győzelmét a magyar fél még Orbán szövetségi politikája, a patrióta pártok európai szintű erősödéseként értékelte – épp Orbán múlt heti moszkvai találkozójára is hivatkozva mondta vissza a megbeszélést, ismét jelezve a V4-ek ingatagságát, miközben Szlovákiában már Orbánnal szövetségesnek tekinthető kormány működik, Csehországban pedig Andrej Babiš pártjának győzelmével ez hamarosan szintén így lesz.
Németh megemlítette, hogy a lengyelek a V4-es találkozón belül a külügyi bizottságok megbeszélését is lemondták. „Sajnálatosnak tartom, hogy egy mindenképpen ígéretes szlovák és cseh politikai fordulat után a lengyeleknél el vagyunk akadva” – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke.
„V4-ből hárommal az együttműködés új dimenzióba kerül” – mondta válaszul Szijjártó a magyar–szlovák–cseh kapcsolatra utalva. „Azt, hogy ki milyen bilaterális programban szeretne részt venni, azt mindenki eldönti, mi ezt tiszteletben tartjuk.”
Németh még egy kritikus kérdésre kitért: a szlovák kormány egy állásfoglalást fogadott el a Benes-dekrétumok fenntartása ügyében, aminek „gazdasági vonatkozásai vannak, több milliárd forint értékben a Benes-dekrétumok alapján hoznak magyarellenes ítéleteket folyamatosan a szlovák bíróságok” kárpótlási ügyekben. A külügyi bizottság elnöke szerint az ezt erősítő szlovák kormányhatározat meglepő a jó viszony ismeretében. „Nem szabad elaludni, ezt a helyzetet indokolt lenne komolyan venni, és érvényt szerezni a magyar nemzeti érdekeknek.”
Szijjártó válaszul közölte: egy kérdést akkor érdemes kinyitni, ha van esély lezárni, különben a már elért eredmények is veszélybe kerülnek.
Rezsicsökkentést védő energiapolitika
„Egy közép-európai ország nem kér engedélyt arra”, hogy a nemzeti érdekeket figyelembe vevő külpolitikát folytasson – mondta Szijjártó, többek között az ország energiabiztonságával kapcsolatos témát fejtegetve. „A megállapodásoknak köszönhetően Magyarország energiaellátása biztonságban van és nem fognak növekedni az energiaárak” – ezt jelenti, hogy Orbán Viktor jó viszonyban van Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is, magyarázta az eredmények hátterét Szijjártó.
Szerinte az EU ideológiai alapú külpolitikát folytatva lehetetleníti el magát, és szigetelte el magát az Egyesült Államoktól is: „se szeri se száma a liberális politikai mainstream részéről” a nyilatkozati versenynek, hogy „ki tud bunkóbb megjegyzést tenni” még megválasztása előtt Trumpra, hogy „a liberális média buksisimogatását kiérdemelje.”
Ez az elszigetelődés is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság Szijjártó szerint előnytelen kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, miután kulcságazatokban 2,5-ről 15 százalékra nőtt az európai kivitelt sújtó amerikai vám, miközben az amerikai alacsonyabb vagy nulla százalékos. Amerikai részről ez az évszázad megállapodása – mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy a magyar kormány időben figyelmeztette Brüsszelt a veszélyre még Trump győzelme előtt, amikor még az EU vámjai voltak magasabbak. A magyar fél vagy a kölcsönös eltörlést vagy a két fél vámtarifájának egyensúlyba hozatalát javasolta, Szijjártó szerint hiába.
Az EU a megállapodásban amerikai beruházásokat is vállalt, ezt ki fogja kifizetni? „Erre nincs válasz” – vetette fel Szijjártó, aki szerint az is kérdés, hogy „ki veszi meg több százmilliárd dollárért az amerikai energiahordozókat, akkor is ha lesz olcsóbb máshol.”
Megemlítette azt is, hogy Magyarországnak 2030-on túli földgázszerződése van Oroszországgal, miközben az EU 2027-től ezt a beszerzést megtiltaná. Szijjártó szerint kérdés, hogy ki állná a kártérítést, ha Magyarország emiatt nem tudna eleget tenni szerződésben vállalt vásárlói kötelezettségének.
Észszerűtlennek nevezte azt is, hogy az EU az elektromos autók gyártását kényszeríti rá az európai autóiparra, de ellenzi, hogy az ehhez szükséges akkumulátorkapacitást Kínából szerezze be. „Ez lenne a normális nemzetközi munkamegosztás”, amit azonban az EU szerinte meg akar akadályozni. Megjegyezte, hogy a kínaiak magyarországi beruházásait is akkor éri kritika Nyugatról, amikor a nyugati cégek alulmaradnak a versenyben a kínaiakkal szemben.
Az EU hosszas ostorozása után azért kijelentette, hogy „Magyarország az EU és a NATO büszke tagja, más kérdés, hogy azt gondoljuk, hogy mindkettő mehetne jobban.”
További kérdések nem nehezítették meg a miniszter dolgát az ülésen, ahol a kormánypárti képviselők leginkább megköszönték a kormány és a minisztérium áldozatos munkáját. „Hálásak vagyunk a fáradhatatlan munkáért, amit a kormány végez” – kezdte rövid felszólalását Csöbör Katalin. Szerinte „a baloldali propagandamédia hazug híresztelésével szemben” egyáltalán nincsen elszigetelve Magyarország, hanem kapcsolatai még szerteágazóbbak, mint valaha. „Nem azért csináljuk a külpolitikát, hogy Brüsszelben egy nyegle vállveregetést kapjunk” – mondta a fideszes képviselőnő, akivel Szijjártó csak egyetérteni tudott.
