A magyarok többsége elutasítja az orosz közeledést, és a nyugathoz akar tartozni

Magyarország külpolitikai irányultsága az elmúlt években a hazai közélet egyik központi kérdésévé vált. A vitát nemcsak az Orbán-kormány látványosan rossz európai kapcsolatai élezik, hanem a keleti nyitás stratégiája és az Oroszországgal fenntartott, az EU-n belül szokatlanul szoros kapcsolat is. Ebben a politikai és geopolitikai feszültségekkel teli közegben különösen releváns annak vizsgálata, hogy valójában mit gondolnak a magyarok Magyarország helyéről a világban. A Policy Solutions új kutatása ennek feltárására vállalkozott, bemutatva a magyarok véleményét az ország nyugati orientációjáról, az orosz kapcsolatok szorosabbra fűzéséről és Magyarország NATO-tagságáról.

Nyugat vagy kelet?

2025-ben a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet az állítással, miszerint „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie”. Ezzel szemben csupán 11 százalék gondolta úgy, hogy hazánknak nem kellene ragaszkodnia a nyugati orientációhoz, illetve a magyarok bő negyede (28%) semleges a kérdést illetően. Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt négy évben idén mértük a legmagasabb értéket a nyugati orientációt preferálók tekintetében, a 2025-ös érték ráadásul 10 százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél.

A 2020-as években elvégzett négy adatfelvételünk alkalmával a magyarok többsége (46 százalék és 60 százalék közötti arányokkal) a nyugati orientáció mellett foglalt állást, és minden esetben kevesebb mint a hatoduk (11 százalék és 17 százalék közötti értékek) ellenezte azt. Semleges álláspontra rendre a megkérdezettek kevesebb mint harmada (28 százalék és 32 százalék közötti arányban) helyezkedett.

A Fidesz-tábor nem egységes a kérdésben: a nyugati orientációt ötödük elutasítja, bő harmaduk semleges, és habár a Nyugattal szembeni kormánykritika erős, a kormánypárti választók közel fele (44%) még mindig a Nyugathoz tartozást tekinti természetesnek. Az ellenzékiek és a pártnélküliek körében jóval meggyőzőbb nyugatpártiság rajzolódik ki. A Tisza Párt szavazói Magyarország helyét egyértelműen a Nyugat részeként látják (71%), és így vannak ezzel a DK és a Mi Hazánk szavazói is, akik körében kétharmad körüli a nyugati külpolitikai irányultság támogatottsága. A Nyugat felé orientálódna a pártnélküliek 58 százaléka is. Az átlagnál nagyobb a Nyugat felé törekvést ellenzők aránya a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk támogatói körében, de ez minden táborban csak szűk kisebbséget jelent.

Arra is rákérdeztünk, hogy a magyarok miként vélekednek Oroszországról, mint a magyar külpolitika alternatív orientációs pontjáról. Ahogy az előző kérdés esetében is, a megkérdezettek ezúttal is ötfokú skálán – az „egyáltalán nem ért egyet” és a „teljes mértékben egyetért” tengelyen – értékelhették az állítást, miszerint „Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól.”.

A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy a magyar társadalom fele elutasítja az orosz orientációt, az oroszbarát álláspontok pedig a lakosság ötödére korlátozódnak. Az elmúlt négy év adatai egyértelmű képet mutatnak: a magyarok többsége következetesen elutasítja az orosz közeledést, és ez az elutasítás idén a 2020-as években mért legmagasabb értéket érte el. Az Oroszország felé történő közeledést óhajtók aránya (21%) magasabb szinten áll, mint az orosz–ukrán háború kitörése előtt (2021-ben 13% volt), de alacsonyabban, mint 2024-ben (28%) és 2023-ban (26%), amikor a magyarok valamivel több mint negyede támogatta a szorosabb orosz–magyar kapcsolatokat. A 2021 és 2024 között tapasztalt növekvő oroszpártiság 2025-ben tehát megtorpant.

Az orosz orientáció kérdésében a kormánypártiak három, közel egyforma méretű csoportra oszlanak: szűk többségük (36%) inkább semleges, 31 százalékuk támogatná és szintén 31 százalékuk ellenezné, ha Magyarország inkább Oroszországhoz közeledne szorosabban az Európai Unióval szemben. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak kétharmada elutasítja az oroszpártiságot, és csupán 14 százalékuk támogatná azt. A Mi Hazánk és a DK szavazóinak, valamint a pártnélkülieknek a többsége szintén elutasítja az orosz orientációt, azonban a Mi Hazánk támogatóinak 35 százaléka – ez a legmagasabb érték a többi táborral összehasonlítva – örülne Moszkva és Budapest további közeledésének.

Az oroszpártiság inkább a férfiak, az idősebbek, a vidéki lakosság és a kormánypárti szavazók körében jelenik meg hangsúlyosabban, de esetükben is a nyugati orientáció hívei vannak többségben. A különféle társadalmi törésvonalakat vizsgálva összességében megállapítható, hogy a pártpreferencia mentén figyelhetők meg a legélesebb különbségek: az ellenzékiek és a pártnélküliek egyértelműen Magyarország nyugati orientációját támogatják, és elutasítják az orosz–magyar közeledést, szemben a kormánypárti tábor három egyenlő részre osztottságával.

Pártokon átívelő támogatottság a NATO-tagság mögött

A Policy Solutions kutatása a magyarok NATO-val kapcsolatos véleményét is megvizsgálta. A téma kapcsán a kutatás résztvevőitől először azt kérdeztük, hogy amennyiben népszavazást tartanának Magyarország NATO-tagságáról, miként szavaznának. A magyarok túlnyomó többsége (79%) a tagság fenntartására szavazna, és csupán 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kilépést támogatná. Ezek alapján a 2024-es és a 2023-as eredményeinkhez képest csupán kisebb, hibahatáron belüli változások történtek, vagyis kijelenthető, hogy a magyarok NATO-tagság iránti elkötelezettsége stabilan magas, sőt, az utóbbi két évben enyhén nőtt is.

A politikai bontásban nem látni érdemi megosztottságot, minden párt támogatói körében a jelentős többség pozitívan vélekedik a NATO-tagságról. A leginkább NATO-támogató attitűddel a Tisza Párt szimpatizánsai rendelkeznek. Ötből négy DK-szavazó szintén a tagság fenntartására szavazna, és még a Fidesz–KDNP támogatóinak a háromnegyede is a maradást támogatná. A legkisebb arányban a Mi Hazánk szimpatizánsai szavaznának a maradásra, ám körükben is közel kétharmad ezen az állásponton van. Rendkívül elkötelezettek továbbá a pártnélküli válaszadók is: körükben 79% szavazna a maradásra, vagyis a NATO-tagság előnyösségét illetően széles körű, stabil társadalmi konszenzus látható.

Egy esetleges népszavazáson való részvételen túl mélyebben is vizsgáltuk, miként látják a NATO-t a magyarok. A magyarok több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban van a NATO tagjaként, mint ha nem lenne a katonai szövetség tagja. Ez az eredmény enyhe erősödést mutat az egy évvel korábban mért adatunkhoz képest, amikor 73 százalék volt ezen a véleményen. A pártok táborai között sincs érdemi vita ebben a kérdésben, és a pártnélküliek is azonos véleményen vannak (75%).

Megosztottabbak voltak viszont a megkérdezettek abban a kérdésben, hogy a NATO belesodorhatja-e Magyarországot olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia vagy sem. Habár jelentős azok aránya, akik szerint fennáll ennek a kockázata (41%), a szűk többség inkább nem látja ezt reális veszélynek (53%). Tavalyi eredményeinkhez képest ebben a kérdésben számottevő mértékben történt változás: míg 2024-ben a megkérdezettek fele gondolta, hogy a NATO miatt hazánk háborús konfliktusba kerülhetne (az egyet nem értők aránya pedig 42% volt), addig 2025-ben a két álláspont aránya megfordult, ami a kormányzati háborús narratíva erejének gyengülését jelezheti. Ezt támasztja alá az is, hogy az állítással kizárólag a fideszes válaszadók többsége ért egyet, az ellenzéki érzelmű csoportok esetén az egyet nem értők vannak jelentős többségben. Szintén az egyet nem értésre hajlanak a pártnélküliek is.

Zárásként azt is megkérdeztük kutatásunk résztvevőitől, hogy „Ön szerint mennyire valószínű, hogy Oroszország háborút indít egy NATO tagállammal szemben a következő 20 évben?”. A magyarok döntő többsége (59%) továbbra is úgy gondolja, hogy inkább valószínűtlen az, hogy Oroszország háborút indít egy NATO tagállammal szemben. Míg mindössze 1 százalékponttal többen – 58 százalékról – vélik úgy, hogy ez az esemény nem következhet be, mint egy évvel ezelőtt, addig 2025-ben 4 százalékponttal többen (31 százalékról 35 százalékra nőtt) tartják esélyesnek, hogy Moszkva háborút robbantana ki egy NATO tagállammal szemben. A változás annak köszönhető, hogy jelentősen csökkent – 11 százalékról 6 százalékra – a bizonytalanok aránya a kérdésben.

A politikai preferencia kevéssé osztja meg a magyar társadalmat: a kormánypártiak harmada (32%) valószínűsíti az Oroszország–NATO-háborút a következő 20 évben, míg az ellenzékiek és a pártnélküliek körében 5-6 százalékponttal többen – Tisza Párt (37%), DK (38%), Mi Hazánk (38%) és bizonytalanok (37%) – gondolják ezt. A háborút valószínűtlennek tartók aránya rendre jóval meghaladja az 50 százalékot, és minden táborban többségben vannak.