Rendelettel tartották volna távol a szegény betelepülőket Rimócon, de a kormányhivatal szerint ez törvényellenes

Különös rendeletet fogadott el a Nógrád vármegyei Rimóc képviselő-testülete tavaly novemberben a helyi önazonosság védelmére hivatkozva. A képviselők kizárólag a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális bérlakásaiba korlátozták a betelepülést, eszerint a nem rimóciak csak akkor vehetik igénybe a hátrányos helyzetűek számára EU-s támogatással kialakított lakásokat, ha

• büntetlen előéletűek;
• befizetnek háromszázezer forint betelepülési díjat; és
• a beköltözést megelőző két évben legalább 365 napon volt biztosításuk.

Tehát olyan feltételeket szabtak a szegény emberek számára kialakított lakásokra, amikkel épp a szegény embereket igyekeztek onnan távol tartani. Korábban több település is fogadott el hasonló rendeleteket, az azonban újdonság, hogy Rimócon kifejezetten a szociális bérlakásokra szabtak feltételeket.

Szabó Vilmos, Rimóc polgármestere megkeresésünkre azt mondta: kezdetben ellenezte az elképzelést, mert tartott tőle, hogy a rendelet sértheti az alaptörvény esélyegyenlőségre vonatkozó részeit. Amikor viszont szembesült vele, hogy már rögtön az első meghirdetett bérlakásnál nem rimóci volt a nyertes, beadta a derekát. Most kiderült, hogy a kormányhivatal szerint jogsértő a rendelet.

Cigányság elleni hergelés vagy a helyi közösség védelme?

Az intézkedésről elsőként beszámoló Hadházy Ákos szerint arról van szó, hogy „a fideszes polgármesterek egyszerűen megpróbálják […] távol tartani a legrászorulóbb embereket, kimondva vagy kimondatlanul a betelepülő romákat”. A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy a rendelet „hányingerkeltő és bizarr emlékeztető is arra, hogy Lázár cigányozása nem biztos, hogy véletlen elszólás volt. A vidéki lakosság cigányság elleni hergelése egy nagyon is tudatos és nem új keletű fideszes stratégia része is lehet.”

Szabó Vilmos magyarázata szerint nem erről van szó. Rimóc, mint mondta, halmozottan hátrányos helyzetű település, rengeteg rászorulóval, ezért nem értett azzal egyet, hogy a máltaiak országosan meghirdetik a pályázatot. „Ha Rimócon van egy lakás, ami alkalmas arra, hogy rászorulókat segítsünk, akkor ne a nagylócit vagy varsányit, hanem a rimóci családokat segítsék” – érzékeltette a helyi polgármesteri szempontokat.

„Az az eredmény, ha falubelit tudunk lakáshoz segíteni. Lehet paraszt is, meg cigány is, nincs bőrszínhez kötve, hogy egy ilyen lakást valaki kivegyen”

– mondta.

A polgármester egyébként úgy tudja, hogy a programban eddig két lakás készült el Rimócon, további két-három kialakítása még folyamatban van.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022-ben 42 milliárd forintot nyert az EU-tól arra, hogy szociális bérlakásokat alakítsanak ki az ország háromszáz legszegényebb településén (ezek az úgynevezett felzárkózó települések), mellé a magyar államtól további 8 milliárd forintot kaptak a projektre. A tervek szerint kétezer szociális bérlakás építése volt a cél, ezeket 2026. június 30-ig, részben új ingatlanok építésével, részben már meglévő házak felújításával tervezték kialakítani. A bérlőket pályáztatással választják ki, és csak a háromszáz felzárkózó település lakói pályázhatnak.

Öt hónappal a program tervezett befejezése előtt még távoli célnak tűnik a tervezett kétezer lakás átadása. A Telex megkeresésére a Máltai Szeretetszolgálat mégis sikeresként értékelte a programot. „Az első család 2024 júniusában költözött be, eddig 117 településen 126 bérlakást vettek használatba, ami 477 lakót jelent, közülük 213-an gyerekek” – írták.

A közlemény szerint a lakásokra pályázóknak több feltételt is teljesíteniük kell. Ezek között szerepel a rendszeres jövedelem, bérleti díj és rezsi befizetése határidőre, a gyerekek óvodába, iskolába járatása, az ingatlan állapotának megőrzése, tisztán tartása, a kert művelése. Ezeket rendszeresen ellenőrzik is. Mint hozzátették, az eddigi beköltözéseket „nem kísérik hangos konfliktusok, botrányok”.

Ez nem hatotta meg a rimóci önkormányzatot, ahol arra jutottak, hogy a helyi önazonosság védelmét szolgáló jogszabály kapóra jön a betelepülők távol tartására a községben létesített szociális bérlakásoktól. A tavaly november 4-i ülésen a testület vita nélkül, egyhangúlag támogatta a rendeletet.

Törvénytelen az egész

A Társaság a Szabadságjogokért még tavaly év végén átnézte a nógrádi, borsodi és szabolcsi településeken elfogadott önazonossági rendeleteket, és rengeteg esetben találtak jogellenes vagy alaptörvény-ellenes részeket, mondta munkatársuk, Szabó Attila. Nógrád megyében konkrétan a húsz elfogadott önkormányzati rendeletből mind a húszat bepanaszolták az önkormányzatok törvényes működését felügyelő megyei kormányhivatalnál.

Legtöbbször azt kifogásolták, hogy iskolai végzettséghez, jövedelmi szinthez vagy büntetlen előélethez kötötték az önkormányzatok a beköltözést, ezek a feltételek a jogvédő szervezet szerint egytől egyig diszkriminatívak. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal pár napja közölte velük, hogy a húsz esetből nyolcnál éltek törvényességi felhívással, vagyis ezek a rendeletek a kormányhivatal szerint is törvényellenesek, a maradék tizenkét esetben pedig még tart a törvényességi vizsgálat.

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal most a Telex érdeklődésére közölte, hogy megvizsgálták a rimóci rendeletet, és az „több pontjában is ellentétes a jogszabályokkal”. Azt, hogy melyek ezek a pontok, nem árulták el, de hozzátették, hogy szakmai segítséget nyújtottak, majd felhívták az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére. Az erre adott határidő még nem járt le. A rimóci polgármester erről azt mondta, hogy folyamatban van a rendelet átdolgozása. Ő nem tud semmiféle határidőről.

A tavaly nyáron elfogadott helyi önazonosság védelméről szóló törvénnyel a kormány a túlnépesedő településeken akart segíteni, például a fővárosi agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. Elfogadása után azonban kiderült, hogy más települések önkormányzatai is látnak fantáziát a betelepülők megszűrésében. Az elmúlt fél évben a képviselő-testületek országszerte sorra fogadták el a rendeleteket, amikkel jövedelemszinthez, iskolai végzettséghez vagy erkölcsi bizonyítványhoz kötötték a beköltözést. A helyiek pedig több helyen is arról beszéltek újságíróknak, hogy a valódi cél a roma emberek távol tartása lehet. A roma büszkeség napján tartott tüntetésen a törvény visszavonását követelték, az Amnesty International jogvédő és több roma civil szervezet pedig panaszt tett az Európai Bizottságnál a törvény miatt.