Négy évvel ezelőtt tétlenül nézte végig a magyar légvédelem egy ukrán drón átrepülését, most ilyesmivel riogat a kormány

„Azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét: amikor a háború kitörése után Magyarország egyértelművé tette, hogy ki akar maradni a háborúból, egy ukrán drón repült át a paksi atomerőmű felett.”

A fenti mondatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta a csütörtöki kormányinfón. A kormány olyan fontosnak gondolta ezt az üzenetet kiemelni, hogy külön bejegyzést is szenteltek ennek a Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldalon. Gulyás arra az incidensre utalt ezzel, amikor az orosz–ukrán háború első heteiben egy ősrégi, szovjet gyártmányú drón átrobogott Magyarország légterén, egészen konkrétan Paks felett is, majd a horvát légtérbe átlépve Zágráb környékén lezuhant, nagy krátert vájva magának. Csak a szerencsének köszönhetően nem sérült meg senki a becsapódáskor. A drón 40 percet töltött a magyar légtérben úgy, hogy a légvédelem nem lőtte le.

A drón az akkori hírek szerint rövid romániai átrepülés után lépett be a magyar légtérbe. A románok szerint csak 3 percet volt a légterükben, és több körülmény miatt sem tudták leszedni. A Honvédelmi Minisztérium akkoriban azt közölte: „Egy, a légtérben a radarképernyőn időnként érzékelhető repülő tárgyat észlelt a Magyar Honvédség légtérvédelmi szolgálata 2022. március 10-én az éjszakai órákban Magyarország légterében.” Hozzátették, már Ukrajna területe felett járva észlelték az elavultnak mondott eszközt, amit mindvégig nyomon követtek és ellenőriztek. Ezenkívül azt írták, hogy a radarok érzékeltek később még egy azonosítatlan repülő tárgyat Kelet-Magyarország felett, azonban az elfogásra felküldött Gripenek semmiféle légi járművet nem találtak.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök akkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a NATO és Magyarország nemhogy nem lőtte le a drónt, de még csak nem is tájékoztatták időben a horvátokat. Különös kormányzati reakció volt az is, hogy március 17-én este Kósa Lajos akkori honvédelmi bizottsági elnök magyarázat nélkül lemondta a szakbizottság másnapra összehívott ülését.

A gép 700 km/órás sebességgel, 1300 méteres magasságban repülhetett át Magyarország felett. A nagy méretű drón legalább 560 kilométert repült úgy, hogy a NATO-hoz tartozó horvátországi, magyarországi és romániai légvédelem látszólag nem reagált rá. Ukrajna és Oroszország is elutasította, hogy az övék lett volna a drón. Két napra rá kiderült, hogy robbanószerkezet is volt a drónon, tehát az nem (csak) felderítő célokat szolgált volna. Később a hordozott bombát is azonosították, és megállapították, hogy a gép – repülési adatokat tartalmazó – fekete doboza megsemmisült.

A képesség megvan

Elemzők és kommentelők a csütörtöki kormányinfó után rögtön felhívták a figyelmet az aktuális kormánykommunikáció és a négy évvel ezelőtti drónincidens kezelése közötti ellentmondásokra. Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán elemeire szedte a kormány mondandóját. Felidézte, hogy az átrepülő eszköz egy Tupoljev Tu–141-es felderítő drón volt, amit a hetvenes évek végén állítottak szolgálatba a Szovjetunióban. Ez egy 15 méter hosszú, majdnem 4 méteres szárnyfesztávolsággal és több mint 6 tonnás súllyal rendelkező eszköz. Ahogy Rácz fogalmazott: „Akkora, mint egy kisebb autóbusz, csak éppen repül.”

A Tu–141-eseket nem is nagyon használták már, de a 2022. februári orosz invázió után Ukrajna ezeket is előkotorta, repülésre alkalmassá tette. A távirányításra alkalmatlan, előre beprogramozott útvonalon repülő drónokkal felderítettek, de olykor robbanószert is szereltek beléjük. Egy ilyen drón valószínűleg meghibásodott, és 180 fokos fordulatot végrehajtva az ellenkező irányba, tehát a magyar légtér felé indult el. Rácz szerint 30 évre titkosította a kormány, miért nem szedték le az eszközt, ami még Paks felett is áthaladt, ahol Magyarország egyetlen atomerőműve található. Rácz állítja, a fix pályán repülő, nagy méretű drón könnyű célpont lett volna a légvédelemnek. Így summázza az egészet:

„Nem a Honvédség hibája volt, hanem a politikai döntéshozóké, akik valószínűleg nem mertek dönteni, ehelyett abban reménykedhettek, hogy hátha gond nélkül továbbrepül, aztán majd valahol leesik Horvátországban.”

Gulyás egyébként a csütörtöki kormányinfón azt mondta, megvan a Honvédségnek a képessége egy drón lelövésére, ha az érzékelhető távon repül. Tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóan beszélt erről: „Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük – ha van drónfal, ha nincs.” Ha olyan drónok vannak, „amelyek nem az államhoz tartoznak, lőjék le” – ismételte meg egy olyan időszakban, amikor rendszeresen jelentek meg Európa repülőterei és kritikus infrastruktúrája környékén azonosítatlan, gyanúsan orosz drónok.

Épp ezért furcsa, hogy 2022-ben nem lőtte le az idegen drónt a légvédelem, most pedig a kormány pont az ilyen berepülésekkel igazolja a katonák kivezénylését és a dróntilalmat.

Ezt február 25-én jelentette be a miniszterelnök ezzel az indokkal: „Látom, hogy Ukrajna újabb akciókra készül a magyar energiarendszer megzavarása érdekében. Ezért elrendeltem a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését.”

A katonák mellett a „támadások elhárításához szükséges eszközöket” is telepítenek ezekre a helyekre. A miniszterelnök nem részletezte, hogy milyen támadásokra gondol. A rendőrséget is mozgósítják, a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb számban fognak járőrözni, emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lép életbe.

Mondataival Orbán Viktor arra utalt, hogy egy orosz bombatámadás után leállt a szállítás a Barátság olajvezetéken, ami Ukrajnán is átmegy, és a kormány szerint az ukránok késleltetik a műszaki helyreállítását és újraindítását. Orbán a péntek reggeli rádióinterjúban is erre utalt, sőt ott már militarista nyelvezetet használva arról beszélt, Ukrajna megtámadta Magyarországot.